Listánkkal egyaránt szeretnénk segítséget nyújtani a feminizmus, nőirodalom, Gender Studies témájában tájékozódni kívánó, kezdő és haladó laikusoknak, valamint szakdolgozóknak, kutatóknak.

Eredetileg a Ms. Magazine mintájára Top 100-as listát terveztünk, később azonban a könnyebb kereshetőség, bővíthetőség, és nem utolsósorban, a javaslatok nagyobb száma végett a tematikus csoportosítás mellett döntöttünk. A listát szerkesztőink és olvasóink javaslatai alapján állítottuk össze; emellett köszönjük Dr. Séllei Nóra irodalmár (DE), Dr. Huszár Ágnes nyelvész (PTE) és Dr. Joó Mária filozófus (ELTE) segítségét. A lista terveink szerint folyamatosan bővülni fog, ehhez köszönettel vesszük olvasóink kiegészítéseit. (Email: antoni.rita@gmail.com)

Elkülönítettük az átfogó-bevezető műveket, a szépirodalmat (ide sorolva az ön/életrajzokat is) valamint a szakirodalmat tudományterületek szerint. Előfordulhat, hogy egy mű több kategóriába is sorolható, az átláthatóság érdekében azonban mindegyiket csak egyszer tüntetjük fel.

A listát, terjedelme miatt, több részletben tesszük közzé, a tudatosságnövelő, általános művekkel kezdjük, melyek bevezetőként kiválóan alkalmasak, és a gendertudományban illetve feminista aktivizmusban többségükben alapműnek számítanak. Mivel hazánkban elég hiányos ezeknek a műveknek a kiadása, leközöljük néhány angol nyelvű alapmű adatait is.

1. rész: Tudatosságnövelés, alapművek:  Társadalmi nem, nemi szerepek (annotált bibliográfia)

Acsády Judit (MTA Szociológiai Kutatóintézet): A varázstalanító emancipáció mítosza. (A szerző Emancipáció és identitás c. doktori disszertációjának részlete, ELTE Szociológiai Intézet, Budapest. Témavezető: Neményi Mária. 200 p. 2005)

A feminizmust lejáratni próbáló ideológia igen sokrétű, egyik aspektusa az a sztereotípia, miszerint a feminizmus megöli a romantikát. Nem megöli, inkább lehetővé teszi: az alávetettség ugyanis minden, csak nem romantikus! Sőt, a romantika, a szerelem varázsa ott kezdődik, ahol a hímsovinizmus végződik. (A. R.)

Beauvoir, Simone de. A második nem. (1949) (rövidített) Ford. Görög Lívia, Somló Vera. Budapest: Gondolat, 1970.

Úgy is mondhatnám, „az” alapmű, a feminizmus több tudományterületen (biológia, történelem, irodalom, filozófia) átívelő „Bibliája”; ott lenne a helye minden nő könyvespolcán. (Ha felbosszant valakinek az önalárendelő mentalitása, gyakran szoktam mondogatni, hogy fejbe kellene vágni A második nem egy példányával!) Átfogó, gondolatébresztő, több problémafelvetése ma is releváns. Érvelése okos, meggyőző, nem túlzó. Anélkül, hogy konkrétan használná a „sex” és „gender” fogalmakat, Beauvoir veti fel a biológiai vs. társadalmi nem megkülönböztetést. Briliáns egzisztencialista filozófusként az esszencializmust, „női természetet”, a női lényeget, az ezzel kapcsolatos nemi sztereotípiákat tagadva bebizonyítja, hogy az nagyrészt a társadalomban tanult, és nem valamiféle biológiai meghatározottságból fakad. A nő másodrendű társadalmi pozíciójáról ennek alapján azt állítja, hogy az nem természetes, így megváltoztatható. (A. R.) Dr. Joó Mária cikke, Az Irodalmi Centrifuga cikke Beauvoirról

Benard, Cheryl és Edith Schlaffer. Tűsarkú cipőben, hátrafelé... is tudunk annyit, mint a férfiak! Hunga-Print, 1992.

Nem összekeverendő Oravecz Éva Csilla Tűsarkúban hátrafelé című 2006-os antifeminista könyvével. A német szerzőpáros közérthető stílusban, nők történeteit elemezve keresi a választ arra, miként tud(ná)nak a nők többet tenni önmaguk megvalósítása érdekében, és milyen társadalmi akadályok gürdülnek ennek útjába. Remek tippeket adnak az otthoni munkamegosztás kialakítására is. (A. R.)

Bollmann, Stefan. Az olvasó nők veszélyesek. Scholar Kft., 2008.

A cím tematikájára épülő művészeti album. A két kiváló bevezető a nők, társadalomkritika és olvasás viszonyát tárgyalja, világossá téve, hogy minden kirekesztési próbálkozás és sztereotípia dacára a kultúra első számú fogyasztói – az annak létrehozásában is aktívan részt vevő –  nők.  Hogy miért veszélyesek ők? Aki olvas, gondolkodik. Aki gondolkodik, kritikusan szemléli a társadalomban neki szánt szerepeket. Nem véletlen, hogy a művelt, olvasott nők általában felismerik a feminizmus létjogosultságát! (A. R.)

Bonino, Luis – Szil Péter (Kuszing Gábor közreműködésével): Hétköznapi  hímsovinizmus. A párkapcsolati erőszak, és amit még nem nevezünk annak.  Habeas Corpus Munkacsoport, Stop Férfierőszak Projekt, 2006.

