Sarah Barnwell Elliott író, feminista (1848–1928)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Sarah Barnwell Elliott író, feminista (1848–1928)

május 06, 2017 - 21:36

Hat regényen kívül esszéket, újságcikkeket, könyvkritikákat publikált. Sokat foglalkozott a nők helyzetével, választójoguk kivívásával. A Southern States Woman Suffrage Conference alelnöke, a Tennessee Equal Suffrage Association elnöke volt, ebben a minőségében 1912-ben petíciót nyújtott be az állam törvényhozóihoz. Déli származása különösen érzékennyé tette a faji problémák iránt, An Incident and Other Happenings című elbeszéléskötete ezzel foglalkozik. Európai útján tett tapasztalatairól 16 levélben számol be.

Néhány műve:  

  • The Felmers,
  • Jerry,
  • John Paget,
  • The Durket Sperret,
  • The Making of Jane. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Florence Peshine Eagleton amerikai feminista (1870–1956)

április 08, 2017 - 23:32

A női választójogi mozgalom egyik vezére, a nők továbbtanuláshoz való jogának szószólója.  Egyike volt a Rutgers University első női kurátorainak, tagja volt a New Jersey College for Women vezetőségének.  Alapítója volt a New Jersey Birth Control League-nak, a Women's Political Union vezetője és a New Jersey Woman Suffrage Association alelnöke volt. Első elnöke volt a Newark League of Women Voters-nek, melynek célja a női választók politikában való eligazodásának segítése volt. Végrendeletében több, mint egymillió dollárt hagyott az Eagleton Institute of Politics létrehozására. 

"Degeneráltak-e a nők?" - Maria Lacerda de Moura brazil anarchista feminista

április 09, 2017 - 23:16

A Monte Alverne nevű farmon született 1887-ben, szabadgondolkodó, ateista szülei alapos, széleskörű nevelést biztosítottak neki. 16 éves korában kezdett tanítani, alapítója volt az analfabetizmus felszámolásáért küzdő egyesületnek. Pár évvel később Sao Paulo-ba költözött, anarchista és munkás lapokban publikált. Munkásegyletekben, kulturházakban, anarchista gyüléseken tartott előadásokat a tanulásról, a női egyenjogúságról, a szabad szerelemről, 1918-ban publikálta első könyvét. Alapító tagja volt a Liga para a Emancipação Intelectual da Mulher feminista egyesületnek.