Májusban született híres női társadalomformáló és történelmi személyiségek az élet minden területéről.

Május 1. Calamity Jane az amerikai vadnyugat színes egyénisége (1852–1903)  

Eredeti neve Marthy Jane Cannary, a Calamity (csapás, vész) név valószínűleg szertelen életmódja miatt ragadt rá. Férfiruhában járt, kiválóan lovagolt, remekül lőtt. Kalandos élete során veszélyes feladatokat vállalt a vasútépitésénél, harcolt az indiánokkal, az 1878-as himlőjárvány idején betegeket ápolt, Custer tábornok csapatánál volt nyomkereső és vezető, kocsis volt a “pony express”-nél, fogadót és kocsmát nyitott aranyásóknak, fellépett Buffalo Bill vadnyugati cirkuszában. Ivott, káromkodott, remekül érezte magát és már életében megteremtette saját legendáját. 

Május 1. Gárdos Mariska író, újságíró, nőmozgalmi vezető (1885–1973)

Tizenöt éves volt, amikor belépett be a Szociáldemokrata pártba és megjelent első cikke a Népszavában. Ettől kezdve ez volt az élete – az írás és a mozgalom. Alapítója a Nők Asztaltársaságának, a Magyarországi Munkásnők Egyesületének, az Olvasótábornak, Magyar Nők Demokratikus Szövetségének. Szerkesztője a Nőmunkásnak, az amerikai Előrének, a Vörös Újságnak, az Asszonyoknak. 

Néhány munkája: Kilenc hónap; A jó Lujza (Louise Michel); Trier legszebb lánya (Westphalen Jenny); A nő a történelem sodrában; Kukoricán térdepelve; Százarcú élet.

Május 1. Florence Sutro amerikai zenész, jogász, feminista (1865–1906)

Az első nő az Egyesült Államokban, aki zenei doktorátust szerzett. Zenei tehetsége gyerekkorában jelentkezett, 13 éves korában egy Liszt darab eljátszásával nyert versenyt. A Grand Conservatory of New York hallgatójaként diplomázott. Házasságot kötött Theodore Sutro ügyvéddel, akinek a biztatására beiratkozott az egyetem jogi karára, 1891-ben diplomázott, de az ügyvédi kamarába nem vették fel. Férjével együtt támogatták a női választójogi mozgalmat, 1895-ben Women in Music and Law címmel írt  könyvet. Alapító tagja és első elnöke a Woman’s Department of the Music Teacher’s National Association-nak, alapítója és elnöke a National Federation of Music Clubs-nak. 

Május 1. Ladányi Józsa orvos (1898–1985) 

Debrecenben született, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvoskarán végzett 1922-ben, sebész szakorvosi vizsgáját 1926-ban tette le. A debreceni Sebészeti klinikán kezdett dolgozni, 1935-ben osztályvezető adjunktusnak nevezték ki. 1940-ben zsidó származása miatt elbocsátották, később a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. 1945-től visszakapta állását a klinikán, 1950-ben tanszékvezető egyetemi tanárrá, 1951-ben a Sebészeti Klinika igazgatójává nevezték ki. A golyvával kapcsolatos kutatásai nemzetközi elismerést arattak. Komoly eredményeket ért el a nyúlszáj, farkastorok, archasadékok korrekciós operációjában valamint a kéz ujjainak helyreállító műtéteiben. A Magyar Sebész Társaság örökös tagja volt, több rangos nemzetközi sebésztársaságban is tevékenykedett. 

Május 1. Judith Sargent Murray amerikai író,a feminizmus előfutára (1751–1820)

Május 2. Aileen Riggin Soule amerikai úszó, műugró (1906–2002)

Az első nő, aki aranyérmet nyert műugrásban. 1920-ban, az antwerpeni olimpián érte el ezt az eredményt, 14 éves korában. 1924-ben a párizsi olimpián ezüstérmes műugrásban és bronzérmes 100 méteres hátúszásban, előtte nem volt olyan sportoló, aki ugyanazon az olimpián mindkét számban érmes lett volna. Amatőr pályafutásának befejezése után körbeutazta a világot, bemutatókat tartott, filmekben szerepelt és cikkei jelentek meg a The New York Evening Post-ban és országos magazinokban. Hosszú élete során soha nem hagyta abba az úszást.

Május 2. Higucsi Icsijó japán író, költő (1872–1896) 

Az első hivatásos japán írónő Tokióban született, a Haginoya irodalmi akadémián tanult. Miután apja halála miatt ő lett a családfenntartó, boltot nyitott, ahol háztartási eszközöket, kézimunkákat, olcsó édességeket árult. Első elbeszélése 1892-ben jelent meg és tette ismertté az irodalmi életben. Gyakran írt a nők életéről az iparosodó tradicionális társadalomban. Egyik regényében a prostituáltak negyedében nevelődő gyerekek életével foglalkozott. 24 éves korában tüdővészben halt meg. Hazájában ma is népszerű, több művét megfilmesítették.

Néhány munkája: Otsugomori; Takekurabe; Jusanya; Nigorie.

Május 2. Vivian Ramón Pita kubai sakkozó (sz. 1963) 

Az első kubai női sakkozó, aki nemzetközi nagymesteri címet szerzett 1998-ban. Gyerekkorában figyeltek fel tehetségére, sorra nyerte korosztálya versenyeit, 1982 és 2000 között hétszer nyerte meg hazája bajnokságát. 1982-ban lett nemzetközi női mester,  kilencszer képviselte Kubát a sakkolimpiákon. 2005-től sakkedzőként dolgozik. 

Május 2. Willemien Hendrika Posthumus van der Goot holland közgazdász, feminista (1897–1989) 

A dél-afrikai Pretoriában született, Svájcban tanult, ő az első holland nő, aki közgazdász doktorátust szerzett. A feminista eszmékkel Aletta Jacobs ismertette meg. Az Atria Institute for Gender Equality and Women’s History  (nemzetközi nőmozgalmi archivum) egyik alapító tagja volt. Létrehozója és vezetője volt az AVRO rádió nőknek szóló műsorának. A náci megszállás alatt amszterdami lakásán zsidó gyerekeket bújtatott. 1949-ben International Association of Women in Radio elnevezéssel kezdte szervezni a rádiós munkát végző nők nemzetközi egyesületét. 1967-ben kezdeményezésére jött létre az International Scientific Institute for Feminine Interpretation (ISIFI). Publikációiban a nők gazdasági függetlenségét, a nők nemzetközi összefogásának fontosságát hangsúlyozta. 

Néhány munkája: Van moeder op dochter, Het aandeel van de vrouw in een veranderende wereld; Vrouwen vochten voor de vrede;  Aletta Jacobs pionierswerk naar alle kanten. 

Május 2. Helene von Druskowitz osztrák filozófus, író, zenekritikus (1856–1918)  

Az első osztrák nő, aki bölcsészetből doktorátust szerzett. Bécsben született jómódú családba, lányiskolai évei után elvégezte a bécsi konzervatóriumot. Az osztrák egyetemeken nők nem tanulhattak, ezért anyjával Zürichbe utazott, ahol többek között filozófiát, archeológiát, irodalmat és modern nyelveket hallgatott. Tanulmányai befejezése után 1878-tól osztrák és svájci egyetemeken tanított irodalomtörténetet. Sokat utazott, bejárta Európát és Észak-Afrikát. Kapcsolatban volt a kor ismert művészeivel, tudósaival, egy ideig Friedrich Nietzsche baráti köréhez tartozott. 1885-ben Drei englische Dichterinnen (Joanna Baillie, Elizabeth Barrett Browning, George Eliot) című esszékötetével keltett nagy feltűnést. Támogatta a nőjogi mozgalmat, alapítója és rendszeres szerzője volt a Der heilige Kampf és a Der Federuf című lapoknak. 
Néhány munkája: Sultan und Prinz; Der Präsident vom Zitherclub; Wie ist Verantwortung und Zurechnung ohne Annahme der Willensfreiheit möglich?; Zur Begründung einer neuen Weltanschauung (Zur neuen Lehre); Aspasia; Die Pädagogin; Pessimistische Kardinalsätze.

Május 3. Spiró Éva Ybl-díjas építészmérnök (1926–1980)

A budapesti Műegyetemen diplomázott 1949-ben. Németh Pál és Dávid Károly műtermében dolgozott (KÖZTI), majd a LAKÓTERV építész tervezője volt, ahol főleg lakóházakat, szállásjellegű épületeket tervezett. Tervezőcsoportjával több pályázaton eredményesen szerepelt, I. díjat nyertek a Szegedi Ideg-, Elme- és Traumatológiai Klinika tervpályázatán.

Május 3. Vera Cáslavská cseh tornász (sz. 1942)

35 éremmel, köztük 22 arany, a tornasport egyik legsikeresebb alakja, több egyéni olimpiai címmel rendelkezik, mint bármely másik női vagy férfi versenyző. Hat olimpiai aranyérme van, két egymást követő olimpián volt összetett egyéni bajnok. Az egyetlen, aki olimpián valamennyi egyéni számban – lóugrás, gerenda, felemás korlát, talaj, összetett – bajnok lett. Világbajnokságon 1965-ben és 1967-ben minden számot megnyert. 1958 és 1968 között világ- és Európa-bajnokságokon a legsikeresebb versenyző volt. Két olimpia között (1964 és 1968) összetettben megnyert minden Európa-bajnokságot, világbajnokságot, olimpiát. 

Május 3. Nona Gaprindasvili grúz sakkozó (sz. 1941)

16 éven át, 1962 és 1978 között viselte a női világbajnoki címet. Ötéves korában kezdett sakkozni, 15 évesen indulhatott a szovjet bajnokságon, ahol nyolcadik lett. Az elkövetkező években sorra nyerte a versenyeket, 1961-ben lett nagymester, 1962-ben nyerte meg első világbajnokságát. 1977-ben ő volt az első nő, aki férfi nemzetközi nagymesteri címet szerzett. A dubai sakkolimpián mind a tíz partiját megnyerte. Népszerűségére jellemző, hogy 1975-ben parfümöt neveztek el róla. 

Május 3. Marina Szvetlova francia/amerikai balett-táncos (1922–2009) 

Az orosz emigráns család lánya Párizsban született, gyerekkorától tanult táncolni. Ida Rubinstein, Vera Trefilova, Ljubov Jegorova voltak a mesterei. Első fellépése 1931-ben volt. 1939-től az Original Ballet Russe tagja lett, a háború miatt a társulat az Egyesült Államokba utazott. 1943 és 1950 között a Metropolitan, 1950-től a New York City Opera primabalerinája volt, sokat turnézott. A tánc mellett több darab koreográfiáját is ő készítette. 1965-ben Svetlova Dance Center néven iskolát nyitott, számos tanítványa lett világszerte elismert táncos. 1969-1992 között az Indiana University táncművészeti tanszékének vezetője volt.  

Május 3. Nini Roll Anker norvég író, feminista 1873 – 1942  

Korának népszerű írója, a norvég új-realizmus jelentős képviselője, műveiben központi szerepet kapott a munkás- és a nőmozgalom. Molde-ban született, apja magasrangú hivatalnok, politikus, a család a királyi családdal is kapcsolatban volt. Nini nyitott szemmel járt a világban, egyaránt voltak ismerősei az előkelőek és a szegények között, ismerte a kiszolgáltatottak életét, a társadalmi problémákat. Katti Anker Møller és Ella Anker nőjogi aktivisták baráti köréhez tartozott. 1898-ban I blinde címmel jelent meg első regénye, Jo Nein írói név alatt. Termékeny író volt, 18 regényt, 3 elbeszéléskötetet, 4 drámát publikált. 
Néhány munkája: Lill-Anna og de andre; Fru Castrups datter; Det svake kjønn; Piken. Skuespil i tre akter; Elling Torsens hjem;  Små avsløringer; Den som henger i en tråd;   Kvinnen og den svarte fuglen; Min venn Sigrid Undset.    

Május 4. Irene Silva de Santolalla perui politikus és tanár (1904–1994)

Az első nő, akit a perui szenátusba beválasztottak. Tevékeny nőjogi aktivista, komoly része volt abban, hogy 1955-ben Peruban a nők végre kiharcolták választójogukat. 1956-ban megkapta a Woman of the Americas címet. Tevékenységét hazájában az Order of the Sun kitüntetéssel ismerték el.  

Május 4. Ruth First dél-afrikai író, újságíró, aktivista (1925–1982)

Életcélja az apartheid rendszer elleni harc volt. Kamaszkorában csatlakozott az ifjúkommunista párthoz, hamarosan ismert szónok és szervező lett. Írói tehetségét is az ügy szolgálatába állította, rendszeresen publikált ellenzéki lapokban, mint a The Guardian és a New Age, a Fighting Talk szerkesztője volt. Férjével együtt a hírhedt Treason Trial egyik vádlottja volt, feketelistára került és eltiltották a közszerepléstől 1963-ban vádemelés nélkül 117 napot töltött börtönben. 1964-ben számüzetésbe ment, angliai egyetemeken volt előadó. 1978-tól Mozambikban a maputoi  egyetem tanára volt. 1982-ben levélbombával elkövetett merénylet áldozata lett.

Néhány munkája: South West Africa; 117 Days; The Barrel of a Gun: Political Power in Africa and the Coup d’etat in Africa; The South African Connection: Western Investment in Apartheid.

Május 4. Ulrike Meyfarth német atléta (sz. 1956)

A legfiatalabb és egyben a legidősebb női magasugró, aki olimpiai aranyérmet nyert. 16 éves volt Münichben, 28 Los Angelesben, amikor a dobogó legmagasabb fokán állt. 1971-ben, 15 évesen második lett az NSZK bajnokságon, ezzel jutott be az olimpiai csapatba. 16 alkalommal nyerte meg hazája bajnokságát, hatszor volt Európa-bajnok (kétszer fedettpályán), 1981-ben megnyerte a Világkupát, három világcsúcsot állított fel. 2004-ben Wesselingben stadiont neveztek el tiszteletére. 

Május 4. Anna Chandy indiai jogász, feminista 1905–1996  

Az elsőgenerációs feministák egyike, az első női bíró Indiában és az első nő, akit a legfelsőbb bíróság tagjai közé választottak. 1926-ban diplomázott, Kerala államban ő volt az első jogot végzett nő. Ügyvédként dolgozott, főleg nőket képviselt. Alapítója és szerkesztője volt a Shrimati című nőjogi lapnak. 1932-ben kapta meg bírói kinevezését, 1948-tól kerületi bíró volt, 1959-ben a keralai legfelsőbb bíróság tagja lett. Nyugdíjbavonulása után a Law Commission of India tagjaként munkálkodott. 1973-ban  Atmakatha  címmel adta ki visszaemlékezéseit.    

Május 4. Elvi Sinervo finn író, költő, fordító (1912–1986)  

Helsinki egyik munkáskerületében született, gyerekkorától kezdve lelkes könyvtárhasználó volt. 1935-ben diplomázott a helsinki egyetem bölcsészkarán. 1930-tól a szociáldemokrata párt ifjúsági tagozatának a tagja volt, később a kommunista párt támogatója lett. Ugyanebben az időben jelentek meg első versei és elbeszélései, 1934-től a Kirjallisuuslehti című irodalmi lap állandó szerzője lett. 1936-ban egyik alapítója volt a baloldali kötődésű Kiila irodalmi társaságnak. Első kötete a munkáskörnyezetben játszódó Runo Söörnäisistä című novellagyűjtemény volt. Saját írásai mellett sokat fordított, többek között Anna Seghers, Bertold Brecht, Engels és Puskin műveit. Arany János és József Attila több versének finn nyelvre fordítása is a nevéhez fűzódik. 
Magyarul megjelent Az elcserélt gyermek című regénye, versei és elbeszélései a Nagyvilág c. folyóiratban, valamint a Finn versek és dalok, Finn költők antológiája, Finn elbeszélők, Északi csillagok alatt című kötetekben. 