Nagyon fontosnak tartom ezt a könyvet, több okból: 1. (heteroszexuális, házas)   férfi írta, ezzel igazolva, hogy a feminizmus NEM férfigyűlölő eszmerendszer, és annak létjogosultságát, szükségességét intelligens, civilizált férfi is elismeri, 2. több olvasónk nevezte meg ezt a könyvet meghatározó műként, mely elindította a társadalmi nemi szerepekről való kritikus gondolkodás, illetve  saját életének megváltoztatása útján. (A. R. )

Csapó Ida és Török Mónika (szerk.): Feminista Almanach. Minők, a Magyar Internetező Nők egyesülete és a NőTárs Közhasznú Alapítvány, 2005.

„A kötet, amely nem hiányozhat egyetlen nő könyvtárából sem - férfiaknak pedig egyenesen kötelező!
Akik eddig azt hitték, hogy a feministák át akarják venni a hatalmat, és ugyanolyanok akarnak lenni, mint a férfiak - tévednek. A feministák továbbá nem szőrös lábú, elhanyagolt külsejű, családot messziről kerülő leszbikusok, akik véres szájjal ócsárolják a fennálló rendet. Megjelent a Feminista Almanach, amely eddig egyedülálló módon mutatja be, hogy a feminista mozgalom célkitűzése a nők emberi jogainak biztosítása (biztonsághoz való jog, egyenlő bérek, egyenlő munkaerőpiaci esélyek stb.), és nem a férfiviselkedés imitálása. Akinek eddig tévhitei vagy ellenérzései lettek volna a feministákkal kapcsolatban - olvassa.” (Török Mónika) Részletes ismertető.

Csapó Idától 2013-ban megkaptuk a könyv jogait, így több, abban megjelent tanulmányt honlapunkon is olvashattok. 

Dickson, Anne. A teljes jogú nő, avagy a természetes viselkedés kézikönyve. Park Kiadó, 1989.

„Amerikából került át Angliába, majd a kontinenst is meghódítottta az asszertív készségfejlesztő technikának nevezett önismereti módszer, amelynek egyik nagy sikerő kézikönyve Anne Dickson gyakorló pszichológus, aki foglalkozásai során győződött meg arról, hogy az ott tanultak milyen kedvező fordulatot eredményeztek sokak életében.

A társadalom legkülönbözőbb rétegei képviselték magukat ezeken a csoportfoglalkozásokon: gazdagok és szegények, férjezett nők és egyedülállók, köztük háztartásbeliek, anyák, tisztviselők, művészek, menedzserek, diákok és apácák. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai arra megtanították a nőket, hogy nem kell többé a háttérben maradniuk, arra azonban egyenlőre nem, hogyan gondolkozzanak a saját fejükkel, hogyan álljanak ki magukért úgy, hogy közben megőrizzék hagyományos női jó tulajdonságaikat. Az asszertív készségfejlesztő foglalkozások olyan módszereket adnak kezünkbe, amelyek segítségével boldogulni tudunk a legnehezebb egyéni, társadalmi, vagy szakmai helyzetekben is.” (egeszsegforras.shp.hu)

Dickson, Anne. Egy új hang. Magyar Könyvklub, 2004.

„Mi a valódi női egyenjogúság? A férfiak többsége szerint már megvalósult, hiszen a nőknek megvan a munkához való joguk, a választójoguk. A nők szerint azonban az egyenjogúság korántsem kizárólag jogi kategória, hanem változásokat követel meg a férfiak házasságról, szexualitásról, családról, a nyílt, őszinte beszédről és a mindennapi élet sok más tényezőjéről vallott felfogásában is. De nemcsak a férfiak, hanem a nők gondolkodásának is meg kell(ene) újulni, hiszen sokan nem mernek egyenjogúak lenni, mert félnek, hogy nem fogadják el őket, nem lesznek megfelelőek a másik nem számára. Ezekről szól a szerző nagysikerű könyve, mely egy gondolatébresztő, könnyed stílusú pszichológiai szakkönyv és egy regény együttese. Az eszmefuttatásokat mindig illusztrálja a 'tanregény' egy-egy részlete. A könyv célja, hogy megvalósuljon egy 'szelíd forradalom', amelynek eredményeképpen a nők nők, a férfiak pedig férfiak maradnak. Közben pedig a regényben Helene, Clare, Sophie, Rupert és a többi szereplő éli saját életét, vitatkoznak saját problémáikról, megpróbálják felismerni azok okait, és egyre bátrabb lépéseket tesznek a megoldás felé.” (libri.hu)

Erhardt, Ute. A jókislányoknak nem terem babér. Magyar Könyvklub, 1997.

„…ez a könyv (…) arra irányítja a figyelmet, hogy nem hozza el a boldogságot az, ha igyekszünk "rendes kislány" módjára mindenáron megfelelni másoknak, és folyton "jónak" lenni. Hasznos útmutatásokat ad arra: hogyan ne engedjük magunkat a "jókislányság" révén áldozattá tenni, hogyan tanuljuk meg az egészséges határokon belül érvényesíteni saját akaratunkat.” (ripana.orgfree.com)

„Asszonyom, Kisasszony! Akar Ön a férfiakkal egyenrangú ember lenni? Most nyugodtan válaszol(hat) IGEN-nel. (Miután elolvasta ezt a könyvet!)
Asszonyom, Kisasszony! Felteszünk Önnek néhány kérdést: az erős nők szükségszerűen magányosak? A hatalom megrontja a jellemet? A nők valóban gyengék? A kockázatot kerülni kell? Folytathatnánk hasonlókkal a sort, s ha Ön mindegyikre IGEN-nel válaszol, akkor a nőknek abba a csoportjába tartozik, amelyet Ute Ehrhardt csak látszólag hízelgő kifejezéssel a „jókislányok” kategóriájaként határoz meg.
Hogy mi jellemzi őket? A „jókislányok” alávