Máciusban született híres női társadalomformáló és történelmi személyiségek az élet minden területéről. A nevekre kattintva további információ található az adott személyről.

A szócikekkeket és a listát folyamatosan bővítjük! 

Március 1. Peggy Langley belga ellenálló (1915–2000)

Peggy van Lier Dél-Afrikában született belga apától és dél-afrikai anyától. A család az 1920-as években költözött Belgiumba. Az ország német megszállásakor Peggy csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz, a Comet line (Üstökös vonal) egyik tagja lett. A háború egyik legjelentősebb mentőszervezete kb. 1500 emberből állt, akik a lelőtt szövetséges pilótákat a megszállt Európából a Pireneusokon keresztül Spanyolországba menekítették, ahonnan már haza tudtak térni Angliába. A háború után Peggy házasságot kötött a hírszerzésnél dolgozó Jimmy Langleyvel, és Suffolkban könyvesboltot nyitottak. Hősiességéért Peggy Langley megkapta a Member of the Order of the British Empire, a Belgian Croix de Guerre és a Netherlands Resistance Cross kitüntetéseket. 

Március 1. Henriette Davidis német szakácskönyvíró, író (1801–1876)

A legismertebb klasszikus német szakácskönyv szerzője. A Praktisches Kochbuch für die gewöhnliche und feinere Küche első kiadása 1844-ben volt, az utolsó (eddig) 2012-ben. Davidis fontosnak tartotta a nők helyzetének javítását. Könyveiben kiállt amellett, hogy minden nő részesüljön alapos oktatásban, tanuljanak szakmát, legyenek képesek megállni saját lábukon. 

Néhány munkája: Beruf der Jungfrau, Puppenköchin Anna,  Die Hausfrau, Praktisches Kochbuch für die Deutschen in Amerika.

Március 1. Meta von Salis svájci történész, feminista (1855–1929)

Az első svájci nő, aki doktorátust szerzett. Németországban és Svájcban végezte iskoláit, 1871-től nevelőnőként dolgozott több gazdag családnál Németországban, Angliában és Írországban. 1883-ban felvételt nyert a zürichi egyetemre, ahol filozófiát és történelmet tanult. Doktori értekezését 1887-ben védte meg. Az egyetem után szabadúszó újságíróként dolgozott és aktiv szerepet vállalt a szüfrazsett mozgalomban. Cikkeket írt, előadásokat és beszédeket tartott a női egyenjogúságért. 1904-ben rövid ideig bebörtönözték a bíróság megsértéséért, amikor kiállt két igazságtalanul vádolt nő érdekében. Kiábrándulva a svájci viszonyokból, fokozatosan visszavonult a nyilvánosságtól. Philosoph und Edelmensch címmel könyvet írt Nietzschével való barátáságról. 

Március 1. Arlene Blum amerikai hegymászó, tudós (sz. 1945) 

A világ 1978-ban ismerte meg a nevét, amikor vezetésével egy kizárólag nőkből álló expedíció megmászta az Annapurnát, amelyet az egyik legnehezebb és legveszélyesebb csúcsnak tartanak. Az expedícióról Annapurna: A Woman's Place címmel  írt könyvet. Doktori értekezését a Berkeley-n készítette biofizikai kémiából 1971-ben. Oktatott és kutatómunkát végzett a Stanford egyetemen, a Wellesley Collegeban és a Berkeleyn. Több mint 20 expedícióban vett részt a Himaláján, Nepálban és Indiában. Az Alpokot lányával a hátán járta be. 2005-ben jelent meg önéletrajzi kötete Breaking Trail: A Climbing Life címmel. 

Március 1. Anne Kahane kanadai szobrász (sz. 1924)  

Bécsben született, a család 1925-ben emigrált Kanadába, Montrealban telepedtek le. Anne a montreali  Ecole des beaux arts iskolában kezdte művészeti tanulmányait, majd 1945-től három évig New Yorkban a Cooper Union School hallgatójaként építészetet, ipari formatervezést, fafaragást tanult. Drámai erejű, hatásos kivitelezésű faszobraival tűnt fel, első komoly nemzetközi sikerét 1953-ban a Velencei biennálén aratta Delegation című munkájával. 1956-ban Ball Game című műve a Concours Artistique kiállításon elnyerte Quebec tartomány nagydíját. Az 1960-as években Winnipeg városának megbízásából a repülőtér és a városi kórház részére készített fafaragásokat. 1970 után a fa helyett az alumíniumlemez lett műveinek fő alapanyaga, mely több teret adott elképzeléseinek megvalósítására. Művészi tevékenysége mellett 1965 és 1980 között a Concordia-, 1980-82 között a McMaster egyetem tanára volt.  

Március 2. Olivia Manning brit író, újságíró (1908–1980)

Fiatalkorának jelentős részét Észak-Írországban töltötte, festészetet tanult, majd Londonba költözött és írással kezdett foglalkozni. Első regénye, amely The Wind Changes címmel jelent meg, Észak-Írországban játszódik. A második világháború kitörése előtt Olivia feleségül ment R.D. “Reggie” Smithhez, a British Council egyik professzorához, akivel Bukarestbe költöztek. Az itt töltött évek tapasztalatai nyomán írta meg leghíresebb művét, a The Balkan Trilogy-t (The Great Fortune, The Spoilt City, Friends and Heroes), később megjelent a folytatás is, The Levant Trilogy címmel. Esszéket, kritikát, történelmi műveket is publikált, 1967-ben kedvenceiről írt könyvet Extraordinary cats címmel. A királynő1976-ban a Commander of the Order of the British Empire címet adományozta neki. 

Március 2. Inez Haynes Irwin (Gillmore) amerikai feminista, író (1873–1970)

Inez Haynes Bostonban nőtt fel, 1897 és 1900 között a szüfrazsett eszmék központjának tartott Radcliffe College hallgatója volt. Társaival megalapították a Massachusetts College Equal Suffrage Association-t, ebből lett később a National College Equal Suffrage League. 1897-ben házasságot kötött R.H. Gillmore szerkesztővel, néhány évvel később elváltak. Az I. világháború évei alatt második férjével, W.H. Irwinnel Európában éltek, Inez haditudósító volt. A National Women's Party vezetőségi tagjaként The Story of the Woman's Party címmel megírta a párt történetét. Termékeny író volt, regényeket, elbeszéléseket, gyerekkönyveket publikált. Az amerikai nőkről szóló Angels and Amazons: A Hundred Years of American Women című könyve a feminista irodalom egyik alapműve.

Néhány munkája: Maida's Little House; The Last Cartridge; Strange Harvest; Little Miss Redhead; The Poison Cross Mystery; Maida's Little Treasure Hunt; Adventures of Yesterday.

Március 2. Shidzue Katō japán politikus, feminista (1897–2001)

Az első nők egyike, akit beválasztottak a japán parlamentbe. Szamuráj gyökerű előkelő családba született, alapos nevelést kapott, a nyugati kulturával is megismertették. Első férjével néhány évig az Egyesült Államokban élt, ahol megismerkedett és barátságot kötött Margaret Sangerrel.  Hazatérte után klinikát nyitott, ahol a családtervezés fontosságát és a születésszabályozás lehetőségeit tanította.  Ez éles ellentétben állt a kormánypolitikával, ezért 1937-ben letartóztatták, klinikáját bezárták. 1946-ban lett parlamenti képviselő, ebben az évben szavazhattak a japán nők először. 1948-ban alapító tagja volt a családtervezéssel foglalkozó japán egyesületnek, amely az International Planned Parenthood Federation tagszervezete. 1974-ig volt képviselő, de 104 éves korában bekövetkezett haláláig tevékenykedett a nők érdekében. 

Március 2. Marija Jurić Zagorka horvát író, drámaíró, újságíró (1873–1957) 

Az első horvát női újságíró és az egyik legolvasottabb horvát író. Szülei igen fiatalon férjhez kényszerítették, férje jóval idősebb volt nála és durván bánt vele. Kimenekült a házasságból, Zágrábba ment ahol az Obzor című lapnál kezdett dolgozni. Álnéven írt, hogy ne derüljön ki női mivolta. Elbeszéléseket, regényeket és színdarabokat publikált, könyvei a horvát történelemről és női sorsokról szólnak. Gordana című 12 (!) kötetes munkája Mátyás király halálától a mohácsi csatáig tartó időszakkal foglalkozik. 
Néhány munkája: Kneginja iz Petrinjske ulice; Grička vještica; Kći Lotrščaka; Plameni inkvizitori; Vitez slavonske ravni; Mala revolucionarka; Kamen na cesti.

Március 2. Metta Victoria Fuller amerikai író, újságíró (1831–1885)  

Ő publikálta az első detektívregényt az Egyesült Államokban. Termékeny szerző volt, száznál több műve jelent meg, több írói álnevet használt, mint pl. Corinne Cushman, Seeley Regester, Walter T. Gray, Louis LeGrand, The Singing Sybil. Nővérével együtt gyerekkorában kezdett írni, 13 évesen már versei és elbeszélései jelentek meg a helyi lapokban, többet az országos sajtó is átvett. 1856-ban házasságot kötött Orville James Victor újságíró és lapkiadóval, és a Home és a Cosmopolitan Art Journal lapok szerkesztője lett. 1866-ban Seeley Regester álnév alatt jelent meg The Dead Letter című könyve, melyet az első amerikai detektívregénynek tekintenek. Magyarul az Egy komisz kölyök naplója című könyve jelent meg, Karinthy Frigyes fordításában. 
Néhány munkája: Alice Wilde, The Raftsman's Daughter; Maum Guinea, and Her Plantation Children; The Figure Eigh; A Bad Boy's Diary; The Blunders of a Bashful Man; The Senator's Son: A Plea for the Maine Law; Dora Elmyr’s worst enemy, or Guilty, or not guilty; Miss Slimmen's Window; The Blunders of a Bashful Man; Fashionable Dissipations; Passing the portal: or, A girl's struggle: an autobiography; Mormon Wives.

Március 3. Bátorfi Csilla asztaliteniszező (sz. 1969)

Első edzője édesapja, Bátorfi István volt, később dolgozott Berczik Zoltánnal és Chikán Istvánnal is. A legeredményesebb magyar asztaliteniszezők közé tartozik, 20 évig volt a világ élvonalában. Sokszoros országos bajnok, kétszeres ifjúsági Európa bajnok, kétszeres Európa Top 12 győztes, Európa bajnok 1988-ban (páros), 1990-ben (csapatban és párosban), 1994-ben (női és vegyespáros), 2000-ben (csapat és páros), világbajnokságon háromszor harmadik a csapattal, olimpiai negyedik helyezett Tóth Krisztinával párosban. 12 évet töltött a Bundesligában, a Langweid csapatánál, ahol utcát is elneveztek róla. Az aktiv versenyzés befejeztével Olaszországban edzősködik. 

Március 3. Jackie Joyner-Kersee amerikai sportoló (sz. 1962)

A Sports Illustrated szerint a XX. század legnagyobb női atlétája. 

Az 1984-es olimpián  Los Angelesben ezüstérmes hétpróbában. 1988-ban Szöulban olimpiai aranyérmes hétpróbában és távolugrásban is. Itt állította fel hétpróbában 7291 pontos világrekordját, amit a mai napig nem tudtak túlszárnyalni. Az 1992-es  olimpián Barcelonában aranyérmes hétpróbában, bronzérmes távolugrásban. 1996-ban az atlantai olimpián bronzérmes távolugrásban, hétpróbában sérülés miatt nem tudott versenyezni. Világbajnokságokon aranyérmes hétpróbában és távolugrásban 1987-ben, aranyérmes távolugrásban 1991-ben, aranyérmes hétpróbában 1993-ban. 

Március 3. Menaka Thakkar indiai/kanadai táncos, koreográfus, tanár (sz. 1942)

Bombayben született, négyéves korában kezdte a klasszikus indiai táncok tanulását, művészi pályafutása 1963-ban kezdődött. 1972-ben Kanadába utazott testvérét meglátogatni és bemutatni India klasszikus táncművészetét. Olyan lelkes fogadtatásban részesült, hogy véglegesen letelepedett, de rendszeresen visszajár Indiába fellépni. 1972-ben létrehozta Nrtyakala: The Canadian Academy of Indian Dance elnevezéssel Kanada első indiai táncot tanító iskoláját. 1984-ben megalapította Torontoban a Menaka Thakkar Dance Companyt, amelynek a művészeti vezetője, koreográfusa, táncosa. A társulat beutazta az egész világot, mindenhol hatalmas sikert aratva. Munkája elismeréseként több kanadai és külföldi kitüntetést kapott, mint az Indo-Canada Chamber of Commerce President's Award; Toronto Arts Award for Performing Arts; Walter Carsen Prize for Excellence in the Performing Arts. A York University tiszteletbeli doktorárá avatta. 

Március 3. Izabela Czartoryska lengyel műgyűjtő, író (1746–1835) 

Az első lengyel múzeum, a Muzeum Czartoryskich létrehozója arisztokrata családból származott. Széleskorű műveltséggel rendelkezett,  érdekelte az irodalom, képzőművészet, filozófia, természettudományok és a politika is. 1772-ben párizsi tartózkodása idején ismeretséget kötött Benjamin Franklinnel,  Jean-Jacques Rousseauval és Voltaire-rel.  Férjével, Adam Kazimierz Czartoryski herceggel együtt Puławachban lévő kastélyukat a hazai és nemzetközi szellemi elit találkozóhelyévé tette. A Stronnictwem Patriotycznym (Patrióta párt) tagja volt, hat gyerekét is hazafias szellemben nevelte. 1805-ben Myśli różne o sposobie zakładania ogrodów, 1818-ban Pielgrzym w Dobromilu, czyli nauki wiejskie címmel jelent meg kötete.

Március 3. Madeleine de Verchères kanadai nemzeti hős (1678–1747)   

Apja Franciaországból emigrált Kanadába, Montrealtól nem messze, a Szent Lőrinc folyó mellett telepedett le. A család és a többi telepes védelmére kisebb erődöt épített, magas falakkal, bástyákkal, ágyúval, fegyverekkel felszerelve. Madeleine egyszer tanúja volt, amikor, apja távollétében, anyja négy fegyveressel sikeresen visszavert egy támadást. 1692 októberében szülei elutaztak a téli készletek beszerzésére, gyerekeik az erődben élő telepesekkel és egy öreg katonával maradtak. A 14 éves Madeleine többedmagával a külső veteményesben dolgozott, amikor indiánok támadták meg őket és elhurcolták az embereket. A kislánynak sikerült bemenekülnie az erődbe, utasítására testvérei az erőd különböző pontjairól lövöldöztek, hogy azt a benyomást keltsék, sokan vannak. Az ágyút is többször elsütötték, remélve, hogy meghallják a szomszéd erődben. Az irokézek nyolc nap után elvonultak, útközben a felmentésre érkező katonák észrevették őket és kiszabadították a telepeseket. Madeleine bátorságának és helytállásának híre hamar elterjedt és megmaradt az emberek emlékezetében. 1911-ben Montreal városa szobrot állított tiszteletére, 1922-ben filmet készítettek róla. 1923-ban a kanadai kormánytól megkapta a Person of National Historic Significance elismerést. Ethel C. Brill 1946-ban Madeleine Takes Command című könyvében örökítette meg emlékét.   

Március 4. Marguerite Taos Amrouche algériai (kabil) író és énekes (1913–1976)

Életcéljának tekintette népe kulturális örökségének megőrzését. Berber dalokat, verseket és meséket gyűjtött és fordított franciára. Tehetséges énekes volt, európai turnéja is nagy sikert aratott. Önéletrajzi ihletésű regénye, a Jacinthe Noire (Fekete jácint) az első regény, amit algériai nő írt és publikált. További művei: La Grain magique, Rue des tambourins, L’amant imaginaire.

 Március 4. Hunyady Emese gyorskorcsolyázó (sz. 1966)

Hat egymást követő olimpián versenyzett. A szarajevói téli olimpián indult először, akkor még magyar színekben, majd Bécsbe költözött és Calgaryban már mint osztrák versenyző volt jelen. Harmadik olimpiáján Albertville-ben négy számban indult, 3000 méteren bronzérmes lett. 1994-ben Lillehammer-ben 1500 méteren arany, 3000 méteren ezüstérmet nyert. Naganóban egy negyedik és egy ötödik helyre futotta, Salt Lake Cityben, ahol egy komoly térdműtétet követően indult, 9. lett. Európa és világbajnokságokon három bronz, három ezüst és három aranyérmet szerzett. 

Március 4. Anna Elizabeth  Broomall amerikai orvos (1847–1931)

Pennsylvaniai kvéker családba született, ahol fontosnak tartották és támogatták a lányok tanulását. A  Woman's Medical College of Pennsylvania hallgatója volt, 1871-ben szerezte meg orvosi diplomáját. A Pennsylvania Hospitalben az első nők között volt, akik a férfiakkal együtt jártak szakmai gyakorlatra. Napirenden volt, hogy a férfihallgatók gúnyolták, megdobálták, kikergették az épületből a nőket. 1872-ben Franciaországba ment nőgyógyászatot tanulni. Hazatérte után a Women’s Hospitalban dolgozott és tanított a Woman's Medical College-ban.  Komoly része volt a nővérképzés színvonalának emelésében. 1888-ban Philadelphia szegénynegyedében létrehozta az ország első ambuláns nőgyógyászati rendelőjét.

Március 4. Rebecca Gratz filantróp (1781–1869) 

Philadelphiában született, gazdag, nagy tiszteletnek örvendő zsidó családba. Egész életét annak szentelte, hogy szerencsétlen sorsú nőkön, gyerekeken segítsen. 20 évesen hozta létre a Female Association for the Relief of Women and Children of Reduced Circumstances egyesületet, amely a háború alatt tönkrement nőket gyámolította. 1815-ben alapítója és több mint 40 éven át ügyvezetője  volt a Philadelphia Orphan Asylum-nak, amely felekezetre való tekintet nélkül fogadott be árvagyerekeket. 1819-ben zsidó nők segítésére megalapította a Female Hebrew Benevolent Society-t, 1855-ben pedig a Jewish Foster Home and Orphan Asylum-ot. Mindezen tevékenysége mellett ő nevelte fel nővére árván maradt 9 gyerekét.  A The Century Magazine 1882-ben megjelent cikke szerint róla mintázta Walter Scott Ivanhoe című regényének női főszereplőjét. 

Március 4. Narcyza Żmichowska lengyel író, aktivista, feminista (1819–1876) 

A lengyel feminizmus előfutára Varsóban született, elszegényedett, haladó elveket valló nemesi családba. Az Institut Guwernantek elvégzése után 1835-38 között az intézet tanára volt, majd az előkelő Zamoyski családnál vállalt nevelőnői állást. Velük utazott Párizsba, ahol találkozott fivérével, aki forradalmi tevékenysége miatt menekültként élt ott. Bekapcsolódott a lengyel emigránsok életébe és megismerkedett a feminizmus eszméjével. Hazatérése után a nagybirtokos Kisielecki családnál vállalt nevelőnői állást. Gyakran elutazott Varsóba, ahol részt vett a cári hatalom ellen harcolók tevékenységében. 1942-ben szüfrazsett csoportot szervezett, mely egészen bebörtönzéséig működött. 1843-ban Poznaňban iskolát akart nyitni lengyel lányoknak, de a porosz hatóságok nem engedélyezték. Elbeszélései és cikkei jelentek meg a Pierwiosnek, a Pielgrzym és a Przegląd Naukowy című lapokban. Cikkeiben sokat foglalkozott a nőkérdéssel, írásait gyakran Gabryella néven jegyezte. 1946-ban jelent meg Poganka (Pogány nő) című regénye, melyet a lengyel irodalom egyik remekművének tekintenek. 1849-ben Lublinban illegális szervezkedés miatt letartóztatták, három évet töltött börtönben. Kiszabadulása után földrajztanárként dolgozott, keresetét valamint cikkei és regényei honoráriumát fiatal nők oktatására fordította. 
Néhány munkája: Książka pamiątek; Czy to powieść?; Ścieżki przez życie; Biała róża; Wolne chwile Gabryelli; Wykład nauk przeznaczonych do pomocy w domowym wychowaniu panien; Pewność.

Március 5. Berta Cáceres hondurasi környezetvédő, őslakos aktivista, feminista (1971–2016)

Március 5. Vera Pless amerikai matematikus (sz. 1931)

Orosz emigránsok Amerikában született gyermeke, a chicagoi egyetemen tanult, doktori címét 1957-ben Northwesternben szerezte. Tíz évig a légierő kutatólaboratóriumában dolgozott, majd néhány évet a MAC programmal. 1975-ben kapta professzori kinevezését a chicagoi egyetem matematika, statisztika és számítógéptudományi tanszékére. Száznál több publikációja jelent meg, leghíresebb könyve az An Introduction to the Theory of Error-Correcting Codes. 

Március 5. Leslie Marmon Silko amerikai költő, író (sz. 1948) 

Az első amerikai őslakos nőíró a pueblo indiánok rezervátumában nőtt fel, ahol még matriarchális hagyományok élnek. A Laguna Woman című verseskötetével jelentkezett, híressé a Ceremony című, 1977-ben publikált regénye tette. Storyteller című művében a költészet, képzelet, valóság, legenda és fényképek ötvözésével meséli el családja történetét. 

Néhány munkája: Almanac of the Dead; Gardens in the Dunes; Western Stories; Sacred Water: Narratives and Pictures; Rain; Love poem and Slim Canyon; Oceanstory; The Turquoise Ledge: A Memoir; Yellow Woman and a Beauty of the Spirit: Essays on Native American Life Today. 

Március 5. Ella Mensch német író, újságíró, tanár, feminista (1859–1935)

Pedagóguscsaládból származott, 1879-ben Berlinben szerzett tanítói oklevelet. Ezután Zürichbe ment, ahol – valószínűleg első nőként a világon – német nyelvet és irodalmat, teológiát, valamint filozófiát hallgatott az egyetemen, 1883-ban végzett. A Darmstädter Tageblatt című újságnál helyezkedett el és közben doktori disszertációján dolgozott, amelyet 1886-ban védett meg Zürichben. 1890-től alapító tagja és sokáig elnöke volt a német tanárnők egyesületének. 1893-ban jelent meg első nőkérdéssel foglalkozó cikke. 1904-től a Frauen-Rundschau című lap szerkesztője volt. Tagja volt a Deutscher Frauenverein Reform egyesületnek, 1904-ben ő volt a német delegáció szónoka a berlini nemzetközi nőkongresszuson. Első regénye Der Geopferte címen 1902-ben jelent meg. 

Néhány munkája: Die Frau in der modernen Litteratur. Ein Beitrag zur Geschichte der Gefühle; Bilderstürmer in der Berliner Frauenbewegung; Gefährliche Straßen; Seele im Gefängnis.

Március 5. Lehel Mária festőművész (1889–1972) 

A posztimpresszionizmus egyik jelentős képviselője 1906 és 1914 között Nagybányán, későb Párizsban tanult. 1911-ben a Nyolcak kiállításának egyik résztvevője volt. 1924-ben Párizsba költözött, de többször hazalátogatott, 1946-tól véglegesen Olaszországban telepedett le.  Kiállításai voltak Párizsban, Budapesten, Genovaban. Milánóban, Rómában. Festményei megtalálhatók a jászberényi Hamza múzeumban, a Nemzeti Galériában, több olasz múzeumban. Nyolcvanadik születésnapja tiszteletére 1969-ben gyűjteményes kiállítása volt Budapesten a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Magyarok Világszövetsége rendezésében.

Március 5. Herencsár Viktória cimbalomművész, egyetemi tanár (sz. 1953)  

A cimbalom virtuóza Budapesten született, négyéves korában ismerkedett meg a hangszerrel. 1974-ben kitüntetéssel végezte el a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát, Tarjáni Tóth Ida volt a mestere. Végzés után énektanárként dolgozott, 1975-ben lett a budapesti Operaház tagja. Beutazta a világot, repertoárja a klasszikus zenétől a népzenéig terjed. Adott szólóesteket és játszott nagy szimfonikus zenekarokkal, meghívták a világ valamennyi híres pódiumára. Saját maga is komponál, és több kortárs zeneszerző írt számára darabot. A cimbalomjátékon kívül zeneelmélettel, a hangszer történelmével és művészképzéssel is foglalkozik. Vendégtanár volt többek között Szlovákiában, Görögországban, Spanyolországban, Kínában. 1991-ben egyik szervezője volt az első Cimbalom Világkongresszusnak, ahol megalakult a Cimbalom World Association, melynek elnökévé választották. 2004-ben művelődési és felnőttképzési menedzser diplomát szerzett a Pécsi Tudományegyetemen. 2011-ben a Besztercebányai Művészeti Akadémián megszerezte a művészetek doktora címet. Többek között az Inter-Lyra-díj, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje, a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetés birtokosa.  

Március 6. Victoria Benedictsson svéd író, feminista (1850–1888)

A napjainkban egyik legjelentősebbnek tartott XIX. századi írónőnek Ernst Ahlgren álnév alatt jelent meg több regénye, novellája, színdarabja. Műveiben a korabeli nők életére fókuszált, a családban és a társadalomban egyaránt kiszolgáltatott helyzetükre. Naplója, Stora boken (A nagy könyv) és több más műve halála után jelent meg. Magánélete zaklatott volt, fiatalon férjhez ment egy nála majdnem harminc évvel idősebb, ötgyerekes özvegyemberhez. Victoria megismerkedett Európa legjelentősebbnek tartott kritikusával, Georg Brandes-szal, és beleszeretett. A kapcsolat Victoria öngyilkossággal végződött. Néhány műve: Pengar (Pénz), Fru Marianne (Marianne asszony), Úr mörkret (A sötétségből).

Március 6. Valentyina Tyereskova szovjet űrhajós (sz. 1937)

A világ első női űrhajósát többszáz közül választották ki. A követelmények a következők voltak: 30 évesnél fiatalabb, 170 centinél alacsonyabb, 70 kilónál nem több, fitt, gyakorlott ejtőernyős.  Mivel a Vosztok-3 űrhajó teljesen automatizált volt, pilótatudásra nem volt szükség. A jelentkezők közül végül öten kerültek be a hathónapos kiképzésre, melynek végén Valentyinát találtak a legalkalmasabbnak. Az űrhajót 1963. június 16-án indították, 3 napot töltött a világűrben miközben 48-szor kerülte meg a földet. A kiszivárgott pletykák szerint a férfi kollegák ellenezték a nők kiképzését, talán ezért telt el több, mint húsz év a következő női űrhajós útjáig. 

Március 6. Elizabeth Barrett Browning angol költő (1806–1861)

A viktoriánus kor egyik legjelentősebb, napjainkban is népszerű költője nyolcéves korában a görög és latin  mitológiával foglalkozott, tíz volt, amikor The Battle of Marathon címmel írt elbeszélő költeményt, 12 évesen anyanyelvén kívül görög, latin, héber nyelven olvasott. 1825-től publikált különböző folyóiratokban, a következő évben már önálló kötete is megjelent. 1845-ben ismerkedett meg Robert Browning költővel, házasságkötésük után Firenzében telepedtek le. Ez a szerelem ihlette a magyarul Portugál szonettek címmel megjelent, 44 versből álló kötetét.

Néhány munkája: An Essay on Mind, with Other Poems; The Seraphim, and Other Poems; The Cry of the Children; Hiram Powers' Greek Slave; Casa Guidi Windows; Aurora Leigh; Poems Before Congress; Last Poems.

Március 6. Marianne Beth osztrák ügyvéd, feminista (1889–1984) 

Az első osztrák nő, aki jogi doktorátust szerzett. Marianne Weisl bécsi zsidó család lánya, 17 évesen kötött házasságot Karl Beth teológussal és áttért a protestáns hitre. Ügyvéd apja példáját követve jogot akart tanulni, de a bécsi egyetem jogi kara nem vett fel nőket, ezért orientalisztikát hallgatott. 1919-től nők is lehettek joghallgatók, így ott folytatta tanulmányait, 1921-ben védte meg doktori disszertációját. Végzés után az egyetemen tanársegédi állást  kapott, 1928-től ügyvédi praxist is folytatott. Gyakran írt nőjogi témákról, egyik alapítója volt az Österreichischen Frauenorganisation-nak (osztrák nőszervezet), és kézikönyvet írt Das Recht der Frau (A nők jogai) címmel. A nácik hatalomrajutásakor törölték az ügyvédi kamarából és elbocsátották az egyetemről. Férjével 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol a portlandi Reed College tanára volt. 

Március 6. Sofia Adolfina Adlersparre svéd festő (1808–1862)  

Nemesi család lánya, széleskörű nevelést kapott, amikor kiderült, hogy van tehetsége a festéshez, családja ebben is támogatta. Egy kortárs festő balszerencséje is segített neki, C.F. Pedersen a család birtoka mellett szenvedett hajótörést, ő volt, aki megtanította Sofiának a festés alapjait. 1830-ban családjával Stockholba költözött, ahol C.G. Qvarnström, .G. Sandberg és O.J. Södermark voltak a mesterei. Külföldi tanulmányutakat is tett Németországban, Olaszországban, Franciaországban tanult a legjobbaktól. Munkássága felkeltette a trónörökös feleségének, Josefinának az érdeklődését, aki képet rendelt tőle. Ez az eset természetesen javára vált ismertségének. Később a királynő támogatásával Párizsban, Drezdában és több olasz városban tanulhatott. Rómában telepedett le, áttért a katolikus vallásra, többek között IX. Pius pápa portréját is megfestette. 1855-ben a svéd királyi palotában volt kiállítása. 1862-ben megkapta a jeles művészeknek járó Litteratörernas och Artisternas pensionsförening nyugdíjat, sajnos, az első havi járandóság kézhezvétele után elhúnyt. Ugyanabban az évben sógornője, a feminista Sophie Adlersparre  követelte, hogy a Svéd Királyi Művészeti Akadémián a nők a férfiakkal azonos lehetőséget kapjanak a tanulásra.

Március 6. Elisabeth Cathrine Welhaven norvég író 1815 - 1901  

Bergenben született, lelkészcsalád lánya. 13 évesen, apja halála után férjezett nővérével élt Mangerben.  Amikor sógora 1854-ben egyetemi professzori kinevest kapott, Elisabeth is Christianiaba költözött. A család szalonja a főváros társadalmi életének egyik központjává vált, ahol politikusok, művészek, tudósok találkoztak. Rendszeres látogató volt Hartvig Lassen, a Skilling-Magazin kiadója is, aki először közölte Elisabeth írásait. Az elbeszélések komoly sikert arattak, nemsokára kötetben is megjelentek.
Néhány munkája: Madamen; En gammelbergensk Sankthansaften; Fra Staden og Stranden; Fra gamle Dage; Fortællinger fra det gamle Bergen.

Március 7. Janet Guthrie amerikai autóversenyző (sz. 1938)

Az első nő, aki indulhatott a híres Indianapolis 500 autóversenyen, és az egyetlen nő, aki versenyzett a Daytona 500-on. Kocsijait sajátmaga építette és szervizelte. Fizikus végzettségű, kutató- és fejlesztőmérnökként az Apolló programban dolgozott. Versenyzői pályafutása befejezése után sisakját és versenyöltözetét a Smithsonian Intézetben állították ki. 

Március 7. Matilde Serao olasz újságíró, író (1856–1927)

Görög anyától, olasz apától született. Nápolyban nőtt fel, első elbeszéléseiben tanítőnői tapasztalatairól írt. A nápolyi életről, emberekről megjelent cikkei hihetetlenül népszerűek voltak. Férjével több újságot alapítottak:  Corriere di Roma, Corriere di Napoli és az  Il Mattino, utóbbi a mai napig népszerű. Újságírói munkája mellett elbeszéléseket, regényeket publikált, több, mint 40 kötete jelent meg. 

Néhány műve: Il ventre di Napoli; L'infedele;  Il paese di cuccagna: Romanzo napoletano;  Lu Munaciello e il segreto del mago;  Storia di due anime;  Il ventre di Napoli (I grandi romanzi). Magyarul 1920-ban Bocsánat című regénye jelent meg.

Március 7. Olga Ladizsenszkaja orosz matematikus (1922–2004)

Kologrivban született, családjában több matematikus volt. Apja politikai okok miatt börtönbe került, ezért nem vették fel a leningrádi egyetemre, tanárképző főiskolát végzett. A háború alatt matematikát tanított egy középiskolában. 1943-ban a moszkvai egyetem hallgatója lett, ahol 1947-ben diplomázott. Doktori értekezését már Leningrádban nyújtotta be és védte meg 1949-ben. Ugyanettől az évtől az egyetem oktatója, később a Tudományos Akadémia Matematikai Intézetének kutatója lett, 1962-ben az intézet vezetőjévé nevezték ki. A parciális differenciálegyenletekkel  kapcsolatos munkái nemzetközileg ismertté tették, egyetemek, tudományos akadémiák választották díszdoktorrá. 

Március 7. Somló Sári szobrász, író, költő (1886–1970) 

Aradon született színészcsaládból, 1893-ban költöztek Budapestre. Az Iparművészeti iskolába járt, ahol végzés után 1912-ben tanársegéd lett. 1908-ban a párizsi Exposition des Arts Décoratifs kiállításon Filozófia című szobra nagydíjat kapott. Portrékat, kisplasztikákat és síremlékeket  készített, többek között Vajda Jánosét és Tartsay Vilmosét. Katona József mellszobra ma a Színháztörténeti Múzeumban található. A Magyar Képzőművésznők Országos Egyesületének titkára, majd 1922-1948 között elnöke volt. Több kötet elbeszélést és verset is publikált. 
Néhány munkája: Költemények; Hallali vadásztörténetek;  Szent Miklós; A mélységből kiáltok… .

Március 7. Szikra  - gróf Teleki Sándorné író, feminista (1864–1937)

CSAK A NŐKÉRT:HU-N: Kosáryné Réz Lola: Emlékezés Szikrára

Március 8. Charlotte Whitton  kanadai politikus, feminista (1896–1975)

Az 1920-as években szociális munkásként dolgozott, komoly erőfeszítéseket tett a fiatalkorú bevándorlók és az elhanyagolt gyerekek helyzetének javításáért. Kezdeményezője volt a Canadian Council on Child Welfare létrehozásának. Remek szónok volt, Amerikaszerte a szociális rendezvények keresett előadója. 1951-ben Ottawa polgármesterévé választották, ő volt az első nő, aki ezt a beosztást nagyvárosban elérte. Híres volt szenvedélyességéről és gyakran éles nyelvéről, különösen a férfikollégákkal szemben. Gyakran idézett mondása: “A nőknek kétszer olyan jól kell teljesíteniük, mint a férfiaknak ahhoz, hogy legalább fele olyan jónak ismerjék el őket. Szerencsére, ez nem nehéz.” 

Március 8. Lidia Paszternák orosz biokémikus, költő, fordító (1902–1989)

Moszkvában született, anyja elismert zongoraművész, apja híres festő, egyik bátyja, Borisz,  a később világhírűvé lett költő és író. 1921-ben a szülők két lányukkal Berlinbe költöztek. Lidia Moszkvában orvosegyetemre járt, a berlini egyetemen kémiát, fizikát hallgatott, 1926-ban doktorált kémiából. 1928-ban állást kapott a Deutsche Forschungsanstalt für Psychiatrie  Kaiser Wilhelm Institute-ban, ahol a híres amerikai vendégprofesszor, I.H. Page csapatában dolgozott, több közös publikációjuk jelent meg. Hitler hatalomrajutása után a csoport feloszlott, Lidiának ismét menekülnie kellett.  Angliába ment, ahol házasságot kötött E. Slater pszichiáterrel, akinek segítségével szüleit és nővére családját is kimenekítették Németországból. Négy gyerekük született, Lidia nem tudta folytatni tudományos munkáját. Házassága is felbomlott, megélhetést kellett keresnie. Oxfordban telepedett le, haláláig ott élt. Fiatal korától kezdve írt verseket, oroszul, angolul és németül publikált, bátyja és más orosz költők verseit fordította.