Május 4. Bernice Goetz amerikai utazó, felfedező 1903 – 1958  

Clevelandban született, titkárnőként dolgozott a Vöröskeresztnél, majd egy olajkutató vállalatnál. Esti és hétvégi munkákat is vállalt, az így összegyűjtött pénzéből 1922-ben Mexikóba utazott a maja kultúra tanulmányozására. Útjáról naplót vezetett, hazaérve cikkeket írt, előadásokat tartott, pénzt gyűjtött további útjaihoz. Az elkövetkező években expedíciót vezetett Bolíviába, Kolumbiába, Equadorba, Brazíliába, Guatemalába. Valamennyi kutatását maga finanszírozta. Az útjain gyűjtött leleteket elajándékozta, a Cleveland Public Library és a Cleveland Museum of National History kapta a legtöbbet.  Hírneve és népszerűsége minden egyes útjával növekedett, sokfelé hívták előadásokat tartani, cikkeit a National Geographic is közölte.   

Május 5. Rotter Lilian orvos, pszichoanalitikus (1896–1981)

Egyetemista korában tagja a Galilei-körnek. Orvosi diplomáját Budapesten kapta 1920-ban, gyermekorvosként, majd pszichiáterként dolgozott. Az 1930-as évektől Hermann Imre tanítványa, és egyik alapítója a budapesti pszichoanalitikus iskolának. Főként a pszichoszexuális fejlődéssel foglalkozott, valamint a női szexualitással és az anya-gyermek kapcsolattal. Néhány munkája: A női genitalitás pszichológiájáról (in: Lélekelemzési tanulmányok Bp., 1., 1933); A gyermek lelki fejlődése.

Május 5. Nellie Bly amerikai újságíró (1867–1922)

Az első női újságíró sztár, a nők és a kiszolgáltatottak elszánt bajnoka. 

1885-ben egy Elizabeth Cochran nevű 21 éves ifjú hölgy szemrehányó levelet írt a Pittsburgh Dispatch szerkesztőjének, George Maddennek, hogy a lap nem támogatja a női választójogi mozgalmat és a nők jogát az önálló munkavállalásra. A kiadóra akkora benyomást tett a levél, hogy rögtön szerződtette lapjához íróját, aki a Nellie Bly írói nevet választotta. Munkája során a csipkés-habos „női” témák helyett szociális problémákkal, korrupcióval foglalkozott. Rövidesen NewYorkba ment, ahol meggyőzte Joseph Pulitzert, hogy szerződtesse lapjához, a New York World-höz. Nellie szenzációs munkát végzett. Betegséget színlelve heteket töltött egy elmegyógyintézetben, és keserves tapasztalatai régóta szükséges reformokat indítottak el. Más alkalommal lopott, majd leleplező riportot írt arról a megalázó módról, ahogyan a női őrizetesekkel bánnak. A legnagyobb szenzációt világkörüli útja szolgáltatta, amelyben megpróbálta Verne regényhősének, Phileas Fogg-nak 80 napos rekordját megdönteni. A korabeli sajtó állandó figyelme közepette Nellie 72 nap, 6 óra és 11 perc alatt tette meg az utat. Nellie Bly az első világháborúban sem tagadta meg önmagát – haditudósító lett, elsőként a nők között. 

Május 5. Elek Margit tőrvívó (1910–1986)

Ötvenszeres válogatott, hatszor volt magyar bajnok, öt egyéni világbajnoki aranyérme van, csapattal háromszor nyert Európa-bajnokságot. Testvérével, Ilonával a Fodor Testnevelő és Vívó Intézetben tanultak vívni. 1929-től a Detektív Atlétikai Club sportolói lettek, ez volt az egyetlen, amelyik zsidókat befogadott. A háború után az MNDSZ, a Lokomotiv majd a Honvéd versenyzője volt. Pályafutásáról, életéről nővérével közösen  Így vívtunk mi címmel írt könyvet.

Május 5. Anna Maria Mozzoni olasz feminista (1837–1920) 

Az olasz nőmozgalom elindítója milánói arisztokrata családba született. Több nyelven beszélt, művelt, művészeti és társadalmi kérdésekben egyaránt alaposan tájékozott volt. 1864-ben jelent meg La donna e i suoi rapporti sociali in occasione della revisione del codice italiano című munkája, melyben a nőelnyomó olasz családjogi törvényt bírálta. 1874-ben petíciót nyújtott be a parlamentnek a nők szavazati jogáért. A következő évben ő képviselte hazáját a párizsi nemzetközi nőjogi konferencián. 1881-ben megalapította a Lega promotrice degli interessi femminili nőjogi egyesületet. Állandó szerzője volt a La Donna című lapnak, cikkeinek témája a szavazati jog, a munkásnők helyzetének javítása, a női egyenjogúság volt.     

Május 5. Barbara Wagner kanadai műkorcsolyázó (sz. 1938)  

Ő és partnere, Robert Paul, a legsikeresebb műkorcsolyázó párosok közé tartoznak, 1957-62 között a világ legjobbjai voltak. Torontoban született, gyerekkorában kezdett korcsolyázni, 1952-ben lett a partnere Paul. 1955 és 1960 között minden évben megnyerték a kanadai bajnokságot és az 1957 és 1960 közötti világbajnokságokon is aranyérmesek voltak. Az 1960-ban Squaw Valley-ben megrendezett olimpián olyan tökéletes előadást produkáltak, hogy mind a hét bíró őket tette az első helyre. Ez volt az első alkalom, hogy nem európai páros lett olimpiai bajnok. 1961-ben visszavonultak a versenyzéstől az Ice Capades jégszínházzal járták a világot. Visszavonulása után Barbara edzőként dolgozott, több sikeres versenyzőt nevelt. A párost beválasztották a Canada Sports Hall of Fame, a World Figure Skating Hall of Fame és a Canadian Figure Skating Hall of Fame tagjai közé. 

Május 6. Bródy Lili költő, író, újságíró (1906–1962)

Banktisztviselőnek indult, majd a Pesti Hírlap, 1945 után a Magyar Nemzet munkatársa volt. Regényeiben szórakoztató, könnyed hangon a kortárs, általában polgári nők élet mutatta be.

Néhány műve: A Manci, Felesége tartja el, Évek a mérsékelt égöv alatt (versek), Első ütem, Fehér zászló, A játék. 

Május 6. Brooke Bennett amerikai úszó (sz. 1980)

A háromszoros olimpiai bajnok 12 éves korában a juniorok között nyert első aranyérmét. 1998-ban világbajnok 800 méter gyorson, 1999-ben aranyérmes a pán-amerikai játékokon 400 és 800 m gyorson. Az 1996-os atlantai olimpián 800 méter gyorsúszásban lett első. 2000-ben Sydneyben két számban, 400 és 800 gyorson lett olimpiai bajnok. Visszavonulása után sportkommentátor lett. 

Május 6. V. Pázmándi Margit építész (1930–1995)

Az egyetlen női építész, akit kétszer is Ybl díjjal tüntettek ki, 1965-ben a balatonfüredi Hotel Annabella tervezéséért, 1986-ban pedig életművéért. A budapesti Műegyetemen diplomázott 1952-ben. A Középülettervező vállalatnál kezdett dolgozni, majd 1961-től nyugdíjbameneteléig az Állami Építéstudományi Intézet munkatársa volt. 

Néhány munkája: MTV és MR csónakháza, Szentendre, Papsziget; Kertészeti Kutatóintézet központi épülete; HM szanatórium, Hévíz; balatonfüredi szívkórház új pavilonjai; Kútvölgyi úti kórház rekonstrukciója.

Május 6. Chantelle Newbery ausztrál műugró (sz. 1977)

Melbourneben született, első nemzetközi sikere 1998-ban a World Aquatics Championships bronzérme volt. Ugyanabban az évben Kuala Lumpurban aranyérmes lett a Nemzetközösségi játékokon  l méteren, ezüstérmes 3 méteren. 2002-ben megszületett első gyermeke, kihagyott egy évet a versenyzésből. Visszatérése után 2004-ben az athéni olimpián toronyugrásban aranyérmet nyert. 2005-ben a Melbourneben tartott világbajnokságos ezüstérmes volt,  ugyanabban az évben beiktatták a Best of the Best tagjai közé.  

Május 6. Ghena Dimitrova bolgár operaénekes (1941–2005)  

Gyerekkorában a falusi iskola énektanára figyelt fel átütő erejű hangjára, és javaslatára szülei beiratták a szófiai konzervatóriumba, 1964-ben végzett, a szófiai Operaház szerződtette. Első komoly sikerét 1967-ben érte el, amikor kolleganője megbetegedése miatt elénekelhett a Nabucco női főszerepét. 1970-ben megnyerte a szófiai nemzetközi énekversenyt, melynek fődíja a Scalaba szóló ösztöndíj volt. Olaszországi sikerei 1975-ben indultak, amikor a Turandot címszerepét alakította. A bécsi Operaházban 1978-ban volt első fellépése, utána rendszeresen visszahívták. 1983-ban a Scalaban aratott hatalmas sikert Turandot szerepében, partnere Placido Domingo volt. Az Egyesült Államokban 1981-ben mutatkozott be, Elvirát énekelte az Ernaniból. 1987-ben Egyiptomban a luxori templomban az Aida címszerepében lépett fel. Pályfutása alatt megfordult a világ valamennyi jelentős színpadán. 2001-ben vonult vissza és fiatal tehetségek oktatásával foglalkozott.  

Május 6. Mary Martha Sherwood angol író 1775 –  1851   

A XIX. század elejének legnépszerűbb, gyerekeknek szóló könyvek írója Stanford-on-Teme-ben  (Worcestershire) született, lelkészcsalád lánya.  Korán megtanult írni-olvasni, széleskörű nevelést kapott, tanult latint, görögöt, történelmet, filozófiát, vallástudományt, szabadon használhatta a családi könyvtárat. Gyerekkorától írónak készült, apja támogatásával 1795-ben jelent meg Traditions címmel nyomtatásban első műve. 1803-ban házasságot kötött katonatiszt unokafivérével, Henry Sherwood-al, több mint egy évtizedet Indiában töltöttek. Időközben Mary hallatlan népszerűségre tett szert, nemcsak az ifjúság, hanem a felnőtt olvasók között is, munkáit több nyelvre lefordították.   
Néhány munkája: The History of Susan Gray; The Indian Pilgrim; The History of Little Henry and his Bearer; The Governess, or The Little Female Academy; The History of Henry Milner; The History of Little Lucy and her Dhaye; The Lady of the Manor; Soffrona and her Cat Muff; Caroline Mordaunt, or The Governess; The Last Days of Boosy, the Bearer of Little Henry; Shanty the Blacksmith.

Május 7. Eva Perón argentin színész, politikus (1919–1952)

Törvénytelen gyereknek született egy, a látszatra sokat adó társadalomban. Éles ésszel, vonzó megjelenését is kihasználva kezdte szinésznői karrierjét építeni, majd megismerkedett Juan Perónnal, a gyors karriert befutó, gátlástalan, de rendkívül népszerű katona-politikussal, akihez 1945-ben feleségül ment. Perónt 1946-ban elnökké választották. Evita minden energiájával támogatta férjét, a munka- és egészségügyi minisztériumot gyakorlatilag ő felügyelte, teljes befolyását latbavetette a nők választójogáért, szociális reformokat vezetett be. Hihetetlenül népszerűvé vált a tömegek szemében, és amikor 33 éves korában rákban meghalt, több, mint negyvenezer kérelmet nyújtottak be az argentín emberek Evita szenttéavatása ügyében a Vatikánnál. 

Május 7. Domitila Chúngara bolíviai szakszervezeti vezető, feminista (1937–2012)

Boliviai őslakosok leszármazottja, bányászkolónián, nyomorúságban  született és nőtt fel. 1961-ben a többi bányászfeleséggel együtt létrehozta a Housewives' Committee-t (Háziasszonyok bizottsága), céljuk a nélkülözés és a szociális diszkrimináció megszüntetése volt. Az elnyomás fokozódásával tevékenysége egyre nehezebbé vált, rendőri brutalitást, kínzást szenvedett el, számüzetésbe kényszerült.  Si me permite hablar … (Hadd mondjam el …) című könyvét a bányászcsaládok életéről, a diktatúra elleni küzdelemről több nyelvre lefordították. 1995-ben Pekingben a Nők Világkonferenciáján megkapta  a Women's World Summit Foundation díjat. Halálakor háromnapos nemzeti gyásszal tisztelegtek előtte.

Május 7. Isala Van Diest belga orvos, feminista (1842–1916)

Az első orvosnő és az első diplomás nő Belgiumban. A kor szokásaitól eltérően apja lányainak és fiának azonos oktatást biztosított. Mivel Belgiumban lányok nem járhattak gimnáziumba, Isala Svájcban járta a középiskolát. 1873-ban tért haza és jelentkezett a Leuveni katolikus egyetem orvoskarára, ahol visszautasították és azt tanácsolták neki, legyen bába. Ezután visszatért Bernbe, ahol az egyetem hallgatója lett és 1879-ben lediplomázott. Két évet Londonban töltött, ahol a New Hospital for Women orvosa volt és megismerkedett az  angol feministákkal. 1884-ben Brüsszelben engedélyt kapott saját praxisa megnyitására. Orvosi munkája mellett részt vett a nőmozgalomban, egyik alapító tagja volt a Ligue belge du droit des femmes-nek (belga nőjogi egyesület). 

Május 7.  Minerva Bernardino dominikai feminista, diplomata (1907–1998) 

Az ENSZ alapító okiratát aláíró négy nő egyike hosszú életét a nőjogok érvényesítésének szentelte. Szülei – a korszellemtől eltérően – hét gyerekük nevelésekor  a lányokkal és a fiúkkal egyformán bántak.  Az egyetem elvégzése után a közigazgatásban kezdett dolgozni. Emlékiratában megemlíti, hogy hamarosan vezető pozíciót kapott, de fizetését nem emelték, mert nem kereshetett többet, mint férfi beosztottjai. 1929-től egyik vezetője volt az Accion Feminista Dominicana szervezetnek. 1950-től volt hazája képviselője az ENSZ-ben, az Inter-American Commission on Women alelnöke majd elnöke volt. Fontos szerepe volt a Convention on the Political Rights of Women létrejöttében. A United Nations Commission on the Status of Women alelnöke, majd 1953-tól elnöke volt. A Fundación Bernardino alapítvány létrehozásával biztosította, hogy a nőkért végzett munkája halála után folytatódjon.  

Május 7. Angela Carter mágikus realista angol író (1940–1992)

Esték a cirkuszban c. regényéről itt írtunk. 

Május 7. Olympe de Gouges francia író, a feminizmus előfutára (1748–1793)

Mint az emberi jogok lelkes híve, örömmel köszöntötte a kitört forradalmat, de hamarosan elkeseredett, amikor rájött, hogy a “testvériség” csak a férfiakra érvényes. 1791-ben írta meg Nyilatkozat a nők és polgárnők jogairól című művét. 

Május 7. Erdős Renée költő, író (1878–1956)

Május 8. Greksa Borbála hímző. és pingálóasszony (1927–1985)

Gyerekkorában kezdett érdeklődni a hímzés, pingálás iránt. Hímezni édesanyjától, a hímzéstervezést Király Ilus mellett tanulta. 1982 augusztusában Kalocsán önálló kiállításon mutatta be hímzéseit a nagyközönségnek. Mint pingálóasszony külföldön is nagy sikereket ért el.

Május 8. Inessa Armand francia forradalmár, feminista (1874–1920)

Párizsban született, Moszkvában nevelkedett. 1903-ban belépett az illegális szociáldemokrata munkáspártba, később a bolsevikokhoz csatlakozott. 1914-ben a Rabotnyica (Munkásnő) című folyóirat szerkesztője volt, cikkeiben gyakran foglalkozott a nők emancipációjával. A forradalom győzelme után fontos munkát kapott, a párt nőtagozatának, a Zsenotgyel-nek a főnöke lett. Jelentős szerepe volt a válás és az abortusz legalizálásában. Népkonyhákat, mosodákat, üzemi bölcsődéket, anya-gyerek központokat, óvodákat, orvosi rendelőket létesített, hogy a nők így lehetőséget kapjanak művelődésre, tanulásra, közéleti szereplésre. 

