Dr. Tihanyi Zsófia

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Dr. Tihanyi Zsófia

március 06, 2019 - 07:16
Tihanyi neve a Bozzay Margit szerkesztette 1931-es Magyar asszonyok lexikonjában bukkan elő, mint az egyetlen magyar fogorvosnő a több száz felsorolt közül.

Tihanyi neve a Bozzay Margit szerkesztette 1931-es Magyar asszonyok lexikonjában bukkan elő, mint az egyetlen magyar fogorvosnő a több száz felsorolt közül.

Tihanyi Zsófia születési dátuma ismeretlen, de valamikor a 20. században élt és praktizált. Szegedi születésű, aki a tanulmányait Budapesten folytatta, majd a Poliklinikán, Dollinger Gyula féle sebészeti klinikán, és Jendrassik Ernő praxisában tanulta tovább a szakmát.

1915-ben megnyitotta saját fogászati rendelőjét. Tihanyi férje Dr. Korányi Sándor volt, akit ma is úgy emlegetnek, mint a „legnagyobb magyar belgyógyászt”.

Tihanyi Zsófia a második világháború alatt végzett önzetlen munkájáért megkapta a Vöröskereszt kitüntetését.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

„Bálványozott bábok voltunk, legyünk emberekké” - Teleki Blanka (1806–62), a magyar nőnevelés úttörője

január 02, 2019 - 00:00
Teleki Blanka

A sors fintora: Teleki Blanka édesapja, gróf Teleki Imre jelmondata a hosszúfalvai kastély homlokzatára vésve az alábbi volt: „Qui bene latuit bene vixit − Aki jól rejtőzködött, jól élt” (Ovidius). Ugyanakkor a grófnő és unokahúga, teljes életpályája ennek a mondatnak a cáfolatává lett.

Széchy Ágnes újságíró, állatvédő (1923–2000)

február 23, 2018 - 21:24

A magyar állatvédelem úttörője, nemzetközileg is elismert környezet- és állatvédő. Alapító tagja a Fauna Egyesületnek, szerkesztője a Fauna Híradónak, hazai és külföldi folyóiratokban  jelentek meg publikációi a témában.  A WSPA (állatvédő világszövetség) elnökségi tagja volt. Sok éven át dolgozott az állatok jogainak elfogadtatásán. Megérte, hogy teljesült legfontosabb célja, Magyarország 1998-ban törvényt hozott az állatok védelméről és kíméletéről. Komoly része volt ennek a törvénynek a létrejöttében.