Március 8. Lidia Szkoblikova orosz gyorskorcsolyázó (sz. 1939)

Az első versenyző, aki egy téli olimpián négy egyéni aranyérmet nyert. 1960-ban Squaw Valleyben  rendezték a téli olimpiát, ez volt az első, amelyen női gyorskorcsolyázók is indulhattak. Szkoblikovának is ez volt az első olimpiája, 1500 és 3000 méteren indult, mindkettőt megnyerte. 1963-ban a világbajnokságon 500, 1000, 1500 és 3000 méteren indult, mindegyiken ő lett a bajnok. 1964-ben Innsbruckban a téli olimpián is  mind a négy versenyszámban elindult, mindegyiken győzött. Két hét múlva a világbajnokságon ismételt, szintén négy aranyérmet nyert. Több világrekord is fűződik a nevéhez. Visszavonulása után befejezte egyetemi tanulmányait, történettudományból doktorált. Edzője volt az orosz korcsolyaválogatottnak, 12 évig pedig az orosz korcsolyaszövetség elnöki tisztét töltötte be. 1996-ben beválasztották az International Women's Sports Hall of Fame tagjai közé.  

Március 8. Josephine Cochran amerikai feltaláló (1839–1913) 

1886-ban #355,139 szám alatt kapott szabadalmat az általa feltalált mosogatógép. Az ötletes szerkezetben külön rekeszek voltak a tányérok, poharak, evőeszközök számára, a rekeszek egy rézből készült bojler forgó dobjában voltak, alulról forró vízsugár mosta le az edényeket. Több barátja, ismerőse is rendelt az ügyes gépből, ez a siker bátorította arra, hogy szabadalmaztassa. 1893-ban a chicagoi világkiállításon is bemutatta találmányát, ami nagy sikert aratott, különösen az étterem- és szállodatulajdonosok körében. A mosogatógép gyártására 1897-ben saját vállalatot alapított. 2006-ban beválasztották a National Inventors Hall of Fame tagjai közé. 

Március 8. Ina May Gaskin bába (sz. 1940)

"Az autentikus bábaság anyja", többek közt az Útmutató szüléshez című könyv szerzője. 

Március 8. Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő (1898–1975)

Március 8.  Louisa Hubbard angol feminista, reformer, író 1836 - 1906    

Szentpétervárott született, gazdag kereskedőcsalád lánya. Hétéves volt, amikor a család visszatért Angliába, ahol Sussexben lévő birtokukon telepedtek le. Hat testvérével együtt magántanárok nevelték. Fiatalon kezdett foglalkozni a vagyontalan, egyedülálló nők gondjaival. Anyagilag támogatta egy tanítóképző felállítását nők részére, akiknek a pedagóguspálya nem volt megfelelő, ápolói, nyomdai, kertész foglalkozásokat javasolt. Elképzeléseit röpiratokban és újságcikkekben terjesztette. 1875 és 1898 között publikálta a The Englishwoman's Yearbook-ot, amelyben az állások részletes bemutatása, követelmények és az elérhető fizetés is szerepelt. Szintén 1875-ben alapította a The Woman's Gazette című havi magazint. 1880-ban létrehozta a Women's Emigration Society-t, amely az egyedülálló nőknek külföldön, főleg a brit gyarmatokon való munkavállalását segítette. 
Néhány munkája: A Guide to all Institutions for the Benefit of Women; A Handbook for Women's Work; The Beautiful House; Enchanted Garden. 

Lásd még Néhány március 8-án született nő című írásunkat! 

Március 9. Dömölky Lídia vívó (sz. 1936)

1955-ben a római világbajnokságon szenzációs vívással egyéniben és a csapattal is aranyérmet szerzett. Még kétszer nyert a válogatottal világbajnokságot (1959 Budapest, 1967 Montreal). Rómában (1960) ezüstérmes a tőrcsapattal. 1964-ben Tokióban a női tőrcsapat tagjaként olimpiai bajnok. A tőrcsapat Mexikóvárosban (1968) ismét ezüstérmet nyer. Számos világversenyen állt a dobogó második és harmadik fokán. Hétszeres egyéni magyar bajnok. Visszavonulása után női gimnasztikus testképzéssel foglalkozik, szakmai folyóiratokban publikál. Könyvei (tsz. Berczik Sára) :A nő harmóniája, A gyermek harmóniája, Mozgásfejlesztő és tartásjavító gimnasztika. 

Március 9. Keri Hulme újzélandi író, költő (sz. 1947)

Angol, skót és maori ősök leszármazottja. Korai versei és elbeszélései iskolai magazinokban jelentek meg, Hooks and Feelers című novellájával elnyerte a Katherine Mansfield Memorial Award-ot. Hatalmas sikerrel 1982-ben jelent meg The Bone People című regénye, mely 1984-ben megkapta a New Zealand Book Award-ot és a Pegasus Award for Maori Literature díjat, 1985-ben pedig  a Booker Prize-t. 

Néhány műve: The Silence Between; Te Kainau / The Windeater; Strands; Homeplaces: Three Coasts of the South Island of New Zealand  (fényképek:  Robin Morrison).

Március 9. Natalja Pogonyina orosz sakkozó (sz. 1985) 

A jelenlegi olimpiai bajnokot ötéves korában nagyapja tanította meg sakkozni, később általános iskolája csapatának erőssége lett. Első fontos győzelme1998-ban volt, megnyerte a l4 éven aluli lányok bajnokságát.  Azóta töretlenül fejlődik, háromszor nyert a lányok Európa-bajnokságán, bronzérmes volt a Junior Világbajnokságon. 2008-ban holtversenyben első volt a Sakk  Egyetemi Világbajnokságon. 2004-ben lett nagymester,  attól az évtől tagja az orosz sakkválogatottnak. 2012-ben Isztambulban, 2014-ben Tromsöben a sakkolimpián az aranyérmes csapat tagja volt. 

Március 9. Marlene Streit kanadai golfjátékos (sz. 1934) 

Az első kanadai sportoló, akit a World Golf Hall of Fame tagjai közé választottak. 1951 és 1973 között 11 alkalommal nyerte meg a kanadai bajnokságot. Karrierje során összesen 30 hazai és nemzetközi bajnoki címet szerzett, ötször választották meg az Év női sportolójának.   Az egyetlen, aki nyerni tudott Kanada, Ausztrália, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok bajnokságában is. Beválasztották a Canadian Golf Hall of Fame és a Canada's Sports Hall of Fame tagjai közé. Több kitüntetés birtokosa, 1967-ben megkapta az Officer of the Order of Canada elismerést.   

Március 9. Fanta Mária író 1919 – 1989

Budapesten született, iskoláit is itt végezte. Tanári diplomájának megszerzése után néhány évig tanított, majd több évtizeden keresztül tanfelügyelőként működött. Az ötvenes évek elején kezdett írni, verseket, regényeket, ifjúsági műveket publikált. A tenger éneke című regényét több nyelvre lefordították. 
Néhány munkája: Nyári alma; Tüni mesék; A zöldkirály; Opálsziget; Ködkapu; Csirió;; Ostor és üdvözülés - Válogatott versek.

Március 10. Elizabeth Stephansen norvég matematikus (1872–1961)

Az első norvég nő, aki doktori fokozatot szerzett. A bergeni Katedralskole elvégzése után Zürichbe ment, ahol az Eidgenössische Polytechnikum matematikus hallgatója volt, 1896-ban diplomázott. Végzése után hazatért és egykori középiskolájának a tanára lett, ideiglenes szerződéssel, nők ugyanis nem kaphattak végleges tanári kinevezést. A tanítás mellett dolgozni kezdett doktori disszertációján a parciális differenciálegyenletek témában. Téziseit Über Partielle Differentialgleichungen vierter Ordung die ein intermediäres Integral besitzen címmel nyújtotta be és még ugyanabban az évben sikeresen megvédte a zürichi egyetemen. Hazatérése után az Olaf Berg lányiskolában tanyított, majd 1906-ban tanársegédi állást kapott a Norges Landbrukshøyskole-ban (Mezőgazdasági Főiskola), 1921-ben rendes tanárrá nevezték ki. Folytatta matematikai kutatásait, több publikációja jelent meg. 1931-ben vonult nyugdíjba. 

Március 10. Shannon Miller amerikai tornász (sz. 1977)

Az amerikai torna történetében - akár nő, akár férfi - a legtöbb érmet szerző tornász. 59 érmet nyert nemzetközi és 49-et hazai versenyeken, ezeknek több, mint a fele arany. Hét olimpiai érme van: 1992-ben Barcelonában két ezüst és három bronzérmet szerzett, 1996-ban Atlantában csapatban és gerendán aranyérmes. Ez volt az első alkalom, hogy amerikaiak tornában csapatversenyen és gerendán nyertek.  Világbajnokságokon kilenc érmet gyűjtött, 5 arany, 3 ezüst és 1 bronz. Az első amerikai, aki két egymást követő évben (1993, 1994) összetett bajnokságot nyert és akit kétszer választottak be az US Olympic Hall of Fame-be. 

Március 10. Anna Hyatt Huntington amerikai szobrász (1876–1973) 

A XX. század elejének legnépszerűbb szobrásza gyerekkorában kezdett mintázni. Később hegedűművésznek készült, 19 éves korában döntött végleg a szobrászat mellett. Bostonban Henry Hudson Kitson volt a mestere, első önálló kiállításán a Boston Arts Clubban 40 állatszobrot mutatott be volt. Tanulmányait New Yorkban az Art Students League-ban folytatta. 1907-ben Európába utazott, munkái ott is hamar népszerűek lettek. Férjével húsz múzeumot, több állatrezervátumot alapított, kezdő művészeket támogatott. Nevéhez fűződik a Brookgreen Gardens, Amerika első szoborparkjának létrehozása. 

Március 10. Eleanor May Moore ausztrál újságíró, pacifista, feminista (1875–1949) 

Melbourne-ben a Presbyterian Ladies' College és a Stott's Business College elvégzése után titkárnőként dolgozott, emellett szabadúszó újságíró volt. 1915-ben kapcsolódott be a békemozgalomba, alapító tagja majd nemzetközi titkára volt a Sisterhood of International Peace-nek (SIP), melyet ő képviselt 1919-ben a zürichi International Women's Congress-en.  A szervezet később Women's International League for Peace and Freedom (WILPF) néven működött, Moore haláláig titkára és aktiv tagja volt. Meg nem alkuvó békepárti volt, ellenezte a kötelező katonai szolgálatot, a fegyverkezést. Karizmatikus szónok volt, nemzetközi konferenciák és gyűlések állandó meghívottja. Néhány hónappal halála előtt fejezte be The Quest for Peace című, önéletrajzi elemeket is tartalmazó könyvét. 

Március 10. Kate Sheppard új-zélandi feminista (1847–1934)

Március 10. Clare Boothe Luce amerikai újságíró, diplomata (1903–1987)

Március 10. Karacs Ferencné Takács Éva 1779 – 1845

Az elsők között hirdette (és publikálta!) meggyőződését, hogy a női és a férfi intellektus azonos értékű, megfelelő színvonalú nevelés mellett a nők versenyképesek lehetnek politikai, tudományos és művészeti pályákon egyaránt.

Március 11. Eugenia De Reus-Ianculescu román tanár, író, újságíró, feminista (1865–1938)

Korán megismerkedett a feminista eszmékkel, fontosnak tartotta a nők tanulását, jogaik elismertetését, előadásokat tartott, cikkeket írt a témában. 1911-ben alapítója és elnöke lett a Societatea Emanciparea Femeii-nek (egyesület a női emancipációért). Nemsokára nevüket Societatea Drepturile Femeii-re változtatták (egyesület a nők jogaiért). 1912-től újságot is alapítottak Drepturile femeii címen, amelyben ismert előadók, egyetemi tanárok, politikusok is megszólaltak, fő céljuk a női választójog kivívása volt. Képviseltették magukat 1913-ban a magyarországi nemzetközi Nőkongresszuson is. Eugenia De Reus-Ianculescut tagja volt a Consiliului National al Femeilor Române (román nemzeti nőszövetség) vezetőségének is. 

Március 11. Miss Arizona Rozsnyai Sándorné  előadóművész (1896–1945)

Színiiskolai növendék korában kezdett játszani az Újpesti Színházban. Összeházasodott Rozsnyai Sándor karmesterrel, létrehozták az Arizona Trupp társulatot amivel külföldön turnéztak. 1932-ben a Nagymező utcában megnyitották az Arizona mulatót. Az igényesen, modern felszerelésekkel kialakított helyen látványos revüket mutattak be, rövid idő alatt népszerűek lettek. A magyarok mellett a világ minden részéből idelátogató hírességek is látogatták. A háború kitörése után Miss Arizona nem volt hajlandó elválni zsidó férjétől. 1945 januárjában  a nyilasok mindekettőjüket elhurcolták és megölték.  

Március 11. Alba De Céspedes kubai/olasz újságíró, író, feminista (1911–1997) 

Nagyapja, Carlos Manuel de Céspedes, “a haza atyja”, kubai nemzeti hős, apja Kuba olaszországi nagykövete, anyja olasz nemesi család leszármazottja volt. Az 1930-as évek elején olasz újságoknak dolgozott. Első regénye  L’Anima Degli Altri címmel 1935-ben jelent meg, ugyanebben az évben antifasiszta tevékenysége miatt bebörtönözték. Nessuno Torna Indietro és La Fuga című regényeit megjelenésük után betiltották. 1943-ban ismét börtönbe került, mert a Radio Partigiana nevű partizánrádió munkatársa volt. A háború után Párizsba költözött. 1968-ban Kubában részt vett a függetlenségi harc ünnepén, ahol nagyapja levelezését a kubai nemzeti archivumnak ajándékozta. 
Magyarul megjelent munkái: Senki nem tér vissza; Estétől reggelig; Lányok; A baba; Nyugtalan lelkek.

Március 11. Duczynska Ilona újságíró, mérnök, nyelvész (1897–1978) 

Bécsben született, egyetemi tanulmányait Zürichben végezte, ott ismerkedett meg a szocialista eszmékkel. Hazatérése után 1918-ban a Galilei Kör tagjai elleni perben börtönbüntetésre ítélték, az őszirózsás forradalom idején szabadult. Tagja volt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanácsnak. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, ahol a Der linke Sozialdemokrat című lap szerkesztője lett. 1936-ban Angliába költözött, ahol részt vett az Angliai Magyar Tanács munkájában. Férjével, Polányi Károllyal 1950-ben Kanadába emigráltak. Sokat tett a magyar irodalom külföldi megismertetéséért, többek között Déry Tibor, Lengyel József, Juhász Ferenc műveit fordította angolra. 
Néhány munkája: Polányi Károly és a Galilei Kör; A cselekvés boldogtalan szerelmese; Workers in arms: the Austrian Schutzbund and the Civil War of 1934; Der demokratische Bolschewik: zur Theorie und Praxis der Gewalt.  

Március 11. Amanda Christensen svéd üzletasszony 1863 - 1928  

Frustunaban született, sokgyerekes farmercsalád lánya. Varrónőnek tanult, húszévesen Stocholma ment, varrásból tartotta fenn magát. Az üzlet jól ment, 1885-ben már külön műhelyt bérelt és két varrónőt is alkalmazott. Nagy volt az igény a férfiak estélyi öltözékéhez tartozó nyakbavaló kendőre, ez volt a fő termékük. A cég virágzott, vidékről is sok megrendelés érkezett, több viszonteladóval dolgoztak. Amanda 1890-ben külföldre utazott, tanulmányozta az új termékeket, anyagokat. Hazatérése után bevezette a selyemből készült kendők és sálak varrását, melyek azonnal népszerűek lettek. A századfordulóra cége a Röda Sigillet márkanév alatt forgalmazta termékeit, a nyakkendők mellett sálakat, kendőket, öveket, harisnyákat készítettek. Amanda egyre több feladatot adott át fiának, a vállalkozás 1919-ben részvénytársasággá alakult át. 1926-ban nyugalomba vonult és Nizzában telepedett le. 

Március 11. Mary Everest Boole angol autodidakta matematikus  

A fonalgrafika matematikai elméletének kidolgozója Wickwar-ban született, lelkészcsalád lánya. Gyerekkorában a család Franciaországban élt, házitanítója ismertette meg a matematikával. Egy írországi utazás alkalmával ismerkedett meg a Queen’s College matematika professzorával, George Boole-al, akivel 1855-en házasságot kötött, öt lányuk született. Férje értékelte és támogatta Mary matematikai munkásságát, The Laws of Thought című, algebrai logikával foglalkozó könyvének szerkesztésével is megbízta. George 1864-ben meghalt, Mary a gyerekekkel visszatért Angliába, ahol a londoni Queen's College könyvtárosa lett. Emellett magántanítványokat vállalt, akiket matematikára oktatott. Meglepő és kreativ módszereket fejlesztett ki a gyerekek természettudományokra való oktatásában, több cikket és könyvet publikált a témában. Lányai közül Lucy az első brit női gyógyszerkutató, Alicia  matematikus, Ethel író lett. 
Néhány munkája: The Message of Psychic Science for Mothers and Nurses; Symbolical Methods of Study; The Preparation of the Child for Science; Philosophy and Fun of Algebra. 

Március 12. Kiss Manyi színész (1911–1971)

A magyar színészet egyik legszínesebb, legsokoldalúbb művésze. Bilicsi Tivadar így emlékezett rá: "Kiss Manyi született komédiás volt, a szó nemes értelmében. De a komikumán keresztül helyenként olyan elementáris erővel tört át tragikai tehetsége, hogy egyik pillanatról a másikra némult el a nevetés, helyet adva a drámai hatásnak. Valami rejtélyes magnetizmus sugárzott a lényéből, ami vonzotta az embereket, férfiakat, nőket egyaránt. Mindenki, aki a közelébe jutott, pillanatok alatt a bűvkörébe került, a barátja, de legalábbis a bámulója lett. Ez a vonzerő hatott a közönségre is olyan ellenállhatatlanul, ez a veleszületett tulajdonság tette olyan utánozhatatlanná színészi képességét is."

http://parameter.elosoft.com/enci.html

Március 12. Alice Tegnér svéd zeneszerző, költő (1864–1943)

Sandström hajóskapitány lánya korán kezdett zongorázni tanulni. A stockholmi Högre lärarinneseminariet elvégzése után zenetanárként dolgozott és a Djursholms templom kántora volt. 1885-ben házasságot kötött Jakob Tegnér ügyvéddel. Gyermekdalok komponálásával lett népszerű zeneszerző, kamarazenét, kórusműveket, templomi zenét is írt. Háromkötetes gyerekdal gyűjteménye  Sjung med oss, mamma!, zsoltároskönyve Nu ska vi sjunga címmel jelent meg.