Május 8. Flora Murray angol orvos, feminista (1869–1923)

Cummertrees-ben született, a London School of Medicine for Women majd a University of Durham hallgatója volt. Diplomájának megszerzése után néhány évig Skóciában dolgozott, 1905-től Londonban a Belgrave Hospital for Children gyerekorvosa és a Chelsea Hospital for Women anaeszteziológusa volt. A Women's Social and Political Union  tagjaként részt vett a tüntetéseken, beszédeket tartott, és ellátta a sérülteket, a kényszertáplálás áldozatait. 1912-ben társával, Louisa Garrett Andersonnal létrehozták a Women's Hospital for Children-t, ahol orvosnők gyógyították a szegény gyerekeket. A világháború alatt Franciaországban a Women's Hospital Corps tagja volt. 

Május 8. Ilosvay Mária operaénekes (1913–1987) 

Budapesten és Bécsben tanult, Laura Hilgermann, Felicie Kashovska és Mária Budanovicz voltak a mesterei. 1937-ben a bécsi nemzetközi énekverseny megnyerése után a salzburgi opera társulatával az Egyesült Államokban turnézott. 1940-től visszavonulásáig  a hamburgi opera  tagja volt, gyakori vendégszereplő volt Bécsben és Salzburgban. Gyönyörű altjával legnagyobb sikereit Wagner műveiben aratta, 1951-től rendszeresen fellépett Bayreuthban. 

Május 8. Margarete Böhme német író, újságíró (1867–1939)  

A XX. század elejének egyik legolvasottabb szerzője Husumban, egy északnémet kisvárosban született, értelmiségi család lánya. 17 évesen publikálta első elbeszélését egy hamburgi újságban. Hamarosan más napi- és hetilapok is közölték munkáit, gyakran Ormanos Sandor írói név alatt. 1905-ben jelent meg hatalmas sikerrel a még ma is népszerű Tagebuch einer Verlorenen című munkája, amit 14 nyelvre lefordítottak. A könyvet a náci hatalomátvétel után kivonták a forgalomból. A legtöbb kritikus szerint azonban a legjobb munkája a W.A.G.M.U.S, ami Amerikában jelent meg és egy nagyáruház életét és történetét mutatja be. 
Néhány munkája: Im Irrlichtschein; Wenn der Fruhling kommit; Des Gesetzes Erfüllung; Anna Nissens Traum; Kriegsbriefe der familie Wimmel; Meine Schuld, meine grosse Schuld; Die Heirat der Mieze Biedenbach.
Magyarul megjelent: Egy mozgalmas élet története; Biedenbach Mici élményei: egy pincérleány naplója; Egy elveszett lány naplója.  

Május 8. Eibenschütz Ilona zongoraművész 1872 - 1967  

Csodagyerek volt, korának legígéretesebb tehetsége. Johannes Brahms szerint ő tolmácsolta legjoban a műveit, Anton Rubinstein pedig azt mondta „közülünk ő a legnagyobb”. Budapesten született, első zongoraleckéit négyéves korában unokabátyjától, a zongorista Albert Eibenschütztől kapta, aki felismerte a kislány elképesztő tehetségét. Öt évesen Liszt Ferenccel játszott duettet, akinek a javaslatára Bécsben tanult tovább. 1878 és 1885 között a lipcsei konzervatóriumban Hans Schmitt tanítványa volt. 12 éves korában Bécsben adott koncertet, majd európai előadókörútra indult, játszott a dán királynő, az orosz cár és az osztrák császár előtt is. 1885 és 1890 között Clara Schumann volt a mestere és nagysikerű koncertjeit is folytatta. Brahms gyakran neki mutatta meg először új műveit, többet neki is ajánlott. 1902-ben házasságot kötött a Londonban élő Carl Derenburg német bankárral és visszavonult a nyilvános fellépésektől. Néhány lemezfelvételt még készített, pár zártkörű jótékonysági eseményen részt vett, de nem koncertezett tovább. 

Május 9. Glenda Jackson angol színész, politikus (sz. 1936)

Szenvedélyes, érzékeny hősnőket játszott színpadon és filmen. A Women in Love és A Touch of Class című filmjeiért 1970-ben és 1973-ban Oscar-díjat kapott. Újságíróként is dolgozott, majd a politika felé fordult, és 1992-ben munkáspárti képviselőként bejutott a parlamentbe. A Munkáspárt hatalomra kerülésekor London közlekedési miniszterének nevezték ki. A 2010-es választáson, csekély különbséggel ugyan, de ismét képviselővé választották.

Május 9. Sophie Scholl német egyetemista (1921–1943)

Testvérével, Hanssal együtt tagja volt a müncheni Weiße Rose (Fehér Rózsa) ellenállási mozgalomnak, amelyet Kurt Huber egyetemi tanár szervezett. Röplapokat írtak és terjesztettek Németország nagyvárosaiban, amelyekben Hitler és a nemzetiszocializmus ellen emelték fel szavukat. Sophie Schollt 1943-ban letartóztatták és kivégezték.

Május 9. Belle Boyd amerikai kém (1844–1900)

Az amerikai polgárháborúban a La Belle Rebelle, The Siren of the Shenandoah, Secesh Cleopatra neveken is ismert konföderációs kém jómódú déli családból származott. Alig múlt 17, amikor az apja szállodájában lakó északi tisztektől megszerzett információkat továbbadta a konföderációs csapatok vezetőinek. A tavaszi hadjárat sikere részben neki is köszönhető, Stonewall Jackson tábornok az értékes információkért tisztelebeli szárnysegédjévé nevezte ki. Belle-t többször letartóztatták, az utolsó alkalommal betegsége miatt elengedték. Angliába ment, ahol színésznő lett és Belle Boyd in Camp and Prison címen publikálta életrajzát. 1866-ban tért vissza az Egyesült Államokba, ahol előadókörutakat tartott. 

Május 9. Barbara Ann Scott kanadai műkorcsolyázó (1928–2012)

Rendkívül népszerű sportoló volt, Canada's Sweetheart-nak becézték. 10 éves korában lett kanadai bajnok először, ezzel máig a legfiatalabb aranyérmes. Női egyéniben négyszer nyert Kanada bajnokságot, kétszeres világbajnok (1947, 1948) és 1948-ban St Moritz-ban olimpiai bajnok lett. Háromszor választották az év sportolójának, megkapta a Lou Marsh Trophy-t és az Order of Canada tiszti fokozatát. Műkorcsolyázó pályafutásának befejezése után lovaglásban is komoly eredményeket ért el. 

Május 9.  Olive Crane ausztrál grafikus, illusztrátor (1895–1936) 

A Presbyterian Ladies’ College elvégzése után a University of Sydney hallgatója volt. Egyetemi évei alatt jelentek meg első rajzai és karikatúrái a Hermes című egyetemi lapban. 1917-től kezdve az évente megrendezett Society of Artists' kiállításon is szerepeltek munkái, a The Tired Dancer című képét a National Art Gallery of New South Wales vásárolta meg. Hamarosan az egyik legnépszerűbb könyvillusztrátornak számított. Sajnálatosan rövid karrierjének utolsó kiállítása 1930-ban volt. 1927-ben kötött házassága után vidékre költözött, gyerekeket szült. Szervezete nehezen viselte a falusi élettel járó kimerítő munkát, 41 éves korában meghalt. 

Május 10. Vásáry Ildikó antropológus (1947–1997)

Kétéves korában szüleivel Brazíliába költözött, Sao Paolóban nőtt fel, ott járt iskolába, klasszikus és modern táncot tanult. 1964-ben, Svájcban kötött házasságot Vásáry Tamás zongoraművésszel, később Londonba költöztek. Az University College antropológiai fakultásán doktori fokozatot nyert és az intézet tudományos munkatársa lett. Doktori disszertációjának készítése időszakában (1979–1981 között) számos alkalommal látogatott Pécselyre, anyai nagyszüleinek falujába, ahol a község lakóinak életét tanulmányozta. Angol nyelvű folyóiratok közölték tanulmányait, amelyekben egy magyar falu életének változásait, az emberek gondjait, alkalmazkodóképességeit mutatják be. Az 1990-es évek elején az Új Horizont c. folyóiratban több írása jelent meg.

 http://wiki.strandkonyvtar.hu/index.php?title=V%C3%A1s%C3%A1ry_Ildik%C3%B3

Május 10. Tamara Press szovjet sportoló (sz. 1937) és Irina Press szovjet sportoló (1939–2004)

A két nővér öt olimpiai aranyérem, több világ- és európabajnoki érem és 26 világrekord birtokosa. Tamara Rómában  az 1960-as olimpián aranyérmes volt súlylökésben, ezüstérmes diszkoszvetésben. 1964-ben Tokióban mindkét számban olimpiai bajnok lett. Ugyanezen az olimpián Irina olimpiai rekorddal aranyérmes lett ötpróbában  és a 80 méteres gátfutásban. Az első testvérpár, akik ugyanazon az olimpián bajnokok lettek.

Május 10. Lucy Osburn angol ápolónő (1835–1891)

Leedsben született jómódú családba, magántanárok nevelték, több nyelvet megtanult. Düsseldorfban járt nővérképzőbe, hazatérése után Florence Nightingale intézetében folytattta tanulmányait. 1868-ban New South Wales kormányzójának kérésére  egy nővércsapattal Ausztráliába utazott, ahol a Sydney Infirmary and Dispensary ápolási vezetőjének nevezték ki.  Megismertette az ottaniakkal a modern módszereket, megreformálta a nővérképzést. 16 év múlva tért vissza Angliába, ahol a Southwark, Newington and Walworth District Nursing Association szakfelügyelője lett. 

Május 10. Cecilia Payne-Gaposchkin angol/amerikai csillagász (1900–1979) 

Az első nő, aki a Harvardon egyetemi professzori kinevezést kapott. 1919-től a Cambridge egyetemen botanikát és fizikát hallgatott. 1923-tól az Egyesült Államokban a Harvard ösztöndíjával csillagászatot tanult, két évvel később ő lett az az első nő, aki ebből a tárgyból doktori fokozatot szerzett. Disszertációját a XX. század legjobbjának tartják a témában. Az egyetemen folytatta kutatásait, előadásokat is tartott, de egyetemi tanári kinevezését csak 1956-ban kapta meg. Amerikai és európai egyetemek díszdoktora, tudományos egyesületek tagja volt. Több kitüntetése mellett 1977-ben megkapta a Henry Norris Russell Prize elismerést. 

Május 10. Alma Söderhjelm finn történész, író, újságíró (1870–1949)  

Az első finn nő, aki egyetemi előadó volt és professzori kinevezést kapott. 1889-ben kezdte egyetemi tanulmányait, diplomája megszerzése után néhány évet tanított. Professzor bátyja bíztatására Párizsban, a Sorbonne hallgatójaként elkészítette és 1900-ban sikerrel megvédte Le Régime de la presse pendant la Révolution française című, a francia forradalomról szóló doktori disszertációját. 1906-tól húsz éven át Helsinkiben tanított az egyetemen, 1927-ben megkapta professzori kinevezését a Turku-i egyetemre. Tudományos munkássága mellett az Åbo Underrättelser című lap rovatvezetője volt és esszéket, regényeket, verseket is publikált. 
Néhány munkája: Jakobstads historia; Napoleons syskon; Sverige och den franska revolutionen; Min värld I–III; Åbo tur och retur; Gustaf III:s syskon.   

Május 11. Rejtő Ildikó vívó (sz. 1937)

Első bajnoki aranyérmét 1955-ben nyerte az ifi országos bajnokságon. A rendkívül technikás és nyugalmáról híres vívónő öt olimpián vett részt: 1960 Róma: ezüstérmes a csapattal; 1964 Tokió: egyéni és csapatarany; 1968 Mexikóváros: csapatezüst és egyéni bronzérem; 1972 München: ezüstérmes a csapattal; 1976 Montreal: csapatbronz. Világbajnokságokon öt arany-, hét ezüst- és három bronzérmet nyert. Több mint két évtizedig volt válogatott kerettag, tizenhétszeres magyar bajnok. 1964-ben az év sportolónőjévé választották, s többször (1968-71) volt sportága legjobbja. A Testnevelési Főiskolán 1975-ben szerzett edzői diplomát. Az asszózáshoz tizenkét év szünet után visszatérve,1995-ben Luxemburgban megnyerte a veterán Európa-bajnokságot. 2007-tól a Nemzet Sportolója.

Május 11. Bidu Sayao brazil operaénekes (1906–1999)

Első mestere Elena Teodorini volt, akit követett Európába is. Később Jean de Reszke lengyel származású tenor irányításával tökéletesítette énektudását, s alakította ki sajátos énekstílusát. 1926-ban tért haza Brazíliába. A sevillai borbély Rosinájának szerepében lépett fel, majd Róma, a Párizsi Opera és a milánói Scala voltak pályája következő állomásai. Kristálytiszta hangja elbûvölte Arturo Toscaninit, aki segített neki az amerikai debütálás előkészítésében is. Az általa "aprócska brazil"-nak becézett énekesnő 1934-ben lépett fel a Carnegie Hallban, 1936-ban pedig sikerrel mutatkozott be a Metropolitanben, ahol a következő években 12 szerepben 236-szor énekelt. Tiszta, ezüstösen csengő hangjával 1954-ig kápráztatta el közönségét. 

Május 11. Aurora Gruescu román erdészmérnök (1914–2005)

A világon az első női erdészmérnök Oituzban született pedagógus családba. 1933-ban iratkozott be a bukaresti Műegyetem erdész szakára, 130 hallgató között az egyetlen nő volt. Társai legtöbbje gúnyolta, zaklatta, ki szerették volna szekírozni, de nem hagyta magát, sikeresen lediplomázott. Dolgozott az első nemzeti erdőtelepítési programban, számtalan újítást vezetett be, tudományos cikkeket publikált. 1997-ben az American Biographical Institute a Personality of the year elismerést adományozta neki.  

Május 11. Harriet Quimby amerikai pilóta, újságíró, fényképész (1875–1912) 

Az első amerikai nő, aki pilótaengedélyt szerzett és az első nő, aki átrepülte a La Manche csatornát. San Franciscoban a Dramatic Review, a  San Francisco Call és a Chronicle lapok munkatársa volt. 1903-ban New York-ba költözött, ahol a Leslie’s Illustrated Weekly alkalmazta fotós újságírónak. 1911-ben a Moisant School of Aviation-ban tanult repülni, sikeres vizsga után augusztus elsején az Aero Club of America-tól megkapta pilótaengedélyét. A Moisant International Aviators csapat tagjaként a repülést bemutató és népszerüsítő rendezvényeken vett részt. 1912. április 16-án hajtotta végre repüléstörténeti szenzációját a La Manche csatorna átrepülésével. Ugyanabban az évben új gépével egy bostoni bemutató közben halálos balesetet szenvedett. 
 

