Budapesten született, fiatal lányként a festészet iránt érdeklődött, az iparirajz iskolát is elvégezte. Később az irodalom felé fordult, első versei az 1910-es évek végén a Ma című lapban jelentek meg. Fiatalon lépett be a kommunista pártba, a Tanácsköztárság alatt a közoktatásügyi népbiztosság munkatársa volt. Férjével, Székely Jánossal 1922-ben Németországba emigrált, ahol filmforgatókönyveket írt, valamint a Rote Fahne és a Welt am Abend című lapokban publikált Elisabeth Karr néven. 1930-tól a Illustrierte Neue Welt című magazin szerkesztője volt. Hitler hatalomrajutása után Franciaországba menekült, Párizsban is újságírásból élt, többek között Barbusse Monde című lapjának is dolgozott. Nagy sikert aratott Alles ist umgekehrt című regénye, melyért 1937-ben megkapta az emigráns Német Írószövetség Heine-díját. A németek bevonulása előtt Angliába menekült, ahol felvette a kapcsolatot az ott élő emigráns magyarokkal. Részt vett a Károlyi Mihály elnökletével megtartott New Democratic Hungary elnevezésű konferencián. A háború után, 1948-ban hazatért, a külügyminisztérium sajtóosztályán kapott munkát. Heine-díjas regénye 1958-ban Gyönyörű ősz címen jelent meg magyarul.