Március 12. Jane Delano amerikai ápolónő (1862–1919)

New Yorkban a Bellevue Hospital School of Nursing-ben végzett 1886-ban. Egy floridai kórházban kezdett dolgozni, ahol hamarosan felfigyeltek arra, hogy a szakmai hozzáértésen kívül remek szervezőkészséggel is rendelkezik. Pár évvel később Philadelphiában az egyetem klinikáján kapott főnővéri kinevezést. 1898-ban az amerikai Vöröskereszt New York-i részlegének a titkára lett, 1902-től a Bellevue Hospital nővérképző intézetének igazgatója volt, 1909-ig, amikor megbízták a United States Army Nurse Corps felügyeletével. Az első világháború idején ő szervezte és irányította több mint húszezer nővér betanítását és szolgálatba  állítását.

Március 12. Dénes Vera gordonkaművész (1915–1970) 

A budapesti Zeneakadémia hallgatója volt, 1935-ben művészi, 1937-ben tanári oklevelet szerzett. Diákévei alatt tanítványokat vállalt és első koncertjét is megtartotta, 1935-ben döntős volt a bécsi nemzetközi gordonkaversenyen. 1936-ban a Budapesti Női Kamarazenekar szólamvezetője lett, 1939-től pedig az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) zenekarának szólistája. 1944-ben megszökött a nyilasok elől és a felszabadulásig hamis papirokkal bújkált. A háború után a Székesfővárosi Zenekar (későbbi nevén Magyar Állami Hangversenyzenekar) tagja lett. Egyik alapító tagja volt a Tátrai-vonósnégyesnek. 1959-ben a Zeneakadémia tanárává nevezték ki. Itthon és külföldön is komoly sikerrel koncertezett. Liszt Ferenc díjas, Érdemes művész. 

Március 12. Kitty Marion színész, szüfrazsett (1871–1944)  

Az Edward-korabeli Anglia talán legharcosabb szüfrazsettje, Katherina Maria Schafer a németországi Rietbergben született. Nehéz gyerekkora volt, két évesen veszítette el anyját, apja gyakran bántalmazta. 15 éves korában Londonban élő nagynénjéhez került, színészetet tanult és felvette a Kitty Marion nevet. Zenés kabarékban kezdetben a kórus tagja volt, jó hangja miatt később szerepeket is kapott. Keserves tapasztalatokat szerzett, mindennapos volt a színházaknál, hogy a szerepekért cserébe szexuális szolgáltatást vártak el a fellépő nőktől. 1908-ban a Women's Social and Political Union (WSPU) tagja és egyik legradikálisabb aktivistája lett. A következő évben alapító tagja volt az Actress Franchise League-nak, a nőmozgalomhoz kapcsolódó darabokat adtak elő, brosúrákat osztogattak. A harcias vonalat képviselte, kődobálásokban, elhagyott épületek felgyújtásában is részt vett. Többször letartóztatták, bebörtönözték, ahol éhségsztrájkolása miatt erőszakkal táplálták. A brutális módszer igen nagy fájdalommal és sérülésekkel járt, ő pedig több mint kétszáz alkalommal szenvedte el ezt a kínzást. A háború kitörése után német származása miatt deportálni akarták, de befolyásos ismerősei elintézték számára, hogy az Egyesült Államokba utazhasson. Kapcsolatba került az ottani feminista mozgalmárokkal, részt vett a Birth Control Review című lap kiadásában és terjesztésében. A fogamzásgátlás propagálásáért többször letartóztatták és bebörtönözték. 1921-ben Margaret Sanger munkatársaként része volt az első születésszabályozási klinika megnyitásában. Megírta emlékiratait, de kiadót nem talált rá, a kézirat egyik példányát a londoni Fawcett Library-nak adományozta. 

Március 12. Tutsek Anna író (1865–1945)  

Kolozsvárott született, elszegényedett nemesi család lánya, gondos nevelést kapott. Íráskészsége koránt feltűnt, tizenévesen már a Fővárosi Lapok, Ország Világ, Magyar Hírlap rendszeresen közölték elbeszéléseit. 22 éves, amikor első kötete, az Elbeszélések és rajzok megjelenik. 1894-től a Magyar Leányok című lap szerkesztője. Regényeinek főleg fiatal nők a főszereplői, akik gyakran nehéz körülmények között képesek önálló életet teremteni maguknak (Kisanyám; Vidorka; Szerencse gyermeke).
Néhány munkája: Viola története; Rózsák között; Örvény és egyéb elbeszélések; Cilike (regénysorozat);  Nagymama naplója; Évike följegyzései (regénysorozat); Vetés és aratás; Mikor a rózsák nyílnak; Az utolsó Eörssy-lány.

Március 13. Németh Mária operaénekes (1897–1967)

A budapesti Zeneakadémián, majd Nápolyban tanult. Első fellépése a Városi Színházban volt, 1923-tól a budapesti Operaház tagja, majd 1924-ben bécsi Staatsoperhez szerződött. Hihetetlen nagyterjedelmű, tiszta szopránja felkeltette a neves operaházak és a közönség érdeklődését egyaránt, rengeteget vendégszerepelt. Fellépett Párizsban, Londonban, Milánóban. 1924-ben Rákosi Jenő díjat kapott, 1929-ben a svéd király a Pro litteris et artibus érdemrend aranykeresztjével tüntette ki.

Március 13. Lizzy Ansingh holland festő, író (1875–1959)

Az  Amsterdamse Joffers néven ismert posztimpresszionista festőnők csoportjához tartozott. Nagyapja, anyja, nagynénje szintén festő volt, Lizzyt az utóbbi, Therese Schwartze tanította rajzolni. Az amszterdami Rijksacademie van Beeldende Kunsten-ben végzett 1897-ben. Jónevű portréfestő lett, de igazán híressé babákról készített képei tették. Verseket, elbeszéléseket és két gyerekkönyvet is publikált.

Március 13. Olympe Audouard francia író, feminista (1832–1890)

Marseille-ben született, 1850-ben házasodott össze egy ügyvéddel. A házasság férj gyakori hűtlensége miatt tönkrement, de a korabeli törvények miatt csak 30 évvel később tudtak elválni. Olympe Párizsba költözött, ahol megismerkedett korának művészvilágával. Alapítója volt a Le Papillon és a Cosmopolitan Magazine című lapoknak, publikációi visszatérő témája volt a nők elnyomott helyzete, joguk megszerzése ahhoz, hogy választók és választhatók legyenek. Sokat utazott, 1868-69-ben Amerikában volt sikeres előadókörútja. 

Néhány munkája: À travers l'Amérique ; le Far-West; Les mystères du sérail et des harems turcs; lois, mœurs, usages, anecdotes; La Femme-Homme. Mariage - adultere – divorce; Silhouettes parisiennes; Voyage au pays des boyards; étude sur la Russie actuelle. 

Március 13. Dorothy Tangney ausztrál tanár, politikus (1907–1985) 

Az ausztrál parlament első női képviselője, és az első nő, aki kormányatag volt. Perthben született, munkáscsalád lánya, szülei a Munkáspárt tagjai voltak. Munka mellett tanult és szerzett tanári diplomát. Tanulás és munka mellett bekapcsolódott a egyetemi majd a helyi közéletbe, fontosnak tartotta a lakhatáshoz, oktatáshoz, munkához való jogok biztosítását, kiállt a nők egyenlőségéért. 1943-ban választották be a szenátorok közé, 25 évig volt a parlament tagja.  Érdemeiért a királynőtől 1968-ban megkapta a Dame Commander of the Order of the British Empire rangot. 1993-ban bélyeget bocsátották ki arcképével, 1999-ben Canberrában utcát neveztek el róla. 

Március 13. Hilda Gustafva Sachs svéd író, újságíró, fordító, feminista (1857–1935)  

Engströmben született, kereskedőcsalád lánya. 1878-1881 között a Högre lärarinneseminariet tanulója volt, végzés után tanítónőként dolgozott. 1886-ban házasságot kötött Carl Fredrik Sachs-al, aki 1893-ban meghalt. Hilda családja eltartására újságírói munkát vállalt, a Dagens Nyheter, Nya Dagligt Allehanda, Svenska Dagbladet, Stockholmbladet lapoknak dolgozott. 1895 – 1899 között Párizsban, 1908 – 1910 között Rómában volt külföldi tudósító. Az 1899-ben Rómában tartott nemzetközi újságíró konferencián ő volt az első női delegátus a Nya Dagligt Allehanda című lapot képviselte. Újságírói munkája mellett verseket, regényeket, elbeszéléseket publikált. Fordítással is foglalkozott, többek között George Sand, Honoré de Balzac, Émile Zola műveit ismertette meg a svéd közönséggel. Sokat tett a nők helyzetének javításáért, 1902-ben egyik alapító tagja volt a Föreningen för kvinnans politiska rösträtt szüfrazsett egyesületnek, 1912-1921 között a vezetóség tagja volt. Rendszeresen küldöttt tudósításokat a nemzetközi nőkongresszusokról. A Kvinnornas diskussionsklubb és a Svenska kvinnors medborgarförbund elnökségi tagja volt.
Néhány munkája: Dikter; Evig sommar: en kärlekshistoria; Marta; Den besegrade lyckan; Kvinnornas rösträtt: svar till herr Adolf Hallgren; Den svarta domen: männens skuld och kvinnornas straff; Kvinnoporträtt. 

Március 14. Emily Murphy kanadai író, feminista (1868–1933)

A nőjogi aktivista csoport, a Famous Five (híres ötös) egyik tagja (a többiek: Henrietta Muir Edwards, Nellie McClung, Louise McKinney, Irene Parlby). Az első békebíró nemcsak Kanadában, de a brit birodalomban is. A bíróságon első munkanapján egy ügyvéd tiltakozást jelentett be, mivel a nők – az érvényes törvények szerint – nem jogi személyek. A tiltakozást felülbírálása után Alberta állam legfelsőbb bírósága 1917-ben törvénybe foglalta, hogy a nők Alberta államban személyek. Emily ezek után indulni szeretett volna a szenátusi választáson, de Robert Borden miniszterelnök visszautasította jelölését, a jólismert okra hivatkozva – a nők nem személyek. A Famous Five és társaik 1929-ben érték el, hogy törvénybe foglalták a nők jogi személyiségének elismerését.  

Március 14. Abigail Becker kanadai hős (1830–1905)

Abigail Jackson 18 éves korában feleségül ment Jeremiah Becker prémvadászhoz, akivel az Erie tó Long Point félszigetén éltek. 1854 novemberében, a gyakori viharok egyikén a Conductor nevű hajó, hét emberrel a fedélzetén, zátonyra futott. Abigail segítségével valamennyien megmenekültek. A bátor tettnek híre ment, a környék tengerészei és kereskedői elismerésük jeléül gyűjtést rendeztek. A Royal Humane Society bronz-, a New York Lifesaving Benevolent Association aranyéremmel tüntette ki. Viktória királynő levélben gratulált, melyhez 30 fontot is mellékelt. Életéről The story of Abigail Becker címmel R. Calvert írt könyvet.

Március 14. Antonyina Szofronova orosz festő (1892–1966) 

Droskovóban született, Kievben kereskedelmi iskolába járt, aminek elvégzése után 1909-ben  Moszkvába ment, ahol az F. Rerberg művészképzőben tanult. 1913 és 1917 között I. Maskov rajz- és festőstúdióját látogatta. A Káró Bubi társaság kiállításán szerepelt először a nyilvánosság előtt konstruktivista műveivel. 1919 és 1921 között általános- és középiskolákban tanított rajzot és festészetet, plakátokat és könyvborítókat tervezett.  Non-figurativ képei a moszkvai kiállítások népszerű darabjai voltak. Nemzetközi műkereskedők is érdeklődtek művei iránt, melyek a világ számos jelentős múzeumában megtalálhatók. 

Március 14. Maria Slavona német festő (1865–1931) 

Lübeckben született, művelt, felvilágosult szellemű családba. 17 évesen Berlinbe ment, ahol kezdetben magántanártól tanult rajzolni és festeni. Később, mivel a Porosz Művészeti Akadémiára csak férfiakat vettek fel, a nők részére alapított Schule des Vereins der Künstlerinnen und Kunstfreundinnen zu Berlin hallgatója lett. 1888-tól Münchenben élt és tanult, ott ismerkedett meg az impresszionistákkal, majd Párizsba költözött. Első önálló kiállítása 1893-ban a Salon du Champ de Mars-ban volt, férfi álnév alatt. 1900-ban kötött házasságot Otto Ackermann sváhci műkereskedővel. 1901-től Lübeckben és Berlinben élt és alkotott. 

Március 14. Diane Arbus fotóművész (1923–1971)  

Március 14. Lorna Sisely ausztrál orvos 1916 – 2004   

Wangarattában született, Melbourne-ben a Janet Clarke Hall University hallgatója volt. Az A. Gordon Craig Travelling Scholarship első női nyertese volt, és az első nő, akit 1947-ben beválasztottak a Urological Society of Australia és a Fellowship of The Royal Australasian College of Surgeons tagjai közé. Az első nő volt, aki meghívtak az Annual Dinner of the Urological Society of Australia bankettjére. 1979-ben a Breast Clinic Monash Medical Centre
alapító tagja éa konzultánsa volt. 1964 – 1981 között beválasztották  az Anti-Cancer Council tagjai közé. Az orvostudomány területén kifejtett érdemeiért 1980-ban megkapta a Officer of the Order of the British Empire rangot. 

Március 15. Lida Gustava Heymann német feminista (1868–1943)

Tehetős családjában gondot fordítottak neveltetésére és iskoláztatására. Egy szegények számára létesített iskolában tanított, majd megalapította saját varróiskoláját. Apja halála után örökségét egy dolgozó nők számára nyitott étteremre, gyermekek napközijére és egy reformiskolára fordította. Történelmet, politikatudományt és közgazdaságot tanult Berlinben és Münchenben, de csak mint vendég – rendes hallgatónak nem fogadták el. Munka- és élettársával, Anita Augspurggal együtt beutazták Európát, mindenhol kapcsolatba léptek a nők választójogáért, az egyenlőségért küzdő szervezetekkel, megpróbálták elérni a prostitúció betiltását és a nőkereskedelem megállítását. Hitler hatalomra jutása után Zürichbe költöztek, ahol barátaik támogatására szorultak.

Március 15. Ruth Bader Ginsburg amerikai jogász (sz. 1933)

1972-ben ő volt az első nő, akit kineveztek a Columbia University professzorának. 1992-ben Clinton elnök javaslatára a legfelsőbb bíróság tagja lett. Egész életében a nőjogok elkötelezett támogatója volt, nevéhez fűződik az ACLU (American Civil Liberties Union) Women's Rights Project elindítása. Pályafutása alatt számtalan nemi alapú diszkriminációs ügyben hozott precedens értékű döntést. 

Március 15. Marie Juchacz német politikus (1879–1956)

Az első nő, aki a Reichstagban felszólalt. Iparoscsaládból származott, 14 éves korában abba kellett hagynia az iskolát. Volt cseléd, gyári munkás, elmegyógyintézeti ápoló, megtanult varrni. 1908-ban az első nők között volt, akik beléptek a szociáldemokrata pártba. Gyorsan kiderült, hogy jó szónok, frappáns vitázó, megválasztották a párt felső-rajnai tartományi titkárává.  1917-ben beválasztották a párt végrehajtó bizottságába, ugyanazon évben a Die Gleichheit című lap szerkesztője lett. 1919-ben, az első választáson, ahol nők is szavazhattak, az SPD parlamenti képviselője lett, egészen 1933-ig.  Hitler hatalomra kerülésekor emigrációba kényszerült, Franciaországban, majd az Egyesült Államokban élt, 1949-ben tért haza.  

Március 15. Ulla Mitzdorf német tudós (1944–2013) 

Az egykori polihisztorok modern képviselője, több, egymástól eltérő tudományterületen ért el kimagasló eredményeket. Publikációi jelentek meg fizika, kémia, pszichológia, élettan, gyógyszertan, gender témában. 1974-ben a müncheni egyetemen védte meg doktori értekezését elméleti kémiából. 1983-ban élettanból, 1984-ben pszichológiából és neurobiológiából szerzett tudományos fokozatot a müncheni Ludwig Maximilian egyetemen. 1974-től a Max-Planck Intézet pszichiátriai osztályának tudományos munkatársa volt, 1983-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezést a müncheni egyetemre. A bajor egyetemek képviseletében rendszeresen részt vett német és külföldi nőkonferenciákon. 

Március 15. Lásd még „Föl a tett mezejére, polgártársnőim!” 1848–49 és a nők valamint Nők a szabadságharcban c. cikkeinket!

Március 16. Caroline Herschel német születésű brit csillagász (1750–1848) 

Angliában élt testvérével, Williammal, aki III.György király udvari csillagásza volt. Caroline megtanulta a számítások elvégzését, a csillagok katalogizálását, a műszerek kezelését, és hamarosan saját megfigyeléseket tett. 1783-ban három új csillagködöt talált, 1786 és 1797 között nyolc üstököst fedezett fel. 1798-ban a Royal Society adta ki a Flamsteed féle katalógushoz készített korrekcióit. Bátyja halála után hazatért Hannoverbe, de munkáját tovább folytatta. A Royal Astronomical Society aranyérmét kapta meg 1828-ban, 78 éves korában. A Royal Astronomical Society 1835-ben, a Royal Irish Academy 1838-ban tiszteletbeli tagjává választotta, a porosz király 1846-ban a tudományos tevékenységért járó aranyéremmel tüntette ki.  