Május 11. Ethel Lilian Voynich ír író, zeneszerző, forradalmár  1864 – 1960  

Blackrockban született, apja a neves matematikus, George Boole, anyja a feminista filozófus, Mary Everest Boole, nővérei közül Alicia matematikus, Lucy pedig az első brit női gyógyszerkutató volt. Ethel 1882 és 1885 között a berlini Hochschule für Musik hallgatója volt, ez idő alatt ismerkedett meg a forradalmi eszmékkel. Hazatérése után megtanult oroszul és 1887-től Szentpétervárott volt nevelőnő. Oroszországban kapcsolatba került a narodnyik mozgalommal. 1889-ben visszatért Angliába, Londonban élt, ahol egyik alapítója volt a Society of Friends of Russian Freedom egyesületnek és segített a Free Russia című lapjuk szerkesztésében. 1890-ben ismerkedett meg Michał Habdank-Wojnicz lengyel forradalmárral, az ismeretségből szerelem majd házasság lett. Első regénye, a Stories from Garshin 1893-ban jelent meg. A világsikert az 1897-ben publikált könyve, a The Gadfly hozta meg számára, több nyelvre lefordították.  (Magyarul a Bögöly és a Vihar Itália felett címekkel is megjelent.) Zeneszerzéssel a századforduló után kezdett foglalkozni, a Society of Women Musicians tagja volt. 1920-ban férjével emigráltak az Egyesült Államokba, New Yorkban telepedtek le. A zeneszerzés mellett sokat fordított, főként orosz, lengyel és francia műveket.  
Néhány munkája: Jack Raymond; Olive Latham; An Interrupted Friendship;  Put Off Thy Shoes.  

Május 12. Dorothy Crowfoot Hodgkin angol vegyész (1910–1994)

1964-ben kémiai Nobel-díjat kapott a B-12 vitamin atomszerkezetének meghatározásáért. Az inzulin és a penicillin szerkezetmeghatározása is az ő nevéhez fűzódik, és hatékony módszert dolgozott ki kristályok molekulaszerkezet-meghatározására röntgensugárral. 

Május 12. Selina Anderson ausztrál szakszervezeti vezető, politikus (1878–1964)

Az első nő, aki az ausztrál képviselőházi választásokon indult. New South Walesben született, tanulmányai befejezése után retusőrként dolgozott és aktív szakszervezeti tag volt. Képviselőjelölt volt az 1903-as parlamenti választáson, az volt az első, amelyen nők is indulhattak. Bár nem jutott be, 17,74  százalékos eredményével felhívta magára a figyelmet. A következő évben már szakszervezeti vezetőségi tag volt,  1906-ban pedig az Australian Labor Party végrehajtó bizottságának tagjává választották. Aktiv szerepet vállalt a Labor Women's League-ban is. 1922-ben az első nő volt, akit a Farmers and Settlers' Association tagjává választott. 

Május 12. Anne Ottenbrite kanadai úszó (sz. 1966)

Az első kanadai úszónő, aki olimpiai bajnok lett. 3 éves korában tanult meg úszni, 12 évesen már versenyzett, 1981-ben lett a kanadai úszóválogatott tagja. Az 1982-es világbajnokságon ezüstérmes volt 100 és bronzérmes 200 mellen. Ugyanabban az évben a Nemzetközösségi Játékokon aranyérmes volt 200 mellen és a 4x100-as vegyesváltóban, ezüstérmes 100 mellen. Los Angelesben  az 1984-es olimpián aranyérmet nyert 200 mellen, ezüstérmet 100 mellen és bronzérmet a 4x100-as vegyesváltóban. Megkapta az Order of Canada kitüntetést, többször volt az év sportolója. 1985-ben a Canadian Olympic Hall of Fame, 1992-ben a Canadian Aquatic Hall of Fame és 1999-ben a International Swim Hall of Fame tagjai közé választották. 

Május 12. Maria Pellegrina Amoretti olasz jogász (1756–1787) 

Az első jogot végzett nő Olaszországban. Nagyapja ismert tudós volt, a kislány 12 éves korában már beszélt latinul és görögül, fizikai, matematikai és filozófiai könyveket olvasott és joghallgató bátyja egyetemi tankönyveit tanulmányozta. Egyetemi jelentkezését a turini egyetem elutasította, de Paviaban felvették a hallgatók közé. 1777-ben húzhatta ujjára a jogtudományi doktoroknak kijáró gyűrűt. Giulio Natali történész szerint ez volt a XVIII. század leghíresebb doktori avatása.

Május 12. Máriám Mirzáháni (Maryam Mirzakhani) iráni matematikus (1977–2017)  

Az első nő, aki megkapta a legrangosabb matematikai kitüntetést, a Fields-érmet. Teheránban született, középiskolás korában az első lány volt, aki hazáját képviselte a Nemzetközi Matematikai Olimpián, ahol 1994-ben és 1995-ben is aranyérmes lett. A helyi Sharif egyetem elvégzése után az Egyesült Államokban a Harvardon folytatta tanulmányait, 2004-ben védte meg Simple Geodesics on Hyperbolic Surfaces and Volume of the Moduli Space of Curves című doktori disszertációját, mellyel komoly nemzetközi elismerést szerzett. 2004 és 2008 között a Princeton egyetem tanára, 2008-tól a Stanford professzora volt. A szakma a legjelentősebbek között tartotta számon, többek között a Blumenthal-, a Clay Research- és a Ruth Lyttle Satter-díj birtokosa volt.   

Május 12. Florence Nightingale ápolónő, statisztikus, a modern ápolásszakma megalapítója (1820–1910)

Május 12. Mary Reibey ausztrál üzletasszony 1777 – 1855   

Az ausztrál húszdollárosról szemüvege fölött ránkpillantó, tiszteletreméltó hölgy Angliában született. Mary Haydock árva volt, nagyanyja nevelte. 13 évesen, férfiruhába öltözve ellopott egy lovat, ezt a törvény akkoriban halállal büntette, de tekintettel fiatal korára, száműzetés lett a büntetése. A 11 hónapos hajóút alatt megismerkedett Thomas Reibey-vel, aki az East India Co. alkalmazottja volt. 1792 októberében érkezett meg Sydney-be, ahol egy jómódú családnál lett dajka. Thomas többször meglátogatta, 1794-ben házasságot kötöttek. A férfi önállósította magát, és régi kapcsolatait felhasználva virágzó üzletet épített ki. Mary, hét gyermekük nevelése mellett, megtanulta a kereskedés, üzletkötés fogásait, így mikor férje 1811-ben meghalt, tovább vezette a vállalkozást. Hamarosan kibővítette tevékenységüket, voltak szállodái, bérházai, jelentős földbirtoka, több hajója, New South Wales előkelőségei közé tartozott. 51 évesen visszavonult az üzlettől, jótékonysággal foglalkozott, sok figyelmet szentelt az iskolák fejlesztésének. 1825-ben beválasztották a Free Grammar School igazgatótanácsába. Legendás alakja több írót is megihletett, 1982-ben tévé-sorozat készült életéről. 

Május.13. Daphne Du Maurier angol író (1907–1969)

1931-ben jelent meg és rögtön nagy sikert aratott első regénye, The Loving Spirit. Számtalan elbeszélést és több regényt publikált, a leghíresebbek: Jamaica Inn, Frenchman's Creek és a Rebecca (magyarul: A Manderley-ház asszonya)

Május 13. Linda Gilbert amerikai reformer (1847–1895)

Chicagoban élt családjával, a St. Mary zárdában tanult. A korabeli börtönviszonyokat megismerve javítani akart az elítéltek körülményein. Hitt a művelődés, az ismeretszerzés fontosságában, könyveket ajándékozott, könyvtárakat alapított a börtönökben. Az elítéltek családját segítette, a szabaduló raboknak pedig próbált munkát szerezni. A szükséges pénzt a Linda Gilbert's Tax and Trade Record vállalkozásának bevételeiből és saját találmányainak értékesítéséből szedte össze. Több szabadalma volt, például a zajtalan vasúti sín és a drótcsipesz.  Az 1876-ban létrehozott Gilbert library and prisoners' aid society igazgatótanácsának elnöke volt. Sketch of the life and work of Linda Gilbert címmel publikált könyvet munkásságáról. 

Május 13. Marta Skulme lett szobrász (1890–1962)

Az első lett képzőművészeti iskolát végzett lett szobrász. Két évet tanult Kazanyban a Művészeti Főiskolán majd Szentpétervárra költözött, ahol L. Šervuda szobrász stúdiójának növendéke volt. 1918-ban hazatért, ahol csatlakozott a Rigai Művészek Csoportjához. 1922-ben Berlinben és Drezdában megismerkedett a konstruktivista irányzattal. Készített figurális szobrokat, portrékat, kubista műveket is. Kritikusai szerint rendkívüli kompozíciós érzéke volt, és humort is belecsempészett  műveibe. 

Május 13. Elena Caragiani-Stoenescu román pilóta (1887–1929) 

Az első román pilótanő Tecuiban született, a repülés iránti érdeklődését bátyja ébresztette fel benne. 1912-ben beiratkozott a Liga Aeriană repülőklub tanfolyamára, ahol az egyetlen nő volt és sikeresen levizsgázott, pilótaengedélyt azonban az illetékes minisztérium nők részére nem adott ki. Franciaországba ment, ahol egy tanfolyam elvégzése után 1914-ben a Fédération Aéronautique Internationale nemzetközi pilótaengedélyt állított ki számára. Egy francia lap utazó riporternek alkalmazta, Mexikóból és Dél-Amerikából küldött tudósításokat. A háború kitörésekor a Press Trust of Mexico haditudósítója volt. Románia hadbalépése után hazatért és felajánlotta, hogy gépével segít a sebesültszállításban, de visszautasították, így ápolónőként dolgozott. A háború befejezése után visszatért Franciaországba. 
 

Május.14. Aszódi Weil Erzsébet festő, grafikus (1901–1976)

A budapestii Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Olgyai Viktor voltak a mesterei, később Fényes Adolf tanítványa. Az 1920-as évektől rendszeresen kiállító alkotóművész. Megkapta a Szinyei Társaság díját, a Zichy Mihály grafikai díjat, a Nemzeti Szalon Tavaszi díját. Kétszeres Munkácsy-díjas, Érdemes Művész. A hazai tárlatokon kívül több volt kiállítása volt Európában és az Egyesült Államokban is.

Május 14. Henrietta Dugdale ausztrál feminista (1827–1918)

Saját maga varrta ruháit, zöldséget termelt, értett az ácsmesterséghez és kiválóan sakkozott. És radikális feminista volt. 1869-ben levelet írt az Argus című lapnak, melyben a nők egyenjogúságáért érvelt. 1884-ben egyik alapítója és elnöke volt a Victorian Woman's Suffrage Society-nek, az első nőjogi szervezetnek Ausztráliában. Szellemes, szókimondó, hatásos szónok, provokatív, élestollú író volt. Arra bíztatta nőtársait, érdekeik érvényesítéséhez vegyenek részt aktívan a politikai életben. A Few Hours in a Far Off Age című munkájában fejti ki véleményét a múlt és kora társadalmáról az elképzelt jövőben. 

Május.14. Mary Eliza Fullerton ausztrál költő, író, feminista (1868–1946) 

Glenmaggieban a családi farmon született, a nyolcvanas évek végén költözött Melbournebe. Cikkeket, elbeszéléseket, verseket publikált a helyi lapokban, később két regénye is megjelent. Bekapcsolódott a szüfrazsett mozgalomba, a Victorian Socialist Party és a Women's Political Association tagja volt, a feminizmust ismertető cikkeket írt. Beválasztották a Women's Organizing Committee vezetőségébe. 1922-től Angliában telepedett le. 
Néhány munkája: Moods and melodies: sonnets and lyrics; The breaking furrow; Two women; Australia and other essays; The people of the timber belt; Bark house days.

Május 14. Sebestyén Júlia műkorcsolyázó (sz. 1981) 

Az első magyar női műkorcsolyázó, aki Európa-bajnokságot nyert. Miskolcon született, három évesen kezdett korcsolyázni. Tehetségesnek bizonyult, ezért 13  éves korában Budapestre költöztek, ahol Száraz András edző kezdett vele foglalkozni. 1994-ben indult először a magyar bajnokságon, a 2. helyen végzett. 2001-ben lett először magyar bajnok, ezt követően 2010-ig mindig ő volt az első. Világbajnokságokon legjobb eredménye a 6. olimpián a 8. hely volt, 2004-ben Európa-bajnok lett. 2010-ben vonult vissza a versenyzéstől, jégrevűkben és bemutatókon lépett fel, később sportiskolát nyitott. 

Május.14. Kádár Karr Erzsébet (Elisabeth Karr) újságíró, író, költő (1898–1960)   

Budapesten született, fiatal lányként a festészet iránt érdeklődött, az iparirajz iskolát is elvégezte. Később az irodalom felé fordult, első versei az 1910-es évek végén a Ma című lapban jelentek meg. Fiatalon lépett be a kommunista pártba, a Tanácsköztárság alatt a közoktatásügyi népbiztosság munkatársa volt. Férjével, Székely Jánossal 1922-ben Németországba emigrált, ahol filmforgatókönyveket írt, valamint a Rote Fahne és a Welt am Abend című lapokban publikált Elisabeth Karr néven. 1930-tól a Illustrierte Neue Welt című magazin szerkesztője volt. Hitler hatalomrajutása után Franciaországba menekült, Párizsban is újságírásból élt, többek között Barbusse Monde című lapjának is dolgozott. Nagy sikert aratott Alles ist umgekehrt című regénye, melyért 1937-ben megkapta az emigráns Német Írószövetség Heine-díját. A németek bevonulása előtt Angliába menekült, ahol felvette a kapcsolatot az ott élő emigráns magyarokkal. Részt vett a Károlyi Mihály elnökletével megtartott New Democratic Hungary elnevezésű konferencián. A háború után, 1948-ban hazatért, a külügyminisztérium sajtóosztályán kapott munkát. Heine-díjas regénye 1958-ban Gyönyörű ősz címen jelent meg magyarul.  

Május.15. Grace Ogot kenyai író, ápolónő, politikus, diplomata (1930–2010)

Ugandában és Angliában tanult ápolónőnek, dolgozott szülésznőként, tudósító volt a BBC-nél, majd hazáját képviselte az ENSZ-ben és az UNESCO-nál, tagja a kenyai írószövetségnek. 1962-től publikált elbeszéléseket, első regénye, The Promised Land, 1966-ban jelent meg. Néhány műve: The Graduate, The Island of Tears, Land Without Thunder.

Május 15. Dorothy Hansine Andersen amerikai patológus, gyerekgyógyász (1901–1963)

Az első volt, aki felismerte a cisztás fibrózist és módszert dolgozott ki a diagnosztizálásra. A Johns Hopkins Medical School hallgatója volt, 1926-ban végzett. Sebész szeretett volna lenni, de nőt egyetlen kórház sem fogadott el sebészeti rezidensnek. A Columbia egyetemen patológiából doktorált, majd egy New York-i gyerekkórház patológusa lett. Éveket töltött a cisztás fibrózis tanulmányozásával. Ugyancsak komoly eredményeket ért el a veleszületett szívrendellenességek tanulmányozásában. Tiszteletbeli tagja volt a American Academy of Pediatrics-nak és tiszteletbeli elnöke a National Cystic Fibrosis Research Foundation-nak.

Május.15. Fertsek Elza író, tanító, iparművész (1889–1974)

Balassagyarmaton született, a Budapesti Tanítónőképzőbe járt ahol 1908-ban végzett. Csipkekészítést is tanult, munkáival több hazai és külföldi kiállításon vett részt. 1934-ben Fertsek Ferenc néven kezdett publikálni. Kezdetben napi- és hetilapokban jelentek meg elbeszélései, hamarosan a Nyugat  állandó szerzői közé tartozott, több regényét is kiadták.

Néhány munkája: Egészségesen távozott; Pubi és a körülmények; Bábu a polcon; Boldogok éneke; Fickó meg a többiek.

Május 15. Maria Theresia von Paradis osztrák zongoraművész, énekes, zeneszerző (1759–1824) 

Apja a császárnő főhivatalnoka volt, tiszteletére kapta a nevét. Néhány éves volt csak, amikor kezdett megvakulni, a kor legnevesebb orvosai sem tudták megmenteni a látását. Alapos nevelést kapott, igen korán felfedezték zenei tehetségét. Salieri, Kozeluch és Frieberth voltak a mesterei, 18 évesen már rendszeresen adott ének- és zongorakoncerteket. A kortárs zenészek is elismerték tehetségét, Mozart és Salieri is komponált zongoraversenyt a részére. 1783-től Párizsban, Londonban és több német városban adott koncerteket. 1785-ben iskolát nyitott vakok részére. A nyolcvanas években kezdett komponálni, kantáták, dalok és zongoraversenyek mellett öt operát is szerzett. 1808-ban Bécsben lányoknak alapított zeneiskolát, ahol élete végig foglalkozott tanítványaival.  

