Ida Rhodes matematikus (1900-1986)
„A Cornellen és a Columbián egyfajta csodagyereknek tartottak, a tanárok rettenetesen elkényeztettek, azt mondogatták, egyike vagyok a legjobbaknak, és mindent megtettek értem. Előfordult, hogy az órarendjüket is megváltoztatták a kedvemért. Akkoriban kórházi nővér voltam. Délutánonként tizenkét órát dolgoztam, így nem tudtam bejárni az előadásokra. Úgyhogy megtörtént, a professzor délelőttre tette előadásait, amit hallgatni szerettem volna. Ezért volt, hogy nem foglalkoztam fizikával és kémiával, mert nem tudtam laboratóriumi gyakorlatokra járni... Szóval, azt hittem, én vagyok a világon az egyik legnagyobb, legkiválóbb matematikus. Amikor az MTP tagja lettem, rájöttem, hogy buta, tájékozatlan teremtés vagyok, aki azt se tudja, mi fán terem a számelmélet ...”
1900. május 15-én egy ukrajnai kis faluban David and Bessie Sinkler Itzkowitznak lánya született. A család 1913-ban az Egyesült Államokba emigrált.
Ida a Cornell egyetemen tanult, 1923-ban doktorált matematikából, 1930-1931-ben a Columbia egyetem hallgatója volt. Több helyen dolgozott, ahol matematikai tudását hasznosíthatta. A fordulópont életében 1940-ben következett be, amikor csatlakozott a Mathematical Tables Project (MTP) csapatához.
Az MTP az NBS (National Bureau of Standards) és az Office of Scientific Research and Development támogatásával dolgozott a második világháború alatt. 1946-ben az NBS számítógép fejlesztéssel kezdett foglalkozni, így az MTP lett a számítástechnikai laboratóriumuk, majd az Applied Mathematics Division egyik részlege. 1947-ben Ida Rhodes lett az egyik kiválasztott számítógép fejlesztő. Rövid időn belül az új terület egyik legkiválóbb szakértője lett. Előadásokat tartott kormányzati szerveknek és magáncégeknek a számítógépek felhasználási lehetőségéről, hátrányos helyzetű embereknek tanított programozást.
Nevéhez fűződik az ötvenes évek elején a C-10 programnyelv kifejlesztése.
Komoly eredményeket ért el a számítógépes fordítás megalapozásában, kidolgozta az oroszról angolra fordítás módszerét.
1952-ben Los Angeles-ben egy konferencián The human computer's dreams of the future címmel tartott előadásában megdöbbentő pontossággal jósolja meg a video, a személyi számítógép, a számítógépes hálózatok megjelenését és elterjedését.
Számítógép alkalmazást tanított szerte a világon. 1964-ben hivatalosan nyugdíjba ment, de az NBS alkalmazott matematikai részlegének tudományos tanácsadója maradt.
1949-ben az Exceptional Service Award aranyérmet kapta a számítógéptudomány területén elért tudományos eredményeiért. 1976-ban az UNIVAC létrehozásának 25. évfordulóján elismerő oklevelet kapott.
Ida Rhodes 1986. február elsején Washingtonban halt meg.