Március 16. Aspazija (Elza Rozenberga Pliekšāne) lett író, költő, feminista (1865–1943)

Jómódú falusi család lánya, korán kezdett verseket írni. Éretttségi előtt kimaradt a középiskolából, 1886-ban feleségül ment V.M. Valtershez, aki ezzel minden vagyona felett rendelkezett, azt egy év alatt eljátszotta és eltűnt. A következő évben jelent meg először az Aspazija név egy vers alatt, és hamar ismert lett. Versek, újságcikkek, szindarabok szerzője, az ébredező feminista mozgalom ismert alakja lett. Második férjével, Rainissal együtt a Jaunā strāva (új  áramlat) mozgalom tagja, forradalmi tevékenységük miatt menekülniük kellett, 1905 és 1920 között Svájcban éltek. Hazatérése után Aspaziját beválasztották a lett alkotmányozó nemzetgyűlésbe, ahol a nőjogok képviseletét látta el. 

Néhány munkája: Vētras Sēja (Viharvetés), Neaizsniegts mērķis (Elérhetetlen célok), Sidraba šķidrauts (Ezüstfátyol),  Raudonos gėlės (Vörös virágok), Dvēseles krēsla (A lélek alkonya), Velna nauda (Az ördög pénze), Raganu nakts (Boszorkányok éjszakája).

Március 16. Anna Atkins angol botanikus, fényképész (1799–1871)

Valószínűleg ő az első, aki fényképekkel illusztrált könyvet publikált, és talán az első nő, aki fényképet készített. Apja nevelte, aki ismert tudós, a Royal Society titkára volt. Anna alapos botanikai ismeretekre tett szert, fő témája az algák kutatása volt. Henry Fox Talbot feltaláló megismertette vele a fényképezés korabeli technikáját, melyet felhasználva publikálta első könyvét British Algae: Cyanotype Impressions címmel 1843-ban. Az elkövetkező években tovább bővítette gyűjteményét, eredményeit 1853-tól 12 kötetből álló sorozatban mutatta be Cyanotypes of British and Foreign Flowering Plants and Ferns címmel.  

Néhány nem tudományos jellegű munkája: Memoir of J.C. Children, including some unpublished poetry by his father and himself; The perils of fashion; Murder will out. A story of real life.

Március 16. Vilhelmine Ullmann norvég pedagógus, író, feminista (1816–1915 )

Christianiaban született értelmiségi családba, az anyja által vezetett leányiskolában tanult, végzés után nevelőnőként dolgozott. 1839-ben férjhez ment Jørgen Ullmannhoz, hat gyereket szült, majd 1854-ben különváltak. Vaterland Børneasyl néven nevelőintézetet alapított, irodalmi karrierje is akkor indult. A Nordisk illustreret Børneblad című lapban rendszeresen publikált elbeszéléseket, meséket, verseket, fordításokat, kritikákat, állandó munkatársa volt a a Nylænde című feminista újságnak. Egyik alapító tagja volt a Norsk Kvinnesaksforening elnevezésű nőjogi szervezetnek. 1903-ban Fra Tyveaarene og lidt mere címmel adta ki visszaemlékezéseit.   

Március 16. Simone Chapuis-Bischof svájci tanár, nőjogi aktivista  (sz. 1931)  

Baselban született, az egyetem elvégzése után Vaud tartományban kapott tanári állást. Fölháborodott, amikor rájött, hogy a vele együtt végzett férfi tanárok 30 százalékkal magasabb bért kapnak, mint a nők, és az évek folyamán ez a különbség csak növekedni fog. Az ötvenes években Svájcban a nőknek még nem volt szavazati joguk, a közéletben nem játszottak szerepet. Ez indította el harcát a választójogért, az egyenlő bánásmódért, az anyaság támogatásért, az abortusz legalizálásáért. Az Association Suisse Pour les Droits de la Femme (ADF) szüfrazsett egyesület tagja, 1971-74 között a Lausanne-i, 1974-től a tartományi részleg vezetője, 1988 és 1995 között országos elnöke volt. A Femmes Suisses feminista lap főszerkesztőjeként is komoly része volt abban, hogy 1971-ben a svájci nők kivívták a választójogot. 2011-ben megkapta a Woman Exiled Woman Committed elismerést. 

Március 17. Kolonits Ilona filmrendező (1922–2002)

Az első magyar női filmrendezők egyike fiatalkorában az Elzett gyárban dolgozott lakatosként, József Attila ismeretségi körébe tartozott. A háború alatt részt vett a budapesti gettó gyermekeinek mentésében. A háború után a Színművészeti Főiskola növendéke, 1949-1954 között a moszkvai Állami Filmintézetben aspiráns. A Mafilm, majd a Movi Dokumentumfilm stúdióban dolgozott, számtalan dokumentumfilmet és riportot rendezett. Munkái több nemzetközi és hazai filmfesztiválon nyertek díjakat. Kitüntetései:  Balázs Béla díj, SZOT díj, Érdemes Művész, Kiváló Művész 

Néhány munkája: Utazás Szabolcsban, A nagyvilágon e kívül, Húszévesek lettek, A puszta télen, Eroica, Ellesett percek, Ovis olimpia. 

Március 17. Margaret Bondfield angol munkáspárti politikus, feminista (1873–1953)

Anglia első női minisztere munkáscsaládba született, 15 éves korában bolti eladóként kezdett dolgozni. Belépett a szakszervezetbe, ez volt a kezdete életreszóló kapcsolatának a munkásmozgalommal. A  Women's Trade Union League és a National Federation of Women Workers tagjaként harcolt a nők jogaiért. 1906 és 1909 között az Adult Suffrage Society elnöke volt. A Labour Party (Munkáspárt) tagjaként az első női parlamenti képviselők egyike volt, 1929-ben munkaügyi miniszterré nevezték ki. Elismert szónok volt, cikkeket, könyveket publikált. 

Néhány munkája: Socialism for Shop Assistants; Why Labour Fights; A Life's Work.

Március 17. Orosz Adél balettművész (sz. 1938)

Az Operaház balettiskolájába, majd  az Állami Balett Intézetbe járt, 1959-től a leningrádi Kirov Színházban tanult. 1954-ben szerződtette a Magyar Állami Operaház, 1957-ben kapta meg magántáncosi kinevezését. A balettirodalom szinte valamennyi főszerepét eltáncolta itthon és külföldön. 1984-1988 között az Operaház balettigazgatója, 1989-től pedig a Táncművészeti Főiskola balettmestere volt. Néhány kitüntetése: Érdemes Művész; Kiváló Művész;  Liszt Ferenc-díj ; Kossuth-díj. Örökös tagja a Halhatatlanok Társulatának, 2010-ben A tánc világnapján életműdíjat kapott. 

Március 17. Cornelia Clapp amerikai biológus, zoológus (1849–1934) 

Az első és a második nő, aki az Egyesült Államokban természettudományos doktorátust szerzett, korának legelismertebb tengerbiológusának tekintették.  A Mount Holyokeban végzett 1871-ben, ott kezdett tanítani matematikát és természettudományt. Posztgraduális tanulmányait Syracuse-ban folytatta, ahol 1889-ben doktorált. 1896-ban a chicagoi egyetemen készítette el és védte meg második doktori  értekezését.  A Mount Holyokeban megszervezte a zoológiai tanszéket, 1904-től tanszékvezetőnek nevezték ki. 1888-as alapításától kezdve munkatársa volt a Marine Biological Laboratory-nak. 1916-ban nyugdíjba ment, de kutatásait tovább folytatta. 

Március 17. Edith New angol szüfrazsett   

Március 17. Ann Quin angol író 1936 – 1973   

Brightoni munkáscsalád lánya, a Convent of the Blessed Sacrament zárdában nevelkedett 17 éves koráig. Gyors-gépírást tanult és egy ügyvédi irodában, majd egy kiadóvállalatnál dolgozott. A hatvanas évek elején Londonba költözött, írással kezdett foglalkozni és kapcsolatba került a kortárs írókkal. Első regénye Berg címmel 1964-ben jelent meg, már magán viselte jellegzetes, egyedi stílusának jegyeit. Ebből a könyvéből 1989-ben Killing Dad címmel film készült. Ann mentális problémákkal küzdött, 1973-ban Brightonban a tengerbe ölte magát. Magyarul Három című regénye jelent meg a Modern Könyvtár sorozatban. 
Néhány munkája: Three; Passages; Tripticks; The Unmapped Country: Stories and Fragments. 

Március 18. Maude Abbott kanadai orvos (1869–1940)

Az első nők egyike akik Kanadában orvosként praktizáltak, az első nő, aki a montreáli McGill egyetem orvoskarát elvégezte 1894-ben. 1897-ben a szívzörejekról írt tanulmányát a montreáli orvosi társáság előtt egy férfikollégája olvasta fel, mivel az előadóterembe nem léphettek be nők! 1923-1925 között a Woman’s Medical College of Pennsylvania tanára, 1926-tól a McGill University professzora. Több, mint száz tudományos publikációja jelent meg, Atlas of Congenital Cardiac Disease című könyve nemzetközi elismertséget jelentett. 2000-ben a kanadai posta bélyeget bocsátott ki tiszteletére.

Március 18. Emilie Kempin-Spyri svájci jogász (1853–1901)

Az első nő volt Svájcban, aki jogi egyetemre járhatott, és az első nő Európában, akit jogi doktorrá avattak 1887-ben.  Ügyvéd azonban nem lehetett, mert nő volt. Ügyvédek csak svájci állampolgárok lehettek, a nők azonban nem voltak teljesjogú állampolgárok. Kérvényt nyújtott be a Bundesgericht-hez (svájci legfelsőbb bíróság) melyben azzal érvelt, hogy a megkövetelt "svájci állampolgárság" nőkre is érvényes lehet. Miután ezt és a zürichi egyetem oktatói állására jelentkezését is visszautasították, családjával az Egyesült Államokba emigrált. Ott 1899-ben létrehozta Women's Law School Association-t, amely nagy sikerrel működött. Férje azonban nem tudott beilleszkedni, a nyelvet sem tanulta meg, ezért visszatértek hazájukba. Újabb kérvényét, hogy ügyvédként működhessen, elutasították, az egyetemen sem kapott tanári állást, azt azonban engedélyezték, hogy néhány előadást tartson. Ez nagyon kevés pénzzel, de komoly lelki megterheléssel járt, mert a diákok nem akarták elfogadni a női tanárt, durva bekiabálásokkal zavarták előadásait. Végül Németországba ment, ahol jogi fordításokból tartotta fenn magát és a nők választójogáért kampányolt.  

Március 18. Grace Wilbur Trout amerikai szüfrazsett (1864–1955)

Az Illinois Suffrage Association és a Chicago Political Equality League elnöke volt, melyek a nők szavazati jogának megszerzéséért küzdöttek. Röpiratokat terjesztettek, beadványokat írtak, előadókörutakat szerveztek az ügy érdekében.  Egyik szerzője volt az Illinois Suffrage Bill törvényjavaslatnak, amelyet végül 1913-ban elfogadtak, hét évvel a Nineteenth Amendment életbelépése előtt. 1921-ben családjával Floridába költözött, aktivista munkáját ott is folytatta, első elnöke volt a Planning and Advisory Board-nak. 

Március 18. Vasvári Anna karikaturista, divattervező, grafikus (1923–1990) 

Az Iparrajziskola elvégzése után divattervezőként kezde pályafutását. Grafikusként számos magyar, német és olasz képeslapnak dolgozott. Komoly sikereket karikatúrái hoztak, 1947-től volt a Ludas Matyi munkatársa. Hazai és külföldi kiállításokon aratott sikereket, Olaszországban 1964-ben Bordighera díjat, Berlinben 1977-ben különdíjat kapott. Munkásságáért  1974-ben Munkácsy díjjal, 1980-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki.
Néhány munkája: Női dolgok I; Női dolgok II; Das ewig Weibliche; Strange are the ways, Woman!; Wo sind meine Wimpern? 

Március 18. Bohuslava Kecková cseh orvos (1854 –1911)  

Az első cseh orvosnő Bukolban született, Prágában a leányiskola elvégzése után rendkívüli engedélyt kapott, hogy a különben csak fiúkat fogadó gimnáziumban tanulhasson. 1874-en ő volt az első cseh nő, aki letette az állami érettségit. Orvos akart lenni, egyetemre azonban nőket nem vettek fel, ezért Svájcba utazott, ahol a zürichi egyetem hallgatója lett, 1880-ban diplomázott. (Egy évre rá a berni egyetemen végzett a második cseh orvosnő, Anna Bayerova.) Hazatérése után keserves csalódás érte, apja támogatásával rendelőt akart nyitni, de diplomáját nem fogadták el, mert nem az Osztrák-magyar monarchia egyetemén végzett. Két éven keresztül eredménytelenül harcolt minden lehetséges fórumon. Azt a kérvényét is visszautasították, hogy letehesse vizsgáit a prágai egyetemen. Bécsbe ment, ahol elvégezte a bábaképzőt és majdnem tíz éven át bábaként dolgozott. 1892-ben Bosznia-Hercegovinában hirdettek orvosi állást, melyre nők is jelentkezhettek. Bohuslava pályázatát elfogadták és 1893-ban Mosztarba utazott, ahol főleg a muszlim nők közül kerültek ki páciensei. Orvosi munkája mellett higiéniai és egészségügyi tanácsokat adott, felvilágosító előadásokat tartott. 1900-tól a helyi lányiskolában is tanított anatómiát és betegápolást. Munkájáról és a környezetében szerzett tapasztalatokról rendszeresen beszámolt a Ženských listů és a Lada című lapokban.  

Március 19. Minna Canth finn író, költő, újságíró (1844–1897)

Az eleventollú, néha provokatív író élesen bírálta a férfi-központú társadalmat, a városiasodó burzsoázia életében jelenlévő kettős mércét a nők megítélésében. Komoly erőfeszítéseket tett lányiskolák alapítására, a nők oktatásának kiszélesítésére, a munkanélküliek és az elmebetegek helyzetének javítására. Magánéletét sikeresen tudta összehangolni hivatásával, húszéves korában kimaradt a tanárképzőből és feleségül ment egyik tanárához, Kuopioba költöztek, ahol Minna újságíróként dolgozott. Hét gyermeket szült, és amikor 35 éves korában megözvegyült, átvette és sikeresen vezette apja textilüzletét. Otthona irodalmi és filozófia viták, a helyi szellemi élet központja lett. Ma is népszerű, több film, tévéjáték készült munkái alapján.  Néhány műve: Novelleja ja kertomuksia (elbeszélések), Roinilan talossa (színdarab), Hanna (regény), Anna-Liisa (film).

Március 19. Annie Dorrington ausztrál festő (1866–1926)

Annie Whistler Angliában született, 1890-ben apja halála után anyjával és testvéreivel kivándoroltak Ausztráliába. 1892-ben házasságot kötött Charles Dorringtonnal és Perthbe költöztek. Annie festeni kezdett, vízfestményein a helyi flóra vadvirágait örökítette meg. 1900-ban a párizsi Világkiállítás ausztrál pavilonjában voltak láthatók képei. 1901-ben a Western Australian Museum and Art Gallery megvásárolta és kiállította 54 művét. Az elkövetkező években több nemzetközi kiállításon – Glasgow, London, St Louis – mutatkozott be. Része volt az ausztrál nemzeti zászló tervezésében, sírjára 1999-ben a National Flag Association állított emlékművet. 

Március 19. Bohuniczky Szefi író (1894–1969)

Nagypécselyen született, iskoláit Veszprémben végezte. Első írásai a Nyugatban jelentek meg 1926-ban. A kritikusok és kortárs írók - Schöpflin Aladár, Osvát Ernő, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Illés Endre – elismerően nyilatkoztak róla, a Nyugat befogadta. Novellái és regényei az olvasók között is népszerűek voltak. 1938-ban és 1942-ben Baumgarten-díjjal tüntették ki.  

Néhány munkája: Nők; Szegény emberek; Eszteregi hitbizomán; Három év; Asszonyok és lányok; Lázas évek; Az elfelejtett Centrál kávéház; Két vacsora. Emlékezés Móricz Zsigmondra; Schöpflin Aladár és baráti körünk; Otthonok és vendégek.

Március 19. Minnie Fisher Cunningham amerikai gyógyszerész, politikus, feminista (1882–1964) 

A League of Women Voters első ügyvezető titkára a University of Texas  első női gyógyszerészhallgatója volt, 1901-ben diplomázott.  Huntsvilleben kapott állást, és amikor rájött, hogy diploma nélküli férfikollegái kétszer annyit keresnek, mint ő, elhatározta, változtatni kell. Meggyőződése volt, hogy a változáshoz szavazóképes  nők kellenek, és ettől kezdve életét a szüfrazsett mozgalomnak szentelte. A Galveston Equal Suffrage Association elnökeként komoly szerepe volt abban, hogy 1918-ban Texas államban, 1920-ben pedig az egész Egyesült Államokban a nők kivívták a szavazati jogot. Alapító tagja volt a National League of Women Voters szövetségnek és haláláig a Demokrata Párt aktiv tagja maradt.  

Március 19. Josephine Stadlin svájci pedagógus (1806–1875) 

Zug-ban született, liberális szellemű értelmiségi családba, ahol fontosnak tartották a tudást, a műveltséget. A helyi zárda növendéke volt, végzés után varró- és hímzőmesterséget tanult. Apja halála után varróiskolát nyitott, annak a jövedelméből tartotta el nyolc fiatalabb testvérét, a varráson kívül írni-olvasni is megtanította növedékeit. 1831 és 1834 között Yverdonban Pestalozzi tanárképzőjének hallgatója volt. 1839-ben Olsbergben megnyitotta saját tanárképző intézetét, melyet két év múlva Zürichbe költöztetett. Tanári munkája mellett állandóan továbbképezte magát, az első nők között volt, akik speciális engedéllyel előadásokat hallgattak a zürichi egyetemen. 1845-ben alapító szerkesztője volt a nők oktatásával fogllakozó Die Erzieherin című lapnak. Megalapította a svájci tanárnőket összefogó Verein Schweizerischer Erzieherinnen egyesületet. 1853-től felhagyott a tanítással és minden idejét az írásnak szentelte. Hét kötetben foglalta össze Pestalozzi; Idee und Macht der menschlichen Entwickelung címmel Pestalozzi életét és munkásságát.
Néhány munkája: Die Musterschule am schweizerischen weiblichen Seminar, ein Beitrag zur Begründung einer Schule der Natur und des Lebens; Morgengedanken einer Frau; Die Erziehung im Lichte der Bergpredigt; Pädagogische Beiträge. 

Március 20. Madame D'Ora osztrák fényképész (1881–1963) 

Dora Kallmus Bécsben született, ő volt az első nő, akit 1905-ben felvettek a Graphische Lehr- und Versuchsanstalt hallgatói közé. Ugyanabban az évben a bécsi fényképeszek egyesületének tagja lett. Fotóit Madame D'Ora néven szignálta, ezt a nevet használta egész pályafutása során. 1907-ben Arthur Bendaval közösen fényképész műtermet nyitottak, amely nagy népszerűségre tett szert az osztrák-magyar arisztokrácia köreiben. 1924-ben Párizsban nyitottak műtermet, Dora vezetésével. Portré- és divatfotóival komoly nemzetközi ismertségre tett szert, műtermében a kortárs művészek legtöbbje megfordult, többek között Josephine Baker, Colette, Anna Pavlova, Maurice Chevalier. A német megszállás alatt menekülnie kellett, 1946-ban tért vissza Párizsba. 

Március 20. Isabel Burton angol utazó, író (1831–1896)

Anglia legelőkelőbb katolikus családjából származott. Szülei tiltása ellenére házasságot kötött Sir Richard F. Burtonnel, aki híres utazó, író, katona, nyelvész, diplomata volt. A házastársak beutazták a világot Brazíliától Afrikáig, hajmeresztő kalandjaik voltak az őserdőben és a sivatagban. Isabel saját könyvei mellett férje munkáinak szerkesztésében is közreműködött. 

Néhány munkája: The inner life of Syria, Palestine, and the Holy Land: from my private journal; Arabia, Egypt, India: a narrative of travel; The life of Captain Sir Richard F. Burton; The romance of Isabel, Lady Burton, the story of her life.

Március 20. Marjorie Tipping ausztrál, történész, író (1917–2009) 

Az ausztrál gyarmatosítás történelmének és művészetének legelismertebb kutatója volt az első nő, aki a Melbourne egyetemen  a Doctor of Letters címet megkapta. Szintén az első nő volt, akit a Royal Historical Society of Victoria elnökévé  választott. Tevékenységéért 1981-ben a királynő a Member of the Order of the British Empire rangot adományozta neki. 
Néhány munkája: Convicts Unbound: The Story of the Calcutta Convicts and Their Settlement in Australia; Ludwig Becker: Artist & Naturalist with the Burke & Wills Expedition; Melbourne On The Yarra; An Artist on the Goldfields: The Diary of Eugene Von Guerard.  

Március 20. Karin Michaëlis dán újságíró, író 1872 – 1950   

Randersban született, apja távirász, anyja koszorúkötő volt. Iskolái elvégzése után házitanítóként dolgozott, majd húsz éves korában Koppenhágába ment, zongoratanárnak tanult. Ott ismerkedett meg és kötött házasságot Sophus Michaëlis íróval 1895-ben, néhány évvel később elváltak. A kilencvenes években kezdett írni, színházi kritikákat és elbeszéléseket publikált. Sokat utazott Európában és az Egyesült Államokban is járt, egy ottani útja alkalmával ismerkedett meg második férjével, Charles Emil Stangeland diplomatával. Ez a házassága is válással végződött, a férj nehezen viselte Karin szakmai sikereit, növekvő népszerűségét. 1910-ben jelent meg hatalmas sikerrel Den farlige Alder című regénye, melyet több nyelvre lefordítottak és film is készült belőle. Az első világháború alatt Ausztriában végzett humanitárius munkát. Újságíróként korán felemelte szavát a fasizmus ellen, 1932-ben részt vett az Amszterdamban tartott békekonferencián. 1933-ban Thuro-i birtokán német emigránsokat fogadott, köztük volt Bertolt Brecht és felesége is. A nácik hatalomrajutása után könyveit Németországban és Olaszországban is betiltották. 1940-ben, Dánia megszállása után az Egyesült Államokba emigrált, a háború után tért haza.  
Néhány munkája magyarul: A veszedelmes életkor; Bibi; Bibi és az összeesküvők; A nagy vendégség; Hét nővér; Az ügyvéd úr családja; Anyám; Rachel; Halálos szerelem; A gyöngynyakék, Az apacs, Marie Claire. 

Március 20. Vera Panova szovjet író 1905 – 1973  

Rosztovban született, apja korai halála után a család nehéz anyagi körülmények közé került. Két év után abba kellett hagynia középiskolai tanulmányait, ezért komoly önképzésbe kezdett, az irodalom mellett természettudományi, történelmi, filozófiai munkákat olvasott. 17 éves korától a rosztovi Trudovoj Don című lapnál dolgozott. Cikkek, elbeszélések mellett több színdarabot is írt, az Iván Koszogor és a Régi Moszkva díjakat is nyert. A negyvenes évektől a regényírás felé fordult, sorra jelentek meg nagysikerű regényei, többet filmre is vittek. Az 1955-ben megjelent Szerjózsa (Messzi utca) című munkáját az orosz gyerekirodalom legjobbjának tartják. Könyvei külföldön is igen népszerűek lettek.
Néhány munkája magyarul: Hány óra van?; Szentimentális regény; Ha majd visszatérsz; Fehéren izzik az acél; Évszakok; Útitársak; Búcsú a fehér éjszakától.

Március 21. Antonia Maury Caetana de Paiva Pereira amerikai csillagász (1866–1952) 

A család anyai és apai ága egyaránt híres tudósokkal, kutatókkal büszkélkedett. Antonia és testvére kicsi koruktól kezdve ismerkedtek a klasszikus irodalommal és a természettudománnyal. Mindhárman sikerrel - Antónia csillagász, Carlotta paleontológus, John-William orvosprofesszor lett. Antonia a Vassaron 1887-ben kitüntetéssel végzett fizikából, csillagászatból és filozófiából. Ugyanakkor a The Miscellany-ban jelent meg cikke Hints of National Character in Language címmel. Az egyetem elvégzése után a Harvard obszervatóriumban kezdett dolgozni Edward Pickeringnél. Önálló ötletei voltak, 3 vagy 4 prizmát tett a Draper refraktor elé, és így tanulmányozta a fényes csillagokat, valamint új osztályozási rendszert dolgozott ki. Katalogizálási rendszerét elismeréssel fogadta a hazai és nemzetközi szakma, főnöke, Pickering kivételével, aki nem fogadta el és nem alkalmazta a módszert a Harvardon. 1943-ban a American Astronomical Society az Annie Jump Cannon díjat adományozta Antonia Maurynak. 

Március 21. Dorothea Beale angol pedagógus, szüfrazsett (1831–1906)

A nők számára 1848-ban létesített Queen's College első évfolyamának hallgatója volt, és olyan jó eredményeket ért el, hogy tanulmányai befejezése után matematikatanárnak alkalmazták. 1856-ban kinevezték a Cheltenham Ladies College igazgatójának, ezt a posztot haláláig betöltötte. 1865-ben tíz társával megalapították a Kensington Society-t, és javaslatot nyújtottak be a parlamenthez a nők szavazati jogáért. A javaslatot a törvényhozás 196 :73 arányban eluasította. A Kensington Society tagjai válaszul létrehozták a London Society for Women's Suffrage egyesületet, és példájukra országszerte  szüfrazsett egyesületek alakultak. 

Március 21. Mary Dixon Kies amerikai feltaláló (1752–1837)

1809. május 5-én a United States Patent and Trademark Office elfogadott egy szabadalmat, az elsőt, amit egy nő, Mary Dixon Kies nyújtott be. A korabeli törvények értelmében ugyanis a legtöbb államban nőknek nem lehetett apjuktól, férjüktől vagy fiúktól független tulajdonuk, ezért a feltalálónők vagy nem nyújtottak be szabadalmat, vagy azt férfi hozzátartozójuk nevére tették. A találmány lehetővé tette szalma fonását selyemmel vagy egyéb fonallal, és a legjobb időben keletkezett, ugyanis a napóleoni háború miatt az Egyesült Államok és Európa közötti kereskedelem stagnált. A szabadalmi oltalmat maga James Monroe elnök írta alá, és a First Lady személyesen gratulált a feltalálónak. 

Március 21. Kovacsev Friderika festő (1891–1975) 

Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán végzett 1922-ben, többek között Deák Ébner Lajos, Glatz Oszkár, Réti István és Csók István voltak a mesterei. A főiskola mellett a szentendrei, nagybányai, kecskeméti művésztelepeken is megfordult. Képei 1916-tól szerepelnek különböző kiállításokon. Tájképei, portréi napjainkban is az aukciós házak keresett darabjai.

Március 21. Alice Henry ausztrál szakszervezeti aktivista, feminista,  újságíró 1857 – 1943

Az ausztrál és az amerikai munkásmozgalom és feminizmus karizmatikus alakja Melbourne-ben született, skót emigráns szülők lánya. A tanárképző elvégzése után rövid ideig tanított, majd a Melbourne Argus című lap munkatársa lett. Cikkei, előadásai főleg a nők jogairól, a munkások helyzetéről, szociális reformokról szóltak. 1905-ben Angliában a Melbourne Charities Organization képviseletében részt vett egy konferencián. Innen az Egyesült Államokba utazott, Chicago-ban a Women's Trade Union League helyi csoportjának titkára lett. 1908-tól a Chicago Union Labor Advocate női szekciójának szerkesztője,  1911-től a Women's Trade Union League (WTUL) alapító tagja és a szervezet Life and Labor című havi kiadványának a szerkesztője volt. Az elkövetkező években több fontos pozíciót töltött be a WTUL-nél. A The Trade Union Woman és a Women in the Labor Movement című könyveiben a századelő munkásnőinek életével és harcaival foglalkozott. 1933-ban visszatért Melbourne-be és az ausztrál nőírók bibliográfiájának összeállításán dolgozott. Canberrában utcát neveztek el tiszteletére.   

Március 22. Kathleen McNally Saville evezős, felfedező (sz. 1956)

Férjével, Curtis Lloyd Saville-el két sikeres expedíciót hajtottak végre. Az általuk épített, Excalibur nevű, 25 láb hosszú (kb. 8-9 m) csónakkal 1981-ben átkeltek az Atlanti óceánon (Casablanca - Antigua), majd 1984-ben ugyanezzel a csónakkal a Csendes óceánt szelték át Perutól Ausztráliáig, a fennálló sebességi rekord megdöntésével. Mindkét útjuk alatt mintákat gyűjtöttek és felvételeket készítettek a víz felszínéről és az óceán élővilágáról.  Kathleen volt az első nő, aki átevezett az Atlanti óceánon, és férjével az első páros, akik két óceánt áteveztek. 

Március 22. Caroline Sheridan Norton angol költő, író, feminista (1808–1877)

Caroline Sheridan, a jogfosztott nők érdekeiért való küzdelem ikonikus alakja előkelő, elszegényedett családba született. Családi kényszerítésre feleségül ment George Nortonhoz, aki állandóan megalázta, kegyetlenül megverte. Caroline az írásban talált menedéket, versei, regényei népszerűek voltak, és így pénzhez jutott. 1836-ban elhagyta férjét, aki úgy állt bosszút, hogy Caroline minden keresetét magának követelte. Az érvényben levő törvények szerint ugyanis a nők vagyonával, munkájuk után járó keresetükkel a férj rendelkezett. Eltiltotta őt három gyerekeküktől is, mivel a gyereknevelésbe se volt a feleségnek beleszólása. Caroline nem hagyta magát, újságcikkeket írt, beadványokkal ostromolta a törvényszéket, pártfogókat keresett, még a királynőnek is írt. Többek között tevékenységének köszönhető az 1857-ben elfogadott  Marriage and Divorce Act. 

Néhány munkája: közéleti -  Separation of Mother and Child by the Laws of Custody of Infants Considered; English Laws for Women in the Nineteenth Century.

Szépirodalmi: - The Sorrows of Rosalie: A Tale with Other Poems; The Dream, and Other Poems; The Wife, and Woman's Reward; Lost and Saved.

Május 22. Else Borst-Eilers holland orvos, politikus (1932–2014)

Az amszterdami egyetemen diplomázott 1958-ban, az Onze Lieve Vrouwe Gasthuis kórházban kezdett dolgozni, gyerekgyógyászatra és hematológiára szakosodott. 1976-ban az utrechti egyetemi klinika igazgatójává nevezték ki. 1994 és 2002 között egészségügyi-, jóléti- és sportminiszter volt, valamint 1998-2002 között a miniszterelnökhelyettesi posztot töltötte be. Meggyőződése volt, hogy a páciensnek joga van saját magáról dönteni, ezért elfogadta az önkéntes eutanáziát és támogatta annak törvényes keretek közötti bevezetését. 2014-ben nagy valószínűséggel gyilkosság áldozata lett. 

Március 22. Betty Callaway angol műkorcsolya edző (1928–2011) 

Londonban nőtt fel, balett-táncos szeretett volna lenni, de a Royal Ballet School eltanácsolta, amikor túl magasra nőtt. A Queens Ice Rink-ben tanult korcsolyázni, 16 éves korában a Blackpool Pleasure Beach jégrevü tagja lett, ott találkozott későbbi férjével. 1950-től a házaspár a Richmond Ice Rink edzője lett, Betty tanítványai között voltak a királynő gyerekei is. 1969-ben a nyugatnémet jégtáncosok edzője lett, irányításával a Buck testvérpár Európa-bajnokságot nyert. Angliába való visszatérése után Regőczy Krisztina és Sallay András edzője lett, olimpiai ezüst- és világbajnoki aranyérmest nevelt belőlük. Legsikeresebb tanítványai a Torvill – Dean pár voltak, akik 1981 – 1984 között négyszer nyertek világbajnokságot és Szarajevóban olimpiai bajnokok lettek.  

Március 22. Martha Mödl német operaénekes 1912 – 2001  

Az egyik legkiválóbb Wágner előadó Nürnbergben született. Húszas éveinek végéig tisztviselőként dolgozott, 31 évesen volt első fellépése, de visszavonulását se siette el – nyolcvankilenc évesen a Múmia szerepét énekelte Aribert Reimann Die Gespenstersonate című darabjában, a kritikusok és a közönség elismerése mellett. Csodálatos, erős hangja kifogástalan technikával párosult, és a kritikusok külön kiemelték  színészi tehetségét, átélőképességét.  1949-ben a Covent Garden-ben (Carmen), 1950-ben a Scala-ban (Kundry) debütált. A Staatsoper Hamburg tagja volt, rendszeresen fellépett Bayreuth-ban, vendégszerepelt a világ jelentős operaházaiban, számtalan lemezfelvétele készült. 1998-ban jelent meg a So war mein Weg című könyv, mely a vele készült beszélgetéseket tartalmazza.     

Március 23. Fannie Farmer szakácskönyíró (1857–1915)

Bostonban született, családja fontosnak tartotta a tanulást, lányaikat is középiskolába járatták. Fannie 16 éves korában lebénult, évekig nem tudott lábraállni, tanulmányait otthon folytatta. Harmincéves korára, ha sántítva is, de tudott járni, bár a korabeli társadalmi felfogás szerint „házasságra alkalmatlan” volt. Beiratkozott a híres bostoni főzőiskolába, ahol elsajátította a modern főzőtechnikákat. A legjobb tanulónak bizonyult, végzés után az iskola tanára lett, majd 1891-ben ő lett az igazgató. Összegyűjtött receptjeit kötetben akarta megjelentetni, de a könyvkiadó nem látott benne fantáziát, ezért 1896-ban saját kiadásában jelent meg a The Boston Cooking-School Cook Book, 3000 példányban. A könyvet napok alatt elkapkodták, újabb és újabb kiadások követték. Az alapos, átfogó munka később már csak a Fannie Farmer cookbook címet viselte, Amerika egyik legnépszerűbb szakácskönyve, a mai napig forgalomban van. 

Március 23. Florence Ellinwood Allen amerikai jogász (1884–1966)

Zongoraművésznek készült, de egy baleset végetvetett karrierjének. Zenekritikus lett egy lapnál és elkezdett jogot tanulni.  A chicagoi, majd a New York University hallgatója volt, hogy a tandíját fizetni tudja, a New York League for the Protection of Immigrants (emigránsokat segítő) szervezetnek dolgozott. 1913-ban kitüntetéssel végzett és 1914-ben az Ohio ügyvédi kamara tagja lett. 1922-ben az Ohio Supreme Court (legfelsőbb bíróság) tagja lett, ő volt az első nő, aki ezt a posztott betöltötte. 1934-ben Franklin Roosevelt elnök kinevezte a U.S. Court of Appeals (fellebviteli bíróság) tagjai közé, 25 évig volt a testület tagja.

Március 23. Gabriela Preissová cseh író (1862–1946)

Az 1880-as években kezdett publikálni, néha a Matylda Dumontová írói nevet is használta. Elbeszélései, regényei főleg falusi környezetben játszódnak, főhősük gyakran határozott, karakteres  nő. A Její pastorkyňa című színdarabjából Janáček írt Jenufa címmel operát, melyet az egész világon játszanak. Magyarul A mostohaleány című drámája jelent meg.

Néhány munkája: Čeledín a dcera ze statku; Obrázky ze Slovácka; Nové obrázky a črty; Když hvězdy padaly; Porosené pavučiny; Co vyprávěl život; Její pastorkyňa; Gazdina roba; Cestou za štěstím.