Május 15. Ida Rhodes matematikus 

Május 16. Anne O'Hare McCormick amerikai újságíró (1882–1954)

Az első nő, aki a New York Times külföldi tudósítója és szerkesztőbizottsági tagja lett, olyan időben, amikor az újságírók csaknem kizárólag a férfiak közül kerültek ki. 1937-ben Pulitzer díjjal tüntették ki, ő volt az első nő, aki ezt a komoly szakmai elismerést megkapta.

Május 16. Novák Ilonka úszó (sz. 1928)

Első bajnoki aranyérmét 1940-ben nyerte a 100 méteres hátúszásban. 1948-ban a londoni olimpián negyedik volt a rövidebb hátúszószámban és ötödik a 4x100 m-es gyorsváltóban. A helsinki nyári játékokon 1952-ben a világcsúcsot úszó 4x100 méteres gyorsváltó tagjaként nyert olimpiai bajnokságot. A 200 méteres hátúszásban ő volt az első három percen belüli úszónő. Egyéniben 24, váltóban 6 országos bajnokságot nyert, az FTC örökös bajnoka. A Testnevelési Főiskolán 1963-ban edzői oklevelet szerzett. Az ELTE testnevelőtanáraként dolgozott, de sportvezetőként is sokat tett a sportágért: 1971-től a MÚSZ alelnöke, 1971-72 között az úszóválogatott szövetségi kapitánya és 1974-től húsz éven át az Európai Úszó Liga elnökségi tagja volt.

Május 16. Maria Lacerda de Moura brazil tanító, újságíró, író, anarchista feminista (1887–1945)

A Monte Alverne nevű farmon született, szabadgondolkodó, ateista szülei alapos, széleskörű nevelést biztosítottak neki. 16 éves korában kezdett tanítani, alapítója volt az analfabetizmus felszámolásáért küzdő egyesületnek. Pár évvel később Sao Paulo-ba költözött, anarchista és munkás lapokban publikált. Munkásegyletekben, kulturházakban, anarchista gyüléseken tartott előadásokat a tanulásról, a női egyenjogúságról, a szabad szerelemről, 1918-ban publikálta első könyvét. Alapító tagja volt a Liga para a Emancipação Intelectual da Mulher feminista egyesületnek. 1924-ben jelent meg leghíresebb könyve, A mulher é uma degenerada? (Degeneráltak a nők?) címmel.  

Május 16. Elin Wägner svéd író, újságíró, tanár, feminista (1882–1949) 

A svéd feminista mozgalom egyik alapítója és vezéralakja Lundban született. Diákkorában az iskolai újságot szerkesztette, tanulmányai befejezése után újságíró lett. Első regénye Från det Jordiska Museet címmel 1907-ben jelent meg. Írásainak gyakori főszereplője a független, önálló, jogaiért harcoló nő. A szüfrazsett mozgalom egyik vezetőjeként ő képviselte a svéd nőket 1909-ben a londoni nemzetközi nőkongresszuson. 1913 és 1914 között társaival több, mint 350 000 aláírást gyűjtöttek össze a nők szavazati jogának törvénybe iktatásáért.  
Néhány munkája: Norrtullsligan; Den Befriade Kärleken ; Från Seine, Rhen och Ruhr; Dialogen Fortsätter;  Tusen År i Småland; Selma Lagerlöf I-II; Väckarklocka ; Fredrika Bremer. 

Május 16. Maria Gaetana Agnesi olasz matematikus, filozófus, nyelvész (1718–1799)   

A matematikai történetének kiemelkedő jelentőségű alakja Milánóban született, gazdag kereskedőcsaládba. Széleskörű nevelést kapott, hétéves korában három, tizenegy évesen már hét nyelven írt, olvasott és beszélt. Húsz évesen Propositiones Philosophicae címen kiadott könyve matematikai és filozófiai esszék gyűjteménye, komoly elismerést kapott tudományos körökben. 1748-ban jelent meg legfontosabbnak tartott munkája Instituzioni analitiche ad uso della gioventù italiana címmel. 1750-ben XVI. Benedek pápától megkapta tanári kinevezését a bolognai egyetem matematika és filozófia tanszékére. Két évvel később, apja halála után otthagyta az egyetemet, további életét a vallástudománynak és a jótékonykodásnak szentelte. 1783-ban megalapította az Opera Pia Trivulzio öregotthont melyet egészen haláláig vezetett. Nevét viseli az Agnesi-féle görbe, az 16765 Agnesi aszteroida és a Vénusz egyik krátere.   

Május 16. Tamara de Lempicka lengyel festőművész (1898–1980) 

Előkelő, háromgyerekes családban született. Szülei válása után Szentpétervárra került a nagynénjéhez. Függetlenedni akart a családjától, emiatt korán férjhez ment egy hozományvadász ügyvédhez. Az 1917-es orosz forradalom kitörésekor Párizsba menekültek, itt kezdte érdemben művészi tanulmányait, melyek folytatásában lánya születése sem akadályozta meg. Az akkoriban divatos art déco-t ötvözte a kubizmussal, és hamarosan európai hírnévre tett szert. Első kiállítására 1925-ben került sor Milánóban. Számos portrémegrendelést kapott, gyorsan dolgozó, termékeny alkotó volt. Lányát. Kizette-et számos képen megörökítette. A huszas években férjével elváltak, Tamara kicsapongó életet élt, mondhatni "celebnek" számított. Noha idősebb korában is festett, népszerűsége csökkent, ezt rosszul viselte. Azonban még megérhette, hogy 1973-ban retrospektív kiállításáért elismerést kapjon, egy új generáció fedezze fel magának. Öt évvel később hunyt el Mexikóban, egy idős művészeket tömörítő közösségben. 

Május 17. Lena Levine amerikai nőgyógyász, pszichiáter (1903–1965)

Úttörő munkát végzett a házassági tanácsadás és a születésszabályozás területén. Előadásaiban és cikkeiben nyíltan beszélt arról, hogy a nőknek joguk van szexuális örömhöz. Fontosnak tartotta a szexuális felvilágosítást, nem ellenezte a házasság előtti nemi életet, ezért a korabeli konzervativ társadalomban sok ellenséget szerzett. 

Néhány munkája: The Doctor Talks with the Bride (1938); The Modern Book of Marriage: A Practical Guide to Marital Happiness (1957).

Május 17. Birgit Nilsson svéd operaénekes (1918–2005)

1946-ban debütált Stockholmban a Bűvös vadász Agátáját alakította, az áttörő sikert a következő évben Lady Macbeth szerepe hozta meg. Az elkövetkező években a komoly nemzetközi sikerei voltak Wagner operáiban. Ő maga legnagyobb sikerének azt tartotta, amikor a Scala 370. évadjának megnyitóján a Turandot címszerepét énekelhette. Humora is volt. Londonban Hans Hotter szinte eldobta a dárdáját, amikor Siegfried a lángtengeren áthatolva a negyedszázada alvó Brünnhilde fölé hajolt, akinek a nyakában egy hotelből szerzett tábla lógott: Kérem, ne zavarjanak!

Május 17. Elek Ilona vívó (1907–1988)

Az első magyar női olimpiai bajnok testvérével, Margittal,  a Fodor Testnevelő és Vívó Intézetben tanult vívni. 1929-től a Detektív Atlétikai Club sportolói lettek, mert ez volt az egyetlen, amelyik zsidókat befogadott. Hatszor volt országos bajnok egyéniben, háromszor csapatban. Ötször volt Európa-, hatszor világbajnok. 1936-ban Berlinben az olimpián aranyérmes lett, 12 év múlva a londoni olimpián megvédte címét. 1952-ben Helsinkiben egy vitatott találattal lett ezüstérmes. Pályafutásáról, életéről nővérével közösen  Így vívtunk mi címmel írt könyvet.

Május 17. Lovisa Åhrberg svéd sebész (1801–1881)  

Az első orvosi gyakorlatot folytató svéd nő. A XVIII. században és még azután is jóideig az ápolónők nem voltak iskolázottak, az orvosoktól és egymástól tanulták meg a tennivalókat. Lovisa anyja és nagyanyja ilyen nővér volt, gyakran elkísérte őket a betegekhez. Felnőttkorában egy stockholmi családnál szolgált, szabadidejében a környezetében lévő szegényeket gyógyította ingyen. Sikeres kezeléseinek híre terjedt, gazdag emberek hívták és jól megfizették, 1840-től kizárólag orvoslással foglalkozott. Mivel hivatalos papírjai nem voltak  – az orvosi pálya tiltott volt nők számára –  kuruzslás vádjával vizsgálat indult ellene, ami meglepően végződött. Mivel bebizonyosodott, hogy kellő ismeretekkel rendelkezik és eredményesen gyógyít, megkapta az engedélyt orvosi tevékenységének folytatásához. 1852-ben I. Oszkár királytól kapott kitüntetést gyógyító munkájáért.

Május 17. Mary Kenner amerikai feltaláló (1912–2006)

Május 18. Dame Margot Fonteyn angol balett-táncos (1919–1991)

A Brit Királyi Balett legendás primabalerinája. Tökéletes technikája és hihetetlenül érzékeny karakterformálása egyes szakértők szerint a mai napig utolérhetetlen. 

Május 18. Madeleine Pelletier francia orvos, radikális feminista (1874–1939)

Az első francia nő, aki pszichiátriai szakvizsgát tett és állami elmegyógyintézetben alkalmazták. Szegény családból származott, korán kimaradt az iskolából, később önerőből készült fel az egyetemre. Már kamaszkorában anarchista és feminista csoportok tagja volt, 1906-ban a Solidarité des femmes titkárává választották. 1908-ban La Suffragiste címen újságot alapított. Termékeny író volt,  szakcikkeket, regényt és feminizmussal, nőjogokkal foglalkozó írásokat publikált. Fontosnak tartotta a fogamzásgátlás, abortusz lehetőségeit megismertetni. 1939-ben illegális abortusz levezetéséért letartóztatták, elmegyógyintézetbe zárták, ahol rövidesen meghalt. 

Május 18. Ester Boserup dán közgazdász (1910–1999)

1935-ben végzett a koppenhágai egyetemen. Kezdetben a dán kormánynak dolgozott, majd 1947-ben Genfbe költözött családjával és az ENSZ munkatársa lett. A népesedés és az élelmiszertermelés közötti összefüggések kutatásával és feltárásával lett szakmájának nemzetközileg elismert tudósa. 

Néhány munkája: Woman's role in economic development; Population and technological change: a study of long-term trends; Population and technology; The conditions of agricultural growth: the economics of agrarian change under population pressure. 

Május 18. Gertrude Kasebier amerikai fotoművész (1853–1934) 

Az egyik leghíresebb amerikai portréfotós festőnek készült, 1897-ben fordult a fényképezés felé.  1899-ben a Philadelphia Photographic Society kiállításán aratta első sikereit, munkáit a Camera Notes című lap is közölte. A The Manger című képe rekordáron, száz dollárért kelt el. 1902-ben egyik alapító tagja volt a Photo-Secession csoportnak.  1910-ben kezdeményezője volt a Women’s Federation of the Photographers’ Association of America létrehozásának. Fotói rendszeresen megjelentek a legnagyobb példányszámú lapokban. Kedvelt témái voltak a nők, a család, az indián őslakosok élete. 

Május 19. Dame Nellie Melba ausztrál operaénekes (1861–1931)

Igazi prima donna, a londoni Covent Garden vezető énekese. Ritka szépségű hangja remek üzleti érzékkel párosult. „Hiába van tökéletes hangod, ha nincs eszed, személyiséged, kisugárzásod, hatalmas önfegyelmed, egészséged, erőd és elszántságod” – nyilatkozta. Ő rendelkezett mindezzel. A Covent Gardenben 400 fontot kért fellépéséért – egy fonttal többet, mint Caruso karrierje csúcsán. Melba a média manipulásához is értett. Új-Zélandon, amikor egy kritikus „lélektelennek” nevezte alakítását, berohant a szerkesztőségbe és követelte az újságíró megkorbácsolását. Tisztában volt azzal, hogy nem éri el a célját, de azzal is, hogy hihetetlen nagy publicitást kap. ... és igen, a Melba-szelet és a Peche-Melba róla van elnevezve. 

Május 19. Tina Strobos holland orvos, ellenálló (1920–2012)

A Világ igaza elismerés birtokosa 20 éves volt, amikor a németek megszállták Hollandiát. Az amszterdami orvostanhallgató lány csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz, életének következő öt éve állandó veszélyben telt. Fegyvert, robbanószert szállított, rádióüzeneteket továbbított. Házukban anyja segítségével az emeleten titkos szobát alakítottak ki, ahol négy-öt embert tudtak egyszerre bújtatni, amíg hamis papírokkal ki tudták őket csempészni az országból. Száznál több ember életét mentették meg. A háború után befejezte tanulmányait, gyermekpsziciáter lett, 1951-ben az Egyesült Államokba emigrált. 

Május 19. Kati Horna magyar/mexikói fotoművész (1912–2000)

Deutsch Katalin Szilasbalháson született, Budapesten Pécsi József fotóiskolájában tanult, jóbarátok voltak Robert Capaval. 1933-ban Párizsba emigrált, ahol hamarosan ismert lett. A polgárháború kitörésekor Spanyolországba ment, ott készített képei az egész világ előttt híressé tették. 1938-ban házasságot kötött José Horna festő és szobrásszal, a következő évben Mexikóban telepedtek le. Fotói rendszeresen szerepeltek a lapokban, világszerte voltak kiállításai. 2014-ben Párizsban a Jeu de Paume múzeumban életmű kiállítása volt látható. 

Május 19. Alice Mary Smith angol zeneszerző (1839–1884)

Jómódú londoni család lánya, fiatalon megmutatkozó zenei tehetségét szülei segítették kibontakozni, a legjobb zenetanárok, mint W.S. Bennett, G.McFarren oktatták. Első darabját 1857-ben publikálta. 1861-ben lett a Musical Society of London tagja, két évvel később ők adták elő első szimfóniáját, a Symphony in C Minor-t. Kora egyik legtermékenyebb komponistája volt, írt dalokat, kórusműveket, kamarazenét, zongora- és hegedűversenyeket, szonátákat, két operettet. 1884-ben a Royal Academy of Music tiszteletbeli tagjává választották.

Május 20. Sigrid Undset norvég író (1882–1949)

Nevét a középkori Skandináviáról írott történelmi művei, a Kristin Lavransdatter és az Olav Audunssønn tették ismertté. 1928-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. Néhány regényét magyarra is lefordították: Tavasz, Égő csipkebokor, Sienai Katalin. 

Május 20. Emma Adler osztrák író, fordító, feminista (1858–1935)

Az osztrák nőmunkásmozgalom úttörője Debrecenben született, a család néhány év múlva Bécsbe költözött. Anyanyelvén kívül tudott franciául, angolul, olaszul és oroszul, remek sportoló volt. Fiatalon bekapcsolódott a mozgalomba, rendkívül fontosnak tartotta a munkások művelődését, oktatását, és tevékenyen részt is vállalt benne.  20 éves korában házasodott össze Viktor Adlerrel, az osztrák szociáldemokrata párt alapítójával. Rendszeresen publikált cikkeket a Gleichheit-ben és az  Arbeiter Zeitung-ban, sokat foglalkozott a munkásnők kiszolgáltatottságával. Alapító tagja a Arbeiterinnenzeitung-nak (Munkásnők lapja).  A Die berühmten Frauen der Französischen Revolution 1789 – 1795 (Híres nők a francia forradalomban)  és a  Biografie von Jane Welsh Carlyle (Jane Welsh Carlyle életrajza) cimű könyvei úttörő művek a nőtörténelemben. Élete utolsó éveit svájci számüzetésben töltötte. 