Március 23. Marie Baum német tanár, politikus, szociális munkás, író, feminista (1874–1964) 

A nőmozgalom egyik legsokoldalúbb alakja az első nők közé tartozott, akiket beválasztottak a német parlamentbe. Apja orvos, anyja ismert nőmozgalmár volt. Mivel német egyetemek nem vettek fel női hallgatókat, a zürichi egyetemen tanult, 1896-ban doktorált. Hazatérése után vegyészként dolgozott, a gyárakban tapasztalt körülmények felháborították, különösen a női-  és gyerekmunkások kizsákmányolása. 1909-től a  Deutschen Vereins für öffentliche und private Fürsorge vezetőségi tagja volt. A Soziale Frauenschule und Sozialpädagogisches Institut tanára volt, 1925-ben létrehozta  a Deutsche Akademie für soziale und pädagogische Frauenarbeit-et. 1921-ben lett parlamenti képviselő. 1933-ban minden tevékenységtől eltiltották – egyik nagyanyja zsidó volt. 1946-ban, közel 70 évesen, a heidelbergi egyetem tanárává nevezték ki. 80. születésnapján megkapta a Verdienstkreuz des Verdienstordens der Bundesrepublik Deutschland kitüntetést. 

Március 23. Kiran Mazumdar Shaw indiai üzletasszony (sz. 1953)

Március 23. Emmy Noether német matematikus (1882–1934)

Március 24. Olive Schreiner dél-afrikai író, feminista (1855–1920)

Az első nagy dél-afrikai regény, az 1883-as The Story of an African Farm szerzője, az első kiadás Ralph Iron álnéven jelent meg. Radikális liberális volt, a rasszizmus ellensége, az első feministák egyike. Publikált politikai vitairatokat, allegórikus történeteket, regényeket, elbeszéléseket. Néhány munkája: Dream Life and Real Life, Trooper Peter Halket of Mashonaland, Woman and Labour, Stories, Dreams and Allegories, Undine.

Március 24. Alojzija Štebi (Lojzka) szlovén politikus, újságíró, feminista (1883–1956)

A ljubljanai tanítőképzőn végzett 1903-ban, utána vidéki általános iskolákban tanított. A nőmozgalomban való részvételét nem nézték jószemmel felettesei, egyik helyről eltanácsolták, a másikat ő hagyta ott, és a Zarja (Hajnal) című lap munkatársa lett. Az Alianse ženskih gibanj (nőmozgalmi ernyőszervezet) elnökévé választották, nemzetközi nőkongresszusokon Rómában, Washingtonban, Koppenhágában vett részt. A Ženski pokret (nőmozgalom) című újság főszerkesztője volt, cikkei főleg a nők és fiatalok helyzetével, a női egyenjogúsággal, a munkásnők problémáival foglalkoztak. A II. világháború alatt részt vett a Osvobodilno fronto (felszabadítási front) tevékenységében. A háború után a Munkaügyi- és az Oktatási minisztérium munkatársa volt. 

Március 24. Monika Soćko lengyel sakkozó (sz. 1978)

Az első női lengyel sakkozó, aki férfi nagymesteri címet szerzett (2008), hatszoros lengyel bajnok. Gyerekkorától sakkozik, első fontos eredménye a tíz éven aluliak világbajnokságán szerzett ezüstérem volt. 1996-ban aranyérmes volt a 18 éven aluliak világbajnokságán. 2007-ben Bakuban a regnáló világbajnokot legyőzve nyerte meg a tornát. 2009-ben Tromsø-ben az Arctic Chess Challenge tornán aranyérmes lett. Európa-bajnokságokon 2010-ben egyéniben bronzérmes, 2011-ben az ezüstérmes lengyel csapat tagja volt, 2014-ben megnyerte az erfurti körversenyt.

Március 24. Matilda Joslyn Gage amerikai feminista, író (1826–1898) 

A szüfrazsett mozgalom egyik vezéralakja, férjével együtt komoly szerepe volt a rabszolgafelszabadítási mozgalomban, házuk az Underground Railroad része volt. Fiatalkorától elkötelezte magát a nők jogaiért, már 1852-ben a National Woman's Rights Convention  vezérszónoka volt. Egyik alapító tagja volt a National Woman Suffrage Association-nek. Több újság levelezője volt, 1878-tól tulajdonosa és főszerkesztője lett a The National Citizen and Ballot Box című lapnak. Susan B. Anthonyval és Elizabeth Cady Stantonnal közös nagy munkájuk, a History of Woman Suffrage első kötete 1881-ben jelent meg. 
Néhány munkája: Is woman her own?; Woman As Inventor; The Woman’s Bible; Woman, Church and State.

Március 24. Wohl Stefánia író, lapszerkesztő (1846–1889)

Március 25. Pikler Blanka könyvtáros, feminista (1883–1957)

A budapesti bölcsészkar hallgatójaként ismerkedett meg a nőmozgalommal, egy ideig a Feministák Egyesületének könyvárosa, majd titkára volt. Az egyetem elvégzése után a Fővárosi Könyvtár dolgozója, Szabó Ervin munkatársa. A Tanácsköztársaság alatti szerepvállalása miatt bebörtönözték, állásából elbocsátották, bibliográfiák és katalógusok készítéséből tartotta fenn magát. 1945 után a Kossuth Könyvkiadónál lektorként dolgozott. 

Március 25. Vera Poska-Grünthal észt ügyvéd, író, feminista (1898–1986)

Tartuban volt egyetemi hallgató, az első világháború és négy gyermeke nevelése miatt majdnem tíz évig tartott, amíg lediplomázott. Tallinban kezdett ügyvédként dolgozni, különösen a nőket érintő ügyek érdekelték. Kapcsolatba lépett a helyi nőszervezetekkel a létező családjogi törvények megváltoztatásáért. Egyik alapítója volt az International Federation of Women Lawyers-nek (FWL, ügyvédnők nemzetközi szervezete), első kongresszusukat 1929-ben Párizsban tartották. 1944-ben családjával Svédországba emigrált. Könyvet írt apjáról (Jaan Poska tütar jutustab), észtországi életéről (See oli Eestis), az emigránsok tapasztalatairól (Elu jätkub võõrsil), Triinu címmel észt nyelvű folyóiratot indított.

Március 25. Debi Thomas amerikai műkorcsolyázó, orvos (sz. 1967)

Kaliforniában nőtt fel, a Los Angeles Figure Skating Club-ban indult sportolói karrierje 1983-ban. 1986-ban megnyerte a US bajnokságot, ő volt az első afroamerikai műkorcsolyázó, aki ezt elérte. Ugyanabban az évben a világbajnokságon is aranyérmes lett. 1987-ben sérüléssel küszködve mindkét versenyen ezüstérmes volt. 1988-ban ismét US bajnok, Calgaryban az olimpián pedig bronzérmes volt, a szezon végén visszavonult a versenyzéstől. Ő volt az első afroamerikai sportoló, aki téli olimpián érmet nyert, 2000-ben beválasztották a U.S. Figure Skating Hall of Fame tagjai közé. Élsportolótól szokatlanul az edzések és versenyek mellett folytatta orvosgyetemi tanulmányait, jelenleg is ortopédsebészként dolgozik.

Március 25. Marianne Hainisch osztrák feminista (1839–1936) 

Az osztrák nőmozgalom alapítója és vezéregyénisége jómódú családból származott, a kor szokásainak megfelelő nevelést kapott. Személyes tapasztalatai vezették a felismerésre, hogy a nőknek ugyanolyan képzést kell biztosítani, mint a férfiaknak, legyen szó egy szakma elsajátításáról vagy felsőfokú tanulmányokról.  1866-ban csatlakozott a Wiener Frauenerwerbsverein szervezethez, mely nők munkábaállításával foglalkozott. 1870-ben gimnáziumot nyitott, ahol a nőket egyetemi tanulmányokra készítették fel. 1902-ben alapítója és elnöke volt a Bund österreichischer Frauenvereine nőszervezetnek. 1909-ben ő képviselte Ausztriát a torontói International Women World Congress-en ahol a Women World Alliance alelnökévé választották. 

Március 25. Jung Chang kínai származású, Angliában élő író (sz. 1952)

Vadhattyúk című regényéről itt írtunk. 

Március 25. Leövey Klára pedagógus, a magyar nőnevelés úttörője (1821–1897) 

Március 25. Johanna Naber dán feminista, történész, író 1859 – 1941   

Haarlemben született, jómódú értelmiségi család lánya. 1876-ban HBS (Hogereburgerschool) oklevelének megszerzése után még nyelvtanári, iparművészeti és kézimunkatanári képesítést is szerzett. (Apja, tekintélyes egyetemi professzor, nem engedte meg, hogy egyetemre menjen.) Első publikációja, a Rechlindis: Handleiding bij het kunstnaaldwerk 1887-ben jelent meg. Későbbi munkái történelmi témákról, valamint híres nők életéről szóltak, különösen foglalkoztatta a női emancipáció. 1898-ban a Nationale Tentoonstelling voor Vrouwenarbeid konferencia egyik szervezője volt. Ugyanebben az évben lett a Vereeniging voor Vrouwenkiesrecht (VvVK, nőjogi szervezet) tagja, később a vezetőségbe is beválasztották. 1904-től a World Union for Women's Suffrage tagja volt, az 1908-ban Amszterdamban tartott kongresszus szervezésében is részt vett. 1914-ben De Nederlandsche Vrouwenengids címmel nőügyekkel foglalkozó lapot alapított. Annak ellenére, hogy nem volt egyetemi diplomája, ő volt az első nő, akit beválasztottak a  Maatschappij der Nederlandse Letterkunde (Dán irodalmi társaság) vezetőségébe. 1917 és 1922 között a  Nationale Vrouwenraad (nemzeti nőszervezet) elnöke volt. 1935-ben Rosa Manus és Willemijn Posthumus-van der Goot közreműködésével megalapították az Internationaal Archief voor de Vrouwenbeweging nemzetközi nőmozgalmi archivumot. (Mai elnevezése: Atria, knowledge institute for emancipation and women's history.)  
Néhány munkája: De sociale beteekenis van het feminisme; Van de revolutie tot de restauratie. Madame Campan, Eugénie de Coucy, Letizia Ramolino; Prinses Wilhelmina, gemalin van Willem V, prins van Oranje; Wegbereidsters. Elizabeth Fry, Florence Nightingale, Josephine Butler, Priscilla Bright Mac Laren;  Fredrika Bremer (1801-1865) naar hare brieven.
 

Március 26. Wolf Johanna építészmérnök (1903–199?)

Az első magyar női mérnökök közé tartott, a budapesti Műszaki Egyetemen 1931-ben kapta meg építészmérnöki diplomáját. A Magyar Építő Részvénytársaságnál kezdett dolgozni kivitelező mérnökként. Egyik legnagyobb munkája a világháború előtt a Mátravidéki Erőmű létrehozása volt. 1945 után részt vett a főváros újjáépítésében, 1947-ben a Magyar Gyárépítő Nemzeti Vállalatnál főmérnöki kinevezést kapott. Dolgozott a Ganz Hajógyár újjáépítésén, az Inotai Erőműnél. 1950-től Dunapentele (Sztálinváros) főépítésze volt. 1957-től a Nehézipari Minisztérium Bányászati Építő Vállalatának főmérnöke. Rajongott az autókért, 90 éves korában még vezetett. 

Március 26. Kyung-Wha Chung koreai hegedűművész (sz. 1948)

Szöulban született, hatéves korában kezdett hegedülni. Kilencévesen már fellépett a szöuli filharmonikusokkal, a kritikusok szerint hibátlan, érett előadóként mutatkozott be. 1960-tól a New York-i Juilliard School of Music hallgatója, ahol a legendás hegedűtanár, Ivan Galamian növendéke volt. 1970-ben Londonban lépett fel, egy Csajkovszkij darabot adott elő, és egycsapásra világsztár lett. A Decca szerződtette, sorra jelentek meg lemezei. Fellépett a világ valamennyi neves koncerttermében, világhírű zenekarokkal, a legnagyobb karmesterekkel. 

Márcus 26. Elisabeth Altmann-Gottheiner német közgazdász, feminista (1874–1930) 

Az első német nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki Mannheimben született. Angliában és Svájcban járt egyetemre, doktori értekezését 1904-ben Zürichben védte meg. 1908-tól Mannheimben a Handelschochschule tanára lett, professzori kinevezését 1924-ben kapta meg. Szakmájában több könyvet és cikket publikált, de érdeklődése a gender problémákra is kiterjedt. 1912-től a Jahrbuch der Frauenbewegung című feminista évkönyv szerkesztője volt. A mannheimi egyetem minden évben az Elisabeth Altmann-Gottheiner-Preis díjat adományozza a genderkutatásban legjobb hallgatónak.

Március 26. Bertha Van Hoosen amerikai orvos, feminista (1863–1952) 

Családja véleményével dacolva lett orvostanhallgató, magántanítványokat és betegápolást vállalt, hogy előteremtse a tanulmányaihoz szükséges pénzt. 1888-ban végezte el a University of Michigan Medical School-t. Négy év kórházi munka után 1892-ben nyitotta meg nőgyógyászati rendelőjét, emellett a Northwestern University orvoskarán tanított. 1902-ben, a férfikollégák rosszallása ellenére, az Illinois University Medical School egyetemi tanárává nevezték ki. 1918-ban ő volt az első nő, aki koedukált egyetemen tanszékvezetői kinevezést kapott. Mivel a legtöbb orvosegyesület nem vett fel tagjai közé nőket, 1915-ben megalapította az American Medical Women’s Association-t, melynek első elnökévé választották. 

Március 26. Louise Otto-Peters német író, költő, nőjogi aktivista (1819–1895)  

A „német nőmozgalom énekesmadara” Meissenben született, értelmiségi családba. Magántanároktól kapott alapos, széleskörű oktatást. 1840-ben kezdett publikálni, a Der Wandelstern és a Sächsische Vaterlandsblätter című lapokban, gyakran Otto Stern álnév alatt. Cikkeiben, elbeszéléseiben a nők a főszereplők, az ő problémáik, kiszolgáltatottságuk, a munkásnők elnyomottsága. 1848-ban Adresse eines deutschen Mädchens címmel írt munkájával vált híressé. Ugyanabban az évben Frauen-Zeitung címmel elindította az első, nőknek szóló politikai lapot. 1855-ben Neue Bahnen címmel alapított szintén nőknek szóló lapot, melynek haláláig főszerkesztője volt. Auguste Schmidttel együtt alapító tagja volt 1865-ben az Allgemeiner Deutscher Frauenverein nőjogi szervezetnek, melynek haláláig társelnöke volt. Lipcsében tartották meg ugyanabban az évben az első nőkongresszust.  
Néhány munkája: Römisch und deutsch; Zwei Generationen; Die Schultheientochter von Nürnberg; Die Stiftsherren von Straburg; Mädchenbilder aus der Gegenwart; Mein Lebensgang; Das Recht der Frauen auf Erwerb; Frauenleben im Deutschen Reich; Das erste Vierteljahrhundert des Allgemeinen Deutschen Frauenvereins. 

Március 27. Julia Alvarez dominikai író (sz. 1950)

Tízéves múlt, amikor családjával a dominikai diktátor elleni összeesküvésben való részvétel miatt az Egyesült Államokba emigráltak. Első könyve, egy verseskötet, 1984-ben jelent meg, ezt követte több regény és novelláskötet, gyerekeknek szóló művek. Könyveiben gyakran megjelenik a két kultúra között felnövő ember problémája. Néhány munkája: How the Garcia Girls Lost their Accents, In the Time of the Butterflies, In the Name of Salome, A Cafecito Story, Before We Were Free, Saving the World, The Secret Footprints, The Woman I Kept to Myself.

Március 27. Elizabeth Muriel Gregory MacGill kanadai mérnök, feminista (1905–1980)

Az első nő volt, aki a torontoi egyetemen 1927-ben elektromérnöki diplomát szerzett, két évvel később a repülőmérnöki diploma is a kezében volt. A Fairchild Aircraft Ltd-nél kezdett dolgozni, majd 1939-től a Canadian Car and Foundry Co főmérnöke és az első női repülőgéptervező volt, nevéhez fűződik a Maple Leaf Trainer II repülőgép tervezése. A II. világháború idején ő volt a felelős a Hawker Hurricane vadászrepülőgépek tervezéséért és  gyártásáért. Szüfrazsett nagyanyjához és anyjához hasonlóan feminista meggyőződésű. Elnöke volt a Canadian Federation of Business and Professional Women's Clubs-nak, tagja a Royal Commission on the Status of Women in Canada-nak.  Az Ontario Status of Women Committee-ben végzett munkájáért 1971-ben megkapta az Order of Canada kitüntetést.

Március 27. Leela Dube indiai antropológus, feminista (1923–2012)

Tudományos pályafutása 1960-ban kezdődött a Sagar egyetemen, Madhya Pradeshben. 1975-ben Delhibe költözött. Az 1970-es években az Indian Sociological Society tagjaként nevéhez fűződik a nőkkel foglalkozó szociológiai kutatások elindítása. 

Néhány munkája: Visibility and Power: Essays on Women in Society and Development; Structures and Strategies: Women, Work, and Family; Women and kinship: comparative perspectives on gender in South and South‑east Asia; Anthropological Explorations in Gender: Intersecting Fields.

Március 27. Annemarie Pröll osztrák alpesi síző (sz. 1953) 

A hetvenes évek legsikeresebb sízője, hatszor nyerte meg az összetett világkupát, ebből ötöt 1971-75 között sorozatban, ezt a rekordot a mai napig se női, se férfi síző nem tudta megismételni. Legeredményesebb számai a lesiklás, óriás-műlesiklás és az összetett voltak. 62 világkupa versenyt, 5 világbajnokságot nyert. 1972-ben a sapporói olimpián ezüstérmes volt lesiklásban és óriás-műlesiklásban. 1976-ban egyetlen veresenyen, az Innsbruckban tartott olimpián sem indult, rákbeteg édesapját ápolta. 1980-ban Lake Placid-ben olimpiai aranyérmes lett lesiklásban. 