Május 20. Eliza Ritchie kanadai tanár, feminista (1856–1933)

1889-ben diplomázott a Dalhousie egyetemen, két évre rá a Cornell egyetemen védte meg doktori értekezését. Valószínűleg ő az első kanadai nő, aki doktorátust szerzett. Ezután Európába utazott, Lipcsében és Oxfordban posztdoktori tanulmányokat folytatott. 1901-ben tért vissza hazájába, a Dalhousie egyetem filozófiatanára lett. Meggyőződéses feminista volt, nővéreivel együtt vezetőségi tagja volt a Council of Women-nek, a halifaxi feministák egyik legbefolyásosabbja volt. Rendkívül jól tudott bánni az emberekkel, előadásai és cikkei világosak és meggyőzőek voltak. 1919-ben beválasztották az egyetem igazgatótanácsába, ezzel az első kanadai nő volt, aki ilyen pozíciót betöltött. 

Május 20. Doris Fleeson amerikai újságíró, feminista (1901–1970) 

A „fehérkesztyűs tigris”-t politikusok, szakmabeliek és az olvasók egyaránt korának egyik legbefolyásosabb politikai riporterei között tartották számon. Ő volt az első nő, akinek cikkei az ország valamennyi fontos lapjában megjelentek. A New York Daily News-nál kezdte a pályát 1927-ben. 1936-ban ő volt az első, elnökválasztási kampányról tudósító női újságíró. A világháború alatt Olaszországban és Franciaországban volt haditudósító. A háború után a New York Daily News-ban indított politikai rovatát több, mint száz lap vette át. A Womens’ Natonal Press Club alapítója volt, a férfiközpontú szakmában hatékonyan támogatta a pályakezdő riporternőket. 

Május 20. Antoinette Brown Blackwell amerikai lelkész, író, feminista 1825 – 1921  

Az első nő volt, akit az Egyesült Államokban lelkésszé szenteltek. Antoinette Brown a New York állambéli Henriettaban született, vallásos, sokgyerekes családba, ahol a lányok és fiúk taníttatását egyformán fontosnak tartották. Már 3-4 évesen feltűnt gyors észjárása és jelentkeztek szónoki képességei. 1840-ben a Monroe County Academy elvégzése után tanítói oklevelet szerzett és tanítónőként helyezkedett el. 1846-ban az Oberlin College hallgatójaként irodalmat tanult, és kérte felvételét a teológiai tanszékre. 1850-ben végzett, 1853-ban South Butlerban avatták lelkésszé. Minden haladó mozgalmat támogatott, elítélte az alkoholizálást, harcolt a rabszolgaság ellen és aktív tagja volt a nőjogi mozgalomnak. 1856-ban házasságot kötött Samuel C. Blackwell-el (Elizabeth Blackwell fivére), az abolicionista mozgalom egyik vezéralakjával. Bár nyilvános szereplései megritkultak, cikkei továbbra is rendszeresen megjelentek a Woman’s Journal-ban és más lapokban. 1873-ban alapító tagja volt az Association for the Advancement of Women egyesületnek. 1891-ben megválasztották a New Jersey Woman Suffrage Association elnökének. 1908-ban az Oberlin College tiszteletbeli doktorává választotta.
Néhány munkája: Studies in General Science; The Sexes Throughout Nature; The Philosophy of Individuality; The Social Side of Mind and Action; The Island Neighbors.

Május 21. Róna Magda táncos, koreográfus, színházi rendező (1902–1989)

Madzsar Alice mozgásművészeti iskolájában végzett koreográfusi tanulmányokat, ugyanitt hamarosan tanítani kezdett, majd Madzsar Alice halála után 1939-ig vezette az intézetet. 1926-tól részt vett a baloldali avantgárdista színházi mozgalmakban, drámai táncaival a szürrealista stílus kezdeményezője volt. 1945-ben a Madách Színházban volt rendező, 1946-ban a Dolgozók Színházát vezette férjével együtt. 

Május 21.  Francis Marion Beynon kanadai újságíró, feminista (1884–1951)

Elkötelezett szüfrazsett, nővérével, Lillian Beynon Thomas-szal együtt bíztatta a nőket szavazójoguk kikövetelésére. Winipegben élt, Kanada legbefolyásosabb hetilapja, a The Grain Growers Guide szerkesztője volt. Rovata, a The Country Homemaker minden elképzelhető témával  foglalkozott, ami a nőket érinti. Nemcsak a nőket, de a politikusokat is bíztatta a nőjogok érvényesítésére. Aktív tagja volt a Canadian Women's Press Club-nak, részt vett a Political Equality League of Manitoba tevékenységében, amely a tartomány legfontosabb szüfrazsett szervezete volt. A háború kitörése után pacifista meggyőződése miatt meg kellett válnia a laptól, nemsokkal ezután az Egyesült Államokba költözött.

Május 21. Fehér Klára író, újságíró (1922–1996)

Munka mellett végezte el a Közgazdasági Egyetemet 1948-ban. A Szabad Nép majd 1957-től a Magyar Nemzet munkatársa volt, elbeszélései, tárcái, riportjai gyakran más lapokban is megjelentek. Termékeny író, írásait sok nyelvre lefordították, regényei külföldön is népszerűek voltak. 

Néhány munkája: Idézés bűnügyben; A tenger;  Idegen víztükör; Nem vagyunk angyalok; Szerencsés történetek; Ma éjjel ne aludj!; Búcsú a tengertől; Hová álljanak a belgák?;  A földrengések szigete; Bezzeg az én időmben. 

Május 21. Lori-Ann Muenzer  kanadai kerékpárversenyző (sz. 1966)  

Az első - és eddig az egyetlen - kanadai kerékpáros, aki olimpiai bajnokságot nyert. 1987-ben lett a Toronto Cycling Club versenyzője, 1994-től a nemzeti válogatott tagja. 13 nemzeti bajnokságot, 11 világkupa versenyt nyert, világbajnokságokon két ezüst- és egy bronzérmet szerzett. 2004-ben az athéni olimpián aranyérmes lett. Ugyancsak 2004-ben megválasztották az Év női sportolójának és beiktatták az Alberta Sports Hall of Fame tagjai közé. 2005-ben megkapta a Lois E. Hole Lifetime Achievement Award kitüntetést. Életéről One Gear, No Breaks címmel írt könyvet. 

Május 22. Ónodi Henrietta tornász (sz. 1974)

Ötévesen a Békéscsabai Előre Spartacus szakosztályában kezdett tornázni. Első bajnoki aranyérmét az 1985-ös serdülő országos bajnokságon nyerte. 1988-ban és 1989-ben a mesterfokú bajnokság győztese. 15 évesen, Brüsszelben a felemás korláton nyert aranyérmével ő lett a magyar tornasport első női Európa-bajnoka, talajon bronzérmes. Az athéni EB (1990) kétszeres bronzérmese (összetett egyéni és talaj). Egy évvel később az indianapolisi világbajnokságon második lóugrásban. A sokszoros magyar bajnoknő sorozatban volt az Év tornásznője (1989-92). 1992-ben Barcelonában az olimpián talajon ezüst-, lóugrásban aranyérmes.

Május 22. Marie Poland Fish amerikai oceanográfus, tengerbiológus (1902–1989)

Nevéhez fűződik többek között az angolnák ívási helyének megtalálása. Komoly eredményeket ért el a víz alatti hangészlelés kutatásában, eredményeit a haditengerészet is felhasználta. Többszáz tengeri élőlény hangját rögzítette és analizálta, bioakusztikai találmányával megkülönböztethetők egymástól  a halrajok, nagytestű víziállatok, tengeralattjárók. Munkásságáért 1966-ban megkapta a Navy's Distinguished Public Service Award-ot, amely a civileknek adható legmagasabb tengerészeti kitüntetés. 

Május 22. Dominique Rolin belga író (1913–2012)

Brüsszelben született, anyja francia, apja belga volt. Az egyetemen művészettörténetet hallgatott, majd érdeklődése az irodalom felé fordult, első novellája 1942-ben jelent meg. 1946-ban Párizsba költözött. ahol megismerkedett Jean Cocteau-val, aki nagyra értékelte tehetségét. 1952-ben a Le Souffle című könyvéért megkapta a Prix Femina díjat. Termékeny író volt, sokévtizedes pályája alatt több, mint 40 kötetet publikált. 

Néhány munkája: Les Marais; Moi qui ne suis qu'amour; La Maison, la forêt; Lettre au vieil homme; Les Quatre Coins; Le Gâteau des morts; Journal amoureux; Le Futur Immediat.

Május 22. Büttner Júlia író, újságíró (1848–1925) 

Sajóvámoson született, az ottani leánynevelő intézet tanulója volt. 1873-ban a Fővárosi Lapok-ban jelent meg első írása. 1887-től a Barsmegyei Hírlap szerkesztője volt. Humoros, érzelmes elbeszéléseit, folytatásos regényeit rendszeresen közölte a Magyarország és a Nagyvilág, Magyar Bazár, Magyar Szemle, Ország-világ és a Magyar Lányok. Testvére, Lina szintén író volt.
Néhány munkája: Örvény a révben; Édes mostoha; A méltóságos asszony emberei; Úgy amint volt; Az elveszett aranyvirág; Rózsák könyve; A rontás; Kedves történetek. 

Május 22. Else Pappenheim osztrák orvos, pszichiáter 1911 – 2009  

Freud bécsi intézetének egyik utolsó tagja volt. Bécsben született, apja neves professzor, anyai nagyapja az első női főiskola alapítója Lipcsében, nagynénje, Marie Pappenheim az első osztrák orvosnők egyike volt. A bécsi orvostudományi egyetemen tanult, 1937-ben diplomázott és a Pszichoanalítikai Intézet gyakornoka lett, Anna Freud volt a vezetője. 1938-ban neki is menekülnie kellett, Palesztinába, majd onnan az Egyesült Államokba emigrált. Kezdetben a Baltimore-ban lévő Johns Hopkins klinika pszichiátriáján dolgozott, majd házasságkötése után férjével New York-ba költöztek. 1943-ban megnyitotta pszichoanalítikai rendelőjét, mellette több egyetemen volt meghívott előadó. 1973-tól a State University of New York, 1980-tól a New York Medical College docense volt. 97 éves korában bekövetkezett halálával Freud utolsó tanítványa távozott el.  

Május 23. Alicia De Larrocha spanyol zongoraművész (1923–2009)

Csodagyerek volt, ötéves korában mutatkozott be koncerten, az első lemezfelvételét kilencéves korában készítette. Hetvenéves korán túl is versengtek érte a világ vezető zenekarai.

Május 23. Palotai Boris költő, író (1904–1983)

Nagyváradon született, Kassán járt középiskolába, 17 éves korában férjhez ment. Első verseskötete, a Tavaszi áradás 1933-ban jelent meg. 1934-ben megnyerte az Athenaeum Kiadó regénypályázatának díját. Férje korai halála után fiával Budapestre költözött.  Regények, elbeszélések mellett több sikeres filmet is írt, az Asszonyok, majd a Népszava szerkesztőségének tagja volt. Kétszer, 1950-ben és 19678-ben József Attila díjat kapott.

Néhány munkája: film, tv – Kiskrajcár, Én és a nagyapám, Ünnepi vacsora,  Nő a barakkban. Könyv - Csillag és kenyér, Kegyetlen ifjúság, Puskásné, Keserű mandula, Válogatott tévedéseim, Viharos mennyország, Zöld dió, Hetedik év.

Május 23. Maria Konopnicka lengyel költő, író, újságíró, feminista (1842–1910)

A lengyel irodalom jelentős alakja Suwalkiban született, értelmiségi családba. Magántanároktól kapott igen alapos nevelést, több nyelven beszélt. 1870-ben jelent meg első verse, hamarosan népszerűvé vált. Jóval idősebb férje rosszallotta irodalmi tevékenységét, ezért elhagyta és gyerekeivel Varsóba költözött. Elbeszéléseket, regényeket, fordításokat is publikált, beutazta Európát. Részt vett az alakuló nőjogi mozgalomban, cikkeket írt, előadásokat tartott. 1994-ben a Vénusz egyik kráterét róla nevezték el. 

Magyarul megjelent munkái: Krysta; A község irgalma; Árva Mariska és a manók; A bátor Pisti; A kakukk kívánsága.

Május 23. Arabella Mansfield amerikai jogász, tanár, feminista (1846–1911) 

Az első amerikai nő, akit a jogászkamara tagjai közé felvettek. 1866-ban, az Iowa Wesleyan University elvégzése után a Simpson College hallgatója lett, ahol politikatudományt és jogot tanult. 1869-ben kérvényezte felvételét a jogászkamarába, sikeres vizsgája után ő lett az ország első ügyvédnője. Az Indiana Asbury University professzoraként fontos feladatának tartotta elérhetővé tenni a jogi pályát nők részére. A National League of Women Lawyers tagja és az  Iowa Woman Suffrage Society.egyik alapítója volt. 1870-ben elnökletével rendezték meg az Iowa Women’s Suffrage Convention-t. 1980-ban beválasztották az Iowa Women's Hall of Fame tagjai közé.

Május 23. Margaret Fuller író, a feminizmus előfutára (1810–1850)

1810-ben született Cambridgeportban, Massachusettsben. Apja, egy neves ügyvéd, kiváló oktatásban részesítette. 1839-től öt éven át nyilvános beszélgetéseket szervezett, melynek célja volt „bátorítani a nőket az önkifejezésre és az önálló gondolkodásra.” Később a The Dial c. irodalmi-filozófiai folyóirat újságírója lett. 1845-ben megjelent Woman in the Nineteeenth Century című könyve. 1844-től a New York Tribune újságírója. A lap első női külföldi tudósítójaként sokat utazott, így ismerkedett meg egy Ossoli nevű olasz férfival, akitől egy fia született. 1850-ben, 40 évesen családjával együtt hajóbalesetben meghalt.

Május 23. Zirzen Janka, a magyar nők oktatásának kiemelkedő alakja (1824–1904)

Május 24. Irena Kirszenstein-Szewinska lengyel atléta (sz. 1946)

Négy egymást követő olimpián hét érmet nyert, addig ez még soha, senki másnak nem sikerült. 1964, Tokio: 400 méteres váltófutás, az aranyérmes lengyel csapat tagja, 200 síkon és távolugrásban ezüstérmes. 1968, Mexikóváros: új világrekorddal aranyérmes 200 méter síkfutásban, bronzérmes százon. 1972, München: 200 méteren bronzérmes. 1972, Montreal: új világrekorddal 400 méteren aranyérmes. Többször nyert világ- és Európa-bajnokságot, 1973-1975 között sorozatban 38-szor nyert 200 méteres síkfutásban, 1974-78 között sorozatban 36-szor nyert 400 méteren. 

Május 24. Suzanne Lenglen francia teniszező (1899–1938)

A női tenisz első fenegyereke, aki forradalmasította a játékot. Konyakot ivott, dohányzott, táncolt, szeretői voltak, térdig érő ruhában, csupasz karokkal játszott és – ó, borzalom!!! – fej fölül szervált, mint a férfiak. 1914 és 1926 között egyeduralkodó volt, 31 bajnoki címet szerzett. A francia bajnokságon hatszor volt egyéni, ötször páros bajnok. A keménypályás világbajnokságot háromszor nyerte meg. Wimbledonban hatszor nyert egyéniben, hatszor párosban és háromszor vegyespárosban. 1920-ban Antwerpenben a nyári olimpián aranyérmes volt. 39 évesen leukémiában halt meg.