Március 27. Jelena Dimitrijević szerb író, költő, utazó 1862 – 1945  

A XIX század végének, XX. század elejének talán legjelentősebb szerb írója Kruševac-on született, jómódú, hagyományos ortodox családba. Gyerekkorában kezdett érdeklődni a nyelvek iránt, megtanult franciául, angolul, oroszul, olaszul, görögül és törökül. A nyelvek mellett íráskészsége is hamar kibontakozott, 1878-ban jelent meg első verse. 1881-ben házasságot kötött Jovan Dimitrijevic magasrangú katonatiszttel, Niš városában telepedtek le. Férje támogatta író és szociális tevékenységét, beutazták együtt Európát és Amerikát, útjairól írt könyvei nagy sikert arattak. Érdeklődésének középpontjában a nők élete állt, különösen a háremben élők helyzete foglalkoztatta. Jó barátságot ápolt török nőkkel, így közvetlen tapasztalatokat szerzett hárembeli életükről, erről szóló könyve 1897-ben jelent meg Pisma iz Niša o haremima címmel. Valamennyi versében, levelében, elbeszélésében, regényében fő téma a nő, a családban és a társadalomban elfoglalt helye, érzései, elnyomatása, kiszolgáltatottsága. A főművének tekintett Nove című regényéért 1912-ben megkapta a tekintélyes Matica Srpska díjat. 
Néhány munkája: Jelenine pesme; Đul-Marikina prikažnja; Fati-Sultan, Safi-Hanum,Mejrem-Hanum; Amerikanka; Pisma iz Misira; Novi svet ili u Americi godinu dana; Sedam mora i tri okeana. Putem oko sveta.

Március 28. Marina Mihajlovna Raszkova szovjet pilóta, navigátor (1912–1943)

19 éves korában kezdte a Zsukov repülőakadémiát, 1934-ben diplomázott, az első nő volt, aki repülésnavigátori vizsgát tett, a következő évben pilótaengedélyét is megkapta. 1937-ben Valentyina Grizoduboval párban távolsági világrekordot állítottak fel, 1445 km-et repültek leszállás nélkül. 1938-ban két másik világrekord repülést is végrehajtott, megkapta a Szovjetúnió hőse kitüntetést. 1941-ben ő szervezte és irányította három női repülőezred felállítását, melynek a parancsnoka is lett. 1943-ban utánpótlást szállított a frontra, gépe viharba került és lezuhant. 

Március 28. Tass Olga tornász (sz. 1929)

A pécsi kislány tizenkét évesen kezdte rendkívül sikeres sportpályafutását, négy olimpián vett részt. Az összetett csapattal háromszor (1948, 1952, 1956) ezüstérmes, a kéziszercsapat tagjaként Helsinkiben bronzérmes, Melbourne-ben olimpiai bajnok. Ausztráliában harmadik a lóugrásban, negyedik az egyéni összetettben és hatodik felemáskorláton. 1954-ben az olasz fővárosban rendezett világbajnokságon aranyérmes a kéziszer-, ezüstérmes az összetett csapattal. Több mint két évtizedes versenyzői pályafutása után edzőként, nemzetközi pontozóbíróként és szakfelügyelőként segítette szeretett sportágát. Dolgozott az Ú. Dózsa és a Vasas szakosztályaiban, volt a francia és a magyar válogatott edzője, tanított a Testnevelési Főiskolán és gimnáziumban is. 

Március 28. Vina Mazumdar indiai tudós, feminista (1927–2013)

Az indiai nőmozgalom egyik vezéralakja Kalkuttában és Banarasban járt egyetemre, doktori értekezését Oxfordban készítette. Politikatudományt tanított a patnai és a berhampuri egyetemen. A Committee on the Status of Women in India titkáraként része volt a Towards Equality című tanulmány elkészítésében. Alapítója és több éven át igazgatója volt a Centre for Women's Development Studies intézetnek Delhiben. 

Néhány munkája: Symbols of power: studies on the political status of women in India; Emergence of the Women's Question in India and the Role of Women's Studies; Women workers in India: studies in employment and status; Memories of a Rolling Stone.

Március 28. Ragnhild Jølsen norvég író (1875–1908) 

Abban a korban élt, amikor az ipari forradalom kiteljesedésével a norvég életforma jelentősen megváltozott. Ez családját is érintette, apja eladta a családi farmot és gyárat alapított. Elbeszéléseiben, regényeiben érzékenyen ábrázolja, mit jelent ez a váltás. Megdöbbentette olvasóit, mert szokatlanul őszintén írt a nők vágyairól, szexuális életéről. Néhányan talán ezért feltételezték azt, hogy a könyvek írója férfi. 33 évesen öngyilkos lett.
Néhány munkája: Ve's mor; Rikka Gan; Fernanda Mona; Brukshistorier; Hollases Krønike; Efterlatte arbeider. 

Március 28. Clara Lemlich Shavelson amerikai szakszervezeti aktivista, szüfrazsett (1886–1982)  

A XX. század elejének egyik legnagyobb sztrájkját szervezte 1909-ben, amikor húszezernél több textilipari munkás – javarészt nők – vonult az utcára, jobb munkakörülményeket, magasabb bért követelve. Az ukrajnai Gorodokban született, 17 éves volt, amikor családjával az Egyesült Államokba emigrált, New York Cityben telepedtek le. A Lower East Side varrodájában kezdett dolgozni, kegyetlen körülmények között. A munkásnőknek nem volt szakszervezetük sem, ezért létrehozta az International Ladies Garment Workers Union-t. Munkakörülményeik javítására többször szervezett sztrájkot, a legnagyobb az 1909-es megmozdulásuk volt. Tevékenységéért feketelistára került, többé egyetlen ruhagyár sem alkalmazta. Csatlakozott a szüfrazsett mozgalomhoz, a Wage Earners League for Woman Suffrage egyik alapítója volt, de komoly vitái támadtak a középosztálybeli vezetőkkel. 1913-ban házasságot kötött Joe Shavelson nyomdásszal, három gyerekük született. Figyelme ekkor fordult a háztartásbeli nők, anyák, a fogyasztók érdekvédelme felé. 1926-ban csatlakozott a kommunista párthoz, ugyanabban az évben a United Council of Working Women egyik alapitója volt. A szervezet 1935-től Progressive Women's Councils néven működött tovább. Tevékenységük során például többszáz városban sikerült elérniük a hús árának komoly csökkentését. Az ötvenes években visszatért gyökereihez, újra részt vett az International Ladies’ Garment Workers’ Union munkájában és az American League Against War and Fascism egyik alapító tagja volt. Aktivista tevékenységét 96 éves korában bekövetkezett haláláig folytatta. Második férjének halála után Los Angelesben a Jewish Home for the Aged lakójaként megszervezte az otthon dolgozóinak szakszervezetét és csatlakozásukat a United Farm Workers sztrájkjához. 

Március 28. Gergely Márta író (1913–1973)   

Barcson született, egy pécsi középiskola tanulója volt, de érettségit nem szerzett, mert Ady Endre népszerüsítése miatt kicsapták. 1931-től Budapesten szövőnőként dolgozott. Első írásai a Népszava, Magyar Hírlap, Új Idők lapjain jelentek meg, néha Borbás György vagy Kevély Mihály írói néven. Első regénye, A salakmosó 1934-ben jelent meg és elnyerte a Pantheon Kiadó Mikszáth-díját. Sikerei lehetővé tették, hogy otthagyja a gyári munkát és írásaiból éljen. Termékeny és népszerű író volt, a Világvárosi regények sorozatában megjelent könyvei különböző női sorsokat mutattak be. A háború után a Pajtás, majd a Kisdobos című lap szerkesztője lett. Több ifjúsági könyvet is publikált, Szöszi című regényét tíznél több nyelvre fordították le. 1952-ben és 1959-ben József Attila díjat kapott. 
Néhány munkája: Pillanatnyi elmezavar; "Elveszett egy drótszőrű"; A házasság nem főnyeremény; Koller úr válni akar; Apám barátnője; A gyilkosság árnyékában; Szmokingban, mezítláb; Anyakönyvi kivonat; Amiről nem szokás beszélni; Az egyetlen tanú; Az utolsó alkalom; Az amerikai nagynéni; Apja lánya; A mi tanítónk; A mi lányunk; Többsincs osztály; Teréz, a kedves halhatatlan (Brunszvik Teréz).

Március 29. Csapody Vera tanár, illusztrátor (1890–1985)

1913-ban az első nők között volt, akik a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakán diplomát szereztek. Az egyetem elvégzése után a Sacre Coeur Sophianum katolikus leánygimnázium tanára, majd igazgatója. A szegedi tudományegyetemen 1932-ben Mediterrán elemek a magyar flórában című dolgozatával doktori fokozatot szerzett. 1949-től a Természettudományi Múzeum Növénytárának tudományos főmunkatársa lett. 1922-ben látta meg növényekről készített vízfestményeit Jávorka Sándor, aki éppen A magyar flóra című könyvén dolgozott. A találkozásból élethosszig tartó együttműködés lett. Néhány munkája: Jávorka Sándor-Csapody Vera: A magyar flóra képekben, Csapody Vera-Priszter Szaniszló: Magyar növénynevek szótára, Csapody István-Csapody Vera-Jávorka Sándor: Erdő-mező növényei. Vera Csapody-Imre Tóth: A Colour Atlas of Flowering Trees and Shrubs.

Március 29. Amelia Yeomans kanadai orvos, feminista (1842–1913) 

Orvos férje halála után úgy döntött, ő is orvos lesz. Mivel Kanadában abban az időben nők nem járhattak orvosegyetemre, lányával, Lilliannel mindketten a Michigan State University hallgatói lettek. 1883-ban diplomáztak, Winnipegben kezdtek praktizálni, csatlakozott hozzájuk Amelia másik lánya, Charlotte, aki nővér volt. Orvosi munkája mellett Amelia alapítója volt az Equal Franchise Association-nak, tagja és alelnöke a Dominion Womens Christian Temperance Union-nak és az Ottawa Equal Suffrage Society-nek. 

Március 29. Jennifer Capriati amerikai teniszező (sz. 1976) 

Csodagyerek volt, még nem volt 14 éves, amikor Boca Ratonban döntőt játszott és elődöntős volt a French Openen. 1990-ben már a világ tíz legjobb játékosa között szerepelt, ilyen fiatalon ez még soha másnak nem sikerült. 1998-ban elődöntős volt Wimbledonban, ezüstérmet nyert. 1992-ben Barcelonában olimpiai bajnok lett. 2001-ben megnyerte az Austral Opent és a French Opent, ezzel a világranglista élére ugrott.  2002-ben megvédte címét Ausztráliában. Pályafutása során 14 WTA tornát nyert. 2012-ben beválasztották az International Tennis Hall of Fame tagjai közé. 

Március 29. Sheila Kitzinger (1929–2015) antropológus

A természetes szülés úttörője, A szülés mint trauma c. könyv szerzője. 

Március 30. Mary Whiton Calkins amerikai pszichológus, filozófus (1863–1930)

Mary Whiton Calkins pszichológus, különösen két dologról híres: ő volt az első nő, akit az American Psychological Association elnökévé választott, és ő az, akitől a Harvard egyetem megtagadta a doktori címet. 

A Smith College filozófia szakának elvégzése után a Wellesley College tanára lett. Itt a pszichológiai tanszék is szerette volna foglalkoztatni, de ehhez nem volt meg a képesítése, ezért jelentkezett a Harvardra. Először visszautasították, női hallgatókat nem fogadtak, majd speciális engedéllyel vendéghallgató lehetett. Tanulmányai befejezése után benyújtott doktori téziseivel azonban az egyetem illetékesei nem foglalkoztak. 

A Wellesleyben közreműködésével létrejött az első pszichológiai laboratórium, amely rövid idő alatt komoly eredményeket produkált. Mary az oktatás mellett rengeteget publikált, hamarosan komoly tekintélyt szerzett. Szakmájának kimagasló szintű művelése mellett gondja volt arra is, hogy kiálljon a női egyenjogúság elfogadtatásáért.

Március 30. Baranyai Júlia tanár, művelődéstörténész (1906–1982)

A Drávaszög első néprajzi kutatója Monyoróson született. Vörösmarton és Pécsett tanult, az egyetemet német-latin szakon Belgrádban végezte. A vörösmarti algimnáziumban tanított, tanári munkája mellett a vidék múltját kutatta, tárgyi és szellemi emlékeit gyűjtötte. Komoly része volt a Vörösmarti Múzeum létrehozásában. Horvátországban a Baranyai Júlia Népfőiskola őrzi nevét.

Néhány munkája: : Gyertyafény. Laskó, egy régi falu krónikájából; Vízbe vesző nyomokon.

Március 30. Jelena Kondakova szovjet űrhajós (sz. 1957) 

A harmadik orosz női űrhajós és az első nő, aki több hónapot töltött az űrben. Moszkvában végezte el az egyetemet, 1980-tól a rakétákat, űrhajókat gyártó Energia cég mérnöke volt. 1989-ban választották be az űrhajósjelöltek közé, a Gagarin kiképzőközpontban tanult. Első űrutazása 1994 október 4-én indult, öt hónapot töltött a Mir űrállomáson. Második útja az amerikai-orosz együttműködés keretében volt, az Atlantis űrhajón amerikai társaival kilenc napot töltöttek az űrben. 1999-ben parlamenti képviselőnek választották.

Március 30. Clara Ragaz svájci tanár, nőjogi aktivista, pacifista 1874 - 1957  

A XX. század elejének egyik legjelentősebb svájci feministája 1892-ben szerzett oklevelet a Aarau-i tanárképzőben. Néhány évig Angliában és Franciaországban házitanítóként dolgozott, 1901-ben tért haza. Házasságot kötött Leonhard Ragazzal és Engadinban  egy középiskolában keudett tanítani. 1902-ben alapító tagja volt a Schweiz Bundes abstinenter Frauen antialkoholista egyesületnek. 1908-ban Zürichbe költöztek, ahol férje az egyetem teológiai fakultásának professzora lett. 1913-ban belépett a svájci szocialista pártba. 1915-ben társaival létrehozták a Women's International League for Peace and Freedom svájci tagozatát, melynek elnökévé választották. 1921-ben férjével Aussersihlbe költöztek, hogy a munkások között élve tudjanak segíteni a rászorulóknak. Clara előadásokat tartott a Sozialen Frauenschule (szociális nőiskola) hallgatóinak. Rendszeresen írt és fordított cikkeket társadalmi és pacifista témákban. 
Néhány munkája: Die Frau und der Friede;  Der nächste Krieg; Bericht über die internationale Kundgebung für Weltabrüstung der IFFF; Luftschutz? Ein Wort zur Klärung.  

Március 31. Liz Claiborne üzletasszony, divattervező (1929–2007) 

Brüsszelben született, New Orleansban nevelkedett, főiskolai tanulmányainak befejezése előtt Európába utazott művészettörténetet tanulni. Később ruhatervezőként dolgozott New Yorkban, majd 1976-ban saját céget alapított, amely először a dolgozó nők részére tervezett divatos, jól viselhető sportruhákat, majd tevékenységét kiterjesztette a férfiruházatra és a kiegészítőkre is. A cég hamarosan a legsikeresebbek közé emelkedett. Liz 1989-ben visszavonult az üzlettől, de a tervezést nem hagyta abba és folytatta az oktatást is a Fashion Institute of Technology és a Parsons School of Design-nál.

Március 31. Marga Minco holland újságíró, író (sz. 1920)

A kortárs holland irodalom jelentős képviselője vallásos zsidó családban nőtt fel. Szüleit, testvéreit koncentrációs táborba hurcolták, egyikük sem élte túl. Neki sikerült megszöknie a letartóztatás elől, a háború végéig bujkált. Első könyve Het bittere kruid (Keserű fű) címmel 1957-ben jelent meg. A kisregény szikár stílusban, megrázóan meséli el egy fiatal lány történetét, aki megmenekült a haláltól, de mindekit elveszített, aki kedves volt neki.

Néhány műve: De andere kant (A másik oldal); Het huis hiernaast (A szomszédház) De dag dat mijn zuster trouwde (Nővérem esküvőjének napja); Meneer Frits en andere verhalen uit de vijftiger jaren (Frits úr és más történetek az ötvenes évekből); De verdwenen bladzij – verhalenbundel voor kinderen (A hiányzó lap – történetek gyerekeknek).

Magyarul megjelent: Keserű fű (Het bittere kruid); A cím (Het adres); Az üveghíd (De glazen brug). 

Március 31. Irma von Troll-Borostyani osztrák író, újságíró, feminista (1847–1912) 

Salzburgban született, a város krónikája szerint ő volt az első szüfrazsett. Bécsben zenét tanult, és ott jelentek meg első írásai Leo Bergen néven. Budapesten vállalt zenetanári állást, ott ismerkedett meg későbbi férjével, Borostyáni Nándor újságíróval. Családi tragédia miatt Irma visszament Salzburgba, Nándor Párizsban élt, a házasság csak levelezésükben létezett. A következő években írásaiban az emancipációval, a nőkérdés problémáival foglalkozott. 1878-ban jelent meg Die Mission unseres Jahrhunderts. Eine Studie über die Frauenfrage (Századunk missziója.  Tanulmány a nőkérdéshez) című műve. 

Néhány munkája: Onkel Clemens. Moos; Hunger und Liebe. Friedrich; Dem Verdienste seine Kronen; Das Recht der Frau. Eine sociale Studie; Der Moralbegriff des Freidenkers; Ungehalten : Vermächtnis einer Freidenkerin.

Március 31. Alexandra Kollontáj orosz forradalmár, politikus

Március 31. Dora Hitz német festő (1856–1924) 

A román királyi család udvari festője, a Novembergruppe tagja, a Berliner Secession csoport egyik alapítója volt. Altdorfban született, 13 évesen Münichben a lányok részére alapított művésziskola, a Damenmalschule der Frau Staatsrat Weber tanulója volt, ahol neves művészek tanítottak. Az iskola befejezése után Párizsban folytatta tanulmányait. 1876-ban a román királynő udvari festőnek nevezte ki, ettől kezdve felváltva élt Bukarestben és Párizsban, később Berlinben, ahol 1894-ben női művészképzőt nyitott.