Május 24. Monika Hauser svájci/olasz orvos, humanitárius aktivista (sz. 1959)

Svájcban született, az ausztriai Innsbruckban járta ki az orvosegyetemet és az olaszországi Bolognában tette le az államvizsgát. Nőgyógyászati szakvizsgáját Németországban szerezte meg, Kölnben kezdett praktizálni. 1992-ben Boszniába utazott, ahol segélyközpontot nyitott a háborúban erőszak áldozatává lett nőknek, később segített Koszovóban, Afganisztánban, Libériában. Nemzetközi nőszervezetek és szponzorok segítségével Kölnben létrehozta a Medica Mondiale-t, ami a háborús-  és válságövezetekben lévő nőket támogatja. Felhívja a figyelmet a nők elleni erőszakra és az áldozathibáztatásra. Tevékenységéért 1993-ben a Woman of the Year, 2008-ban a Right Livelihood Award elismerést kapta meg.  

Május 24. Büttner Helén festő (1861–1943) 

Berlinben született, az ottani Művészeti Akadémián, majd Berlinben és Párizsban tanult. 1882-ben már ismert vadász- és állatfestőként látogatott Magyarországra, többek között a híres versenyló, Kincsem képének elkészítésére kapott megbízást. Életreszóló barátságot kötött Czóbel Minkával, egy ideig Párizsban is együtt laktak, állandó otthonuk Anárcson volt. Termékeny festő volt, munkái több magyarországi és külföldi kiállításon szerepeltek. Több képe van a nyíregyházi múzeumban, néhány a Nemzeti Galériában. Hazai és külföldi aukciókon felbukkanó munkái ma is keresettek. 

Május 24. Marie Goegg-Pouchoulin svájci feminista, pacifista 1826 – 1899  

A svájci feminizmus elindítója Genfben született, általános iskolai tanulmányai után apja órásműhelyében segédkezett. 19 évesen férjhez adták, tíz évvel később megismerkedett és beleszeretett a számüzetésben élő Armand Goegg német forradalmárba. Környezetét elképesztve válókeresetet adott be, amelyet a bíróság először visszautasított, több mint két évet harcolt házassága felbontásáért. Armanddal való házassága után néhány évet Angliában éltek. Egyre többet foglalkoztatta a nők helyzete, kiszolgáltatottságuk és jogfosztottságuk. 1867-ben részt vett az International League for Peace and Freedom genfi konferenciáján, és bár egyetértett az ott elhangzottal, de hiányolta a nők részvételét és a gondjaikkal való foglalkozást. 1868-ban hosszú cikket publikált a nőjogokról, és ugyanabban az évben az első nemzetközi nőjogi szervezet, az Association internationale des femmes alapítója és elnöke lett. 1871-ben belső viták miatt elhagyta az egyesületet és 1872-ben létrehozta az Association pour la défense de la Femme av droit szervezetet és szerkesztette Solidarité című lapjukat, a nőjogi aktivisták első nemzetközi újságját. Tevékenységének egyik legnagyobb eredménye volt, hogy 1872-től a genfi egyetem nőket is felvett hallgatói közé. Aktivitása idős korában sem szűnt meg, 1886-ban beválasztották az International Abolitionist Federation elnökségébe, 1891-ben pedig a Union des femmes de Genève alelnöke lett. 

Május 24. Hanna Sheehy-Skeffington ír függetlenségi aktivista, szüfrazsett 1877 – 1946  

Az ír nőjogi mozgalom prominens képviselője Kanturkban született, elkötelezett republikánus családba. A St Mary's University College francia – német szakos hallgatója volt, 1902-ben diplomázott. Az egyetemen ismerkedett meg a feminista eszmékkel és leendő férjével, Francis Skeffington-al,  mindketten az Irish Women’s Suffrage tagjai voltak.  1908-ban több társukkal együtt a militáns szüfrazsett egyesület, az Irish Women’s Franchise League (IWFL) és az Irish Women’s Workers Union alapítói voltak. Hanna a szervezet lapjának, a The Irish Citizen-nek a szerkesztője lett. Az írás mellett tüntetések, utcai megmozdulások állandó résztvevője volt, többször bebörtönözték. Az angol hatóságok nem engedélyezték, hogy részt vegyen az 1915-ben Hágában tartott nemzetközi nőkongresszuson. Egy évre rá a Húsvéti felkelés során férjét angol katonák agyonlőtték. 1916 decemberében az Egyesült Államokba utazott, ahol többhónapos körútja során beszédeket tartott az ír függetlenség ügyében, és – bár az angol diplomácia próbálta megakadályozni – Woodrow Wilson elnök is fogadta, akinek petíciót adott át. 1918-ben a Sinn Fein tagja lett és megválasztották az Irish Women’s Franchise League elnökének. 1920-ben beválasztották Dublinban a városi tanács tagjai közé. A harmincas években az IRA (Ír köztársasági hadsereg) lapja, az An Phoblacht szerkesztője volt. 
Néhány munkája: British Militarism As I Have Known It; Impressions of Sinn Féin in America; In Dark and Evil Days. 

Május 25. Csepreghyné Meznerics Ilona paleontológus (1906–1977)

Szabadkán született, a budapesti tudományegyetemen diplomázott kémia-fizika szakon 1929-ben. Egy évvel később megszerezte a doktorátust és a a bécsi Collegium Hungaricumba került állami ösztöndíjjal, majd még két évet dolgozott a Naturhistorisches Museumban magánösztöndíjjal. A Nemzeti Múzeum Föld- és Őslénytárát vezetett nyugdíjazásáig. Hazai és külföldi folyóiratokban több, mint ötven publikációja jelent meg.

Május 25. Lady Florence Dixie skót költő, író, újságíró, utazó, feminista (1855–1905)

Előkelő családból származott, miután eleget tett elvárt kötelességeinek – férjhez ment és gyerekeket szült – saját kedvére alakította életét. Patagóniába utazott, élményeiről  írt Riding across Patagonia című könyve bestseller lett. 1879-ben a The Morning Post haditudósítója volt a délafrikai angol-zulu háborúról. Az utazás mellett a sport volt a másik szenvedélye, elnöke volt a British Ladies’ Football Club-nak. Elkötelezett nőjogi harcos volt, szenvedélyesen kiállt a nemek egyenlőségéért, a National Union of Women’s Suffrage Societies tagjaként agitált a nők választójogáért. 1890-ben jelent meg legismertebb műve, az utópista-feminista Gloriana.  

Néhány munkája: Land of Misfortune, Redeemed in Blood, The Evolution of a Mind.

Május 25. Maleczkyné Ellinger Jozefa operaénekes (1852–1920)

Pesten született, megtanult  zongorázni, majd tenorista apja kezdte énekoktatását. Első fellépése 1872-ben a Nemzeti Színházban volt, ahol 1874 és 1884 között társulati tag volt. 1884-től az Operaház tagja volt, többször hívták vendégszerepelni Európaszerte. Az operairodalom szinte  valamennyi koloratúraszerepét eljátszotta. 1892-től a Zeneakadémia tanára volt, sok, később híressé vált énekest indított el a pályán. Lánya, Blanka és fia, Oszkár is jónevű énekes volt. 1896-ban az Operaház tiszteletbeli tagjává választották. 

Május 25. Eliza Orzeszkowa lengyel író (1841–1910) 

Az  egyik legnépszerübb lengyel író, nemesi család lánya. 17 évesen kötött házasságát 1869-ben érvénytelenítették, ezután Grodnoban nyitott könyvkiadót és könyvesboltot. 1873-ban jelent meg első könyve, a Marta. Termékeny író volt, írásai szereplői kisvárosi emberek, zsidók, halászok, prostituáltak, elszegényedett nemesek. Magyarul  A folyó partján című regénye és a Klasszikus lengyel elbeszélők-ben novellája jelent meg.
Néhány munkája: Obrazek z lat głodowych; Pan Graba; Na dnie sumienia; Eli Makower; Maria; Meir Ezofowicz; Bańka mydlana, Panna Antonina; Dwa bieguny.

Május 25. Dienes Valéria író, filozófus, matematikus, mozgásművész 1879–1978)

Május 25. Eve Ensler amerikai író, nőjogi aktivista (sz. 1953)

A Vagina Monológok szerzője, az Egymilliárd Nő Ébredése globális erőszakellenes mozgalom elindítója.

Május 25. Madzsarné Jászi Alice 

Május 26. Vendl Mária (Dudich Endréné) mineralógus (1890–1945)

Az egyetem elvégzése után Lőcsén és Szombathelyen tanított, 1920-ban került a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárába. 1930-tól a debreceni egyetemen a kristálytan magántanára. Munkássága elsősorban a hazai és külföldi ásványok kristálytani vizsgálatára összpontosult, de kőzettani és meteoritkutatásokkal is foglalkozott. Szakirodalmi munkássága is számottevő. Az első nő volt, akinek munkáit az MTA ülésein bemutatták, s ennek kiadásában jelentek meg. Vezetőségi tagja volt a Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesületének, és ennek kiadványában, a Magyar Női Szemlében gyakran publikált. Emlékére a Magyarhoni Földtani Társulat 1964-ben háromévenként kiosztásra kerülő Vendl Mária emlékalapítványt létesített. 

Május 26. Sally Ride fizikus, az első amerikai női űrhajós (1951–2012)

Kamaszként remekül teniszezett, több junior versenyt nyert. Sportösztöndíjat is kapott, de inkább a Stanford egyetemre ment, fizikát és angol hallgatott. Doktori disszertációját fizikából készítette 1978-ban. Ugyanabban az évben ezer jelentkező  közül választották be a NASA programba. 1983. június 18-án a Challenger űrhajón tette meg első útját az űrbe. A következő évben ismét az űrben járt, harmadik útját az 1986-os tragédia miatt törölték, tagja volt a balesetet vizsgáló bizottságnak. 1987-ben kilépett a NASA-tól, a California egyetemen a California Space Institute igazgatója lett. 2001-ben saját céget alapított, ahol oktatóprogramokat fejlesztettek, melyekkel fel tudják kelteni a lányok érdeklődését a természettudományok és a matematika iránt. 

Május 26. Amalie Dietrich német botanikus, felfedező (1821–1891)

Siebenlehnben született, fiatalkorától szenvedélyesen érdekelte a természet. Megismerkedett Salomo Dietrich-el, aki gyógyszerész volt, de szivesebben foglalkozott növénygyűjtéssel. 1846-ban összeházasodtak és együtt folytatták a munkát, Európa különböző múzeumai részére gyűjtöttek anyagokat. 1861-ben férje hűtlensége miatt szétváltak. Amalie munkája felkeltette egy gazdag gyűjtő, J. C. Godeffroy érdeklődését, és megbízta őt, hogy Ausztráliába utazzon magánmúzeuma részére anyagot gyűjteni. Az ott töltött 13 év során elképesztő kalandokban volt része, mialatt gyűjtött növényeket, rovarokat, korallokat, kagylókat, halakat, madarakat, emlősöket, bennszülöttek tárgyait és maradványait. Ausztrália és Európa sok múzeuma gazdagodott  leleteivel. Hazatérése után a Botanikus Múzeum munkatársa lett. Több növény- és állatfajtát neveztek el róla, mint pl. a Nortonia amaliae, Drosera dietrichiana, Acacia dietrichiana.

Május 26. Helen Eugenie Anderson amerikai diplomata, politikus (1909–1997) 

Eugenie Moore  az első amerikai nő, aki nagyköveti kinevezést kapott. A Simpson- és a Carleton College hallgatója volt, majd 1930-31 között New Yorkban  a Juilliardon zenét tanult.  Házasságot kötött John P. Andersonnal, akivel Red Wingben telepedtek le. A Minnesota League of Women Voters tagjaként aktivan politizált. A Demokrata párt helyi vezetője volt, 1948-tól beválasztották az országos elnökségbe. 1949-1953 között Dániában, 1962-1964 között Bulgáriában volt nagykövet. 1965-től az ENSZ Biztonsági Tanácsában képviselte az Egyesült Államokat. 

Május 26. Muriel McQueen Fergusson kanadai jogász, politikus, nőjogi aktivista 1899 - 1997  

Az első női szenátorok közé tartozott és ő volt az első nő, akit a szenátus elnökévé választottak. Shediacban született, 1899-ben diplomázott a Mount Allison University jogi karán. Apja ügyvédi irodájában kezdett dolgozni, 1925-ben lett New Brunswick tartomány ügyvédi kamarájának a tagja. Aubrey Fergusson jogásszal kötött házassága után nem praktizált tovább, társadalmi eseményeket szervezett, irodalmi szalont nyitott, fellépett a hátrányos helyzetben lévők és nők érdekében. Amikor férje beteg lett, helyettesítette, majd halála után átvette az ügyvédi iroda vezetését. Lobbizott a nők, különösen a jogászok fontos pozíciókba való helyezéséért. New Brunswickban ő volt az első nő, aki bírói kinevezést kapott. Fontosnak tartotta a nők politikai részvételét, 1946-ban sikerült elérnie, hogy a tartomány női lakosai valamennyien részt vehessenek a helyhatósági választásokon. 1953-ban lett a kanadai szenátus tagja, 1972-ben választották meg annak első női elnökévé. 1974-ben beválasztották a Privy Council (királyi államtanács) tagjai közé. A királynő 1976-ban az Officer of the Order of Canada kitüntetést adományozta neki. 

Május 26. Isadora Duncan amerikai táncművész (1877–1927)

Május 27. Rachel Carson biológus, író (1907–1964)

A Baltimore-i Johns Hopkins egyetemen végzett, majd a U.S. Bureau of Fisheries-nél kezdett dolgozni. Első könyvei a New Yorker-ben jelentek meg folytatásokban. Leghíresebb műve, a The Silent Spring, a rovarirtószerek veszélyeire figyelmeztet. A könyv megjelenése után Kennedy elnök bizottságot állított fel Rachel állításainak kivizsgálására, ebből jött létre a későbbi Environmental Protection Agency (környezetvédő szervezet). Néhány munkája: Under the Sea Wind, Food From the Sea: Fish and Shellfish of New England, The Edge of the Sea, The Sense of Wonder. 

Május 27. Elizabeth Sanderson Haldane skót író, filozófus, szociális munkás, szüfrazsett (1862–1937)

Ápolónőnek tanult, az Edinburgh-i Royal Infirmary-ban dolgozott, melynek 1901-ben a vezetője lett. Több bizottságban és tanácsadó szervezetben vállalt szerepet, szociálpolitikai kérdésekkel  foglalkozott. 1920-ban békebírónak választották, nő előtte nem töltött be ilyen posztot Skóciában. Kiállt a nők emancipációjáért, aktiv szerepet vállalt a nőmozgalomban. Fontosnak tarotta a nők továbbtanulását, munkavállalását. Filozófia tanulmányokat, életrajzokat írt, fordított. 

Néhány munkája: Descartes: his Life and Times; The British Nurse in Peace and War; George Eliot and Her Times: A Victorian study; Mrs Gaskell and Her Friends; From One Century to Another (emlékirat). 

Május 27. Maria Clara Eimmart német csillagász, vésnök (1676–1707)

Apja festő, vésnök, amatőr csillagász volt, az első nürnbergi csillagvizsgáló létrehozója, tőle örökölte művészi tehetségét és az univerzum iránti érdeklődését. Otthon tanult latint, franciát, matematikát, fizikát, rajzolni és metszeteket, botanikai és csillagászati illusztrációkat készíteni. Apja segédjeként jártas volt az asztronómiában is, képes volt független megfigyeléseket tenni. Többszáz rajzot és metszetet készített a hold fázisairól, a Jupiter és a Vénusz holdjairól, a Szaturnusz gyűrűiről. 

Május 27. Julia Ward Howe amerikai író, költő, feminista (1819–1910) 

Az első nő, akit az American Academy of Arts and Letters tagjai közé választottak. New Yorkban született, jómódú, intellektuális érdeklődésű családba. 1843-ban kötött házasságot S.G. Howe abolicionista tanárral, 6 gyerekük született. Esszéket írt a New York Review and Theological Review számára, első verseskötete 1853-ban jelent meg. Alapító tagja és első elnöke volt a New England Woman Suffrage Association-nek, 20 éven át szerkesztette a Woman's Journal című lapot. Több nőklubot alapított, a General Federation of Women’s Clubs vezetője volt. 
Néhány munkája: From Sunset Ridge: Poems Old and New; Modern Society; Woman's work in America; Is Polite Society Polite?; Reminiscences: 1819–1899.
 

Május 27. Amelia Bloomer amerikai újságíró 1818–1894

Az 1840-es években úgy felháborodott a How to Rule Your Wife címmel megjelent könyv kiadásán, hogy cikkeket kezdett írni a női egyenjogúság, méltóság érdekében. Az első nadrágszerű női ruhadarab az ő nevével terjedt el. 

Május 27. Hedwig Kym svájci író, szüfrazsett 1860 – 1949  

Zürichben született, értelmiségi család lánya. Meggyőződése volt, hogy a nők oktatása, a széleskörű, alapos tudás az egyenjogúság eléréséhez elengedhetetlen. 1883-ban szülővárosának egyetemén találkozott és kötött életreszóló kapcsolatot Meta von Salis-al. 1904-től 1910-ig Korfu szigetén éltek, ahol Hedwig házasságot kötött Meta ügyvédjével,  Ernst Feigenwinter-el.  Versek, színdarabok írása mellett rendszeresen publikált a The Philanthropin című folyóiratban. 
Néhány munkája: Gedichte; Die Jungfrau. Dramatische Dichtung; Balladen aus der Schweiz; In Memoriam Meta von Salis; Doppeltragödie. I. Teil: Der Farnersche Stier. II. Teil: Der Niobiden Untergang; Stunden des Tages und Stunden der Nacht. 

Május 28. Pataky Etelka Gidófalvy Istvánné festő (1898–1984)

Dicsőszentmártonban született, első mestere 1912-ben Romek Árpád volt. Tanulmányait Münchenben, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta. Tagja volt a Thorma János irányításával működő nagybányai szabadiskolának. Termékeny művész volt, a húszas évektől kezdve számtalan tárlaton jelentek meg képei, sok önálló kiállítással is jelentkezett. 

Május 28. Ruby Payne-Scott ausztrál fizikus (1912–1981)

Ausztrália legjelentősebb fizikusa, a rádiófizika és rádiócsillagászat úttörője, az első női rádiócsillagász. Úttörő jelentőségű kutatási eredményei voltak, melyek később alapját képezték a rádiócsillagászat, az atommaghasadás és az orvosi képalkotási technikának. A II. világháború alatt szigorúan titkos radarkísérletekkel foglalkozott, szakértője volt a repülőgépek érzékelésére kifejlesztett eszköznek. 1944-ben férjhez ment, de mivel a kormánynak dolgozott a Commonwealth Scientific Industrial Research Organisation-nél, ezt évekig titokban tartotta (férjes asszonyok nem tölthettek be közszolgálati hivatalt). 1951-ben terhes lett, titka kiderült, ott kellett hagynia állását. 1961-ben újra munkába állt, de a kutatómunkáról már lekésett, matematikát tanított a Danebank anglikán lányiskolában.   

Május 28. Zofja Bukowiecka lengyel író (1844–1920)

Elszegényedett nemesi családból származott, tanítóképzőt végzett. Orvos férjével Opatowieben éltek, mindketten részt vettek az 1863-as januári felkelésben. A felkelés leverése után Krakkóban telepedtek le, férje 1869-ben meghalt. Tanított, 1876-ban jelent meg első elbeszélése a Przyjaciel Dzieci (Gyerekek barátja) című folyóiratban. 1885-ben Varsóba költözött, ahol a Wieczorów Rodzinnych című lap szerkesztője lett. 

Néhány munkája: Historia o Janku Górniku; Dzieci Warszawy;  Jak się dusza budziła w Józiu.

Május 28. Dorothy Auchterlonie Green ausztrál költő, kritikus, újságíró, egyetemi tanár (1915–1991) 

Angliában született, gyerekkorában emigrált  szüleivel Ausztráliába. Sydneyben járt egyetemre, végzés után az ABC tudósítójaként dolgozott. 1964-72 között az Australian National University, 1979 – 87 között az Australian Defence Force Academy professzora volt. Munkásságáért megkapta a Medal of the Order of Australia és az Officer of the Order of Australia elismerést.
Néhány munkája: Imagining the Real: Australian Writing in the Nuclear Age; The Writer, the Reader and the Critic in a Monoculture; The Music of Love: Critical Essays on Literature and Life; Something to Someone; Australian Poetry.

Május 29. Louise Michel francia tanár, anarchista (1830–1905)

A párizsi kommünben való részvétele miatt bebörtönzik és Új-Kaledóniába száműzik, hat és fél év múlva amnesztiával szabadul. A francia munkásmozgalom népszerű alakja, előadókörutakat tart, másodszor lázadást szító beszédei miatt börtönzik be. Emlékirataiból kiolvasható az elnyomottak, megalázottak iránti együttérzés, segítőkészség. 1905. január 9-én halt meg. Temetésén többezres, vörös zászlókkal felvonuló tömeg vett részt, megemlékezéseket tartottak szerte Franciaországban és Londonban. 

Május 29. Esther Marjorie Hill kanadai építész (1895–1985)

Az első kanadai nő, aki építész lehetett, 1920. június 5-én vette kézhez diplomáját a torontói egyetemen. Egyetemi évei alatt sok ellenállással kellett megküzdenie a férfi hallgatók és tanárok részéről. Az egyetem építészkarának a vezetője például távolmaradásával tüntetett a diplomaosztó ünnepségen. Esther nehezen talált állást, végül az Eaton’s áruház lakberendezője lett. Felvételét a regisztrált építészek jegyzékébe első alkalommal elutasították, csak Alberta állam törvényhozó testületének törvénymódosítása után lehetett tag. Karrierje később beindult, egyedi látásmódja, friss ötletei sikereket hoztak. 

Május 29. Szőllősy Nina színész, író, költő (1843–1861)

Színészcsaládba született, apja, Szőllősy Mihály vándorszínész társulatával járta az országot és gyerekkorától fellépett. Egy ideig Latabár Endre társulatának tagja volt, különösen népszínművekben ért el komoly sikereket. 16 évesen kezdett publikálni, elbeszéléseit, verseit többek között a Játékszíni Emlények, a Győri Közlöny, a Családi Kör közölte. Halála után a Hölgyfutárban jelentek  meg válogatott versei. Nagyon fiatalon tüdőbetegségben halt meg, síremléke a balatonarácsi temetőben található. 

Május 29. Maria Cunitz német csillagász (1610–1644) 

A középkor egyik legjelentősebb csillagásza értelmiségi család lánya volt, igen széleskörű nevelést kapott. Irodalmat, történelmet, zenét, festészetet tanult, beszélt németül, lengyelül, olaszul, franciául, latinul, görögül és héberül. A csillagászat volt a szenvedélye, egy  ideig Kepler munkatársa volt. Urania Propitia címen publikált könyvéért  – Kepler Tabulae Rudolphinae című munkájának kibővített, javított fordítása – komoly elismerést kapott a kor tudósaitól.  Nevét a 12.624 Mariacunitia kisbolygó és a Vénuszon a Cunitz kráter őrzi. 

Május 29. Alfonsina Storni argentin költő (1892–1938)

Május 30. Agnes Varda francia fényképész, filmrendező (sz. 1928)

A francia új hullám markáns képviselője. Első filmje, a Párbeszéd 1954-ben készült. Az 1961-ben bemutatott Cléo 5-től 7-ig című filmjével lett világhírű. A hatvanas években dokumentumfilmeket készitett, egyre inkább foglalkoztatták a női témák, női szerepek, a nők helyzete a társadalomban. Sem fedél, sem törvény című filmjével a velencei filmfesztiválon elnyerte az Arany Oroszlánt. 

Május 30. Arányi Jelly (Jelly d’Arányi) magyar/angol hegedűművész (1893–1966)

Szenvedélyes, lendületes játékáról volt híres. Családjában több híres művész volt, először zongoraművésznek készült, majd a hegedűt választotta, Hubay Jenő tanítványa volt a budapesti Zeneakadémián. Londonban telepedett le, szerte Európában és Amerikában tartott koncerteket, hamar népszerű lett. Klasszikus és kortárs műveket egyaránt játszott. Több kortárs zeneszerző írt neki darabot, köztük Bartók, Ravel, Vaughan Williams, Bartók Bélával több közös koncertje is volt.  

Május 30. Dorothy Harrison Eustis ebtenyésztő, filantróp (1886–1946)

Philadelphiában született, jómódú családba. Második férjével Svájcba költöztek, ahol németjuhász kutyákat  tenyésztettek, főleg a rendőrség számára. Néhány kutyát kiképeztek a háborúban megvakult emberek segítségére, erről a kísérletről Dorothy cikket írt a The Saturday Evening Post-ba. A vakvezető kutyák beváltak, népszerűek lettek. 1928-ban Nashvilleben létrehozták az első vakvezető kutyákat képző iskolát The Seeing Eye néven. Példájuk és útmutatásuk nyomán az Egyesült Államokban és szerte a világon hasonló kutyaiskolák nyíltak a vakok és más fogyatékkal élők számára. 

Május 30. Hilde Coppi német ellenálló (1909–1943) 

Berlinben született, egy biztosítótársaság tisztviselője volt. A nácik hatalomrakerülése után férjével és szüleivel együtt a Rote Kapelle ellenállócsoport tagja lett. Zsidókat bújtattak, röpcédulákat terjesztettek, a Radio Moskau  adásain keresztül üzenő német hadifoglyok üzeneteit adták át családtagjaiknak. 1942 szeptemberében a csoport legtöbb tagját letartóztatták, bebörtönözték és halálra ítélték, férjét decemberben kivégezték. Hilde ítéletének végrehajtását terhessége miatt elhalasztották. Decemberben megszülte fiát, akit fél évig szoptathatott. 1943. augusztus 5-én Hilde Coppit a berlini Plötzensee börtönben lefejezték. 

Május 30. Hannah E. Myers Longshore amerikai orvos 1819 – 1901   

A Female Medical College of Pennsylvania első hallgatói közé tartozott. Hannah Myers kvéker családba született, ahol egyformán fontosnak tartották a lány- és a fiúgyerekek taníttatását. A New Lisbon Academy elvégzése után orvosnak szeretett volna tanulni, de nem volt elég pénze a családnak. 1841-ben házasságot kötött Thomas Ellwood Longshore tanárral, aki a nőjogok híve volt és támogatta felesége törekvéseit. Hannah – sógornőjével együtt – 1851-ben kapta meg orvosi diplomáját. Az egyetem anatómia tanszékén kapott állást, ő volt az első, orvosegyetemen oktató amerikai nő. 1853-ban Philadelphia-ban magánpraxist nyitott, ő volt a város első orvosnője. Kezdetben rengeteg nehézséggel került szembe, férfi kollegái nem voltak hajlandók vele konzultálni, a patikusok nem fogadták el a receptjeit, sajátkezőleg készítette el a gyógyszereket. Néhány év után több, mint háromszáz család választott orvosa lett. Magánpraxisa mellett néhány évig a sógora által alapított Pennsylvania Medical University anatómia tanára volt. Lucretia Mott és más nőjogi aktivisták rendszeresen hívták előadásokat tartani, ahol többek között szexuális kérdésekről is nyíltan beszélt. Gyógyító tevékenységétől 73 éves korában vonult vissza. 

1982. május 30. - Magyarország kihirdeti a CEDAW egyezményt a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról.

Május 31. Csien-Siung Wu kínai/amerikai fizikus (1912–1997)

A XX. század egyik legnagyobb fizikusa Kínában született, a Nanking-i egyetemen végzett, majd az Egyesült Államokba emigrált, ahol a kaliforniai Berkeley egyetemen szerzett doktorátust. 1957-ben T. D. Lee és C. N. Yang ötlete alapján megcáfolta a fizika egyik alapfeltételezését, az egyensúly-megmaradás törvényét, kidolgozta és elvégezte a kísérletet. A két férfi Nobel díjat kapott a munkáért. 1965-ben jelent meg Dr. Wu Beta decay (béta-bomlás) című alapvető munkája. Ő volt az első nő, akit az American Physical Society elnökévé választott, aki megkapta a Cyrus B. Comstock- és a Wolf-díjat, és tagjává választotta a National Academy of Sciences.

Május 31. Jeanne-Louise Farrenc francia zeneszerző, zongoraművész, tanár (1804–1875)

Művészcsaládban született, Moschelesnél és Hummelnél tanult a párizsi konzervatóriumban, férje Aristide Farrenc, a híres fuvolás volt. Jeanne-Louise később a konzervatórium tanára lett, az egyetlen nő, aki ezt l9. században el tudta érni. Hamarosan egész Európában híressé vált, szimfóniáit Brüsszelben, Párizsban, Koppenhágában és Genfben adták elő, elismerő kritikákat kapott Schumanntól és Berlioztól. A Nonetto premierje 1850-ben hatalmas siker volt, ezen felbátorodva Jeanne-Louise a konzervatórium vezetőitől a férfiakéval megegyező fizetést kért. Kérését azonnal teljesítették. Darabjai a mai napig műsoron vannak, CD-n is megvásárolhatók.

Május 31. Helga Kristine Eng norvég pszichológus, tanár (1875–1966)

Az első norvég nő, aki pszichológiából doktorált, és a harmadik, aki doktorátust szerzett. 1895-ben elvégezte az Asker tanítóképzőt, néhány évet tanított, majd a németországi Halleban pszichológiát hallgatott. Doktori értekezését Ernst Meumann professzor irányításáva gyermekpszihológiából készítette el és védte meg 1913-ban. Az értekezés németül megjelent a Zeitschrift für angewandte Psychologie-ban. Gyermeklélektani kutatásokra specializálódott, publikációival komoly nemzetközi tekintélyre tett szert. Az oslói egyetem professzora, a norvég tudományos akadémia tagja volt. 

Május 31. Henriëtte Ronner-Knip holland festő (1821–1909) 

Művészcsaládba született, apjától tanult festeni. 16 éves volt, amikor egy düsseldorfi kiállításon szerepelt képe gyorsan vevőre talált. Kezdetben portrékat, tájképeket, falusi életképeket, háziállatokat festett, később csak állatképeket, főként macskákat ábrázoltak munkái. Rendkívül sikeres volt, Európa uralkodócsaládjai is rendeltek tőle képeket. Aukciókon felbukkanó képei ma is komoly összegekért kelnek el.  Az első nő volt, aki az Arti et Amicitiae művészegylet tagja lehetett. Hosszú életében sok elismerést kapott, többek között 1887-ben megkapta a Cross of the Leopold Order-t, 1901-ben pedig beválasztották az Order of Orange-Nassau tagjai közé.   

Május 31. Sophia Margaretta Hensley kanadai író, feminista 1866 - 1946  

Saját nevén kívül gyakran publikált Gordon Hart, J. Try-Davies és Almon Hensley írói álneveken. Verseken, elbeszéléseken kívül munkásságának komoly részét tették ki a nőkérdéssel, társadalmi igazságtalanságokkal, szociális problémákkal foglalkozó írásai. Bridgetown-ban született, lelkészcsalád lánya, kezdetben otthonában magántanárok oktatták, majd Angliában és Franciaországban folytatott tanulmányokat. Hazatérése után többek között a The Dominion Illustrated Monthly, The Current, The King's College Record, The Dalhousie Review és The Week közölték írásait. 1889-ben házasságot kötött Hubert Arthur Hensley ügyvéddel és New York-ba költöztek, ugyanabban az évben jelent meg első verseskötete. A New York City Mother's Club alapítója és alelnöke, a Society for the Study of Life alapító elnöke, a New York Press Club tagja volt. 1913-ban publikálta Love and the Woman of Tomorrow címmel nagy feltűnést keltő feminista esszéjét. 
Néhány munkája: Poems; A Woman's Love Letters; The Heart of a Woman; Out of the Silence; Love and Company; A Semi-Detached House, and other stories; Woman and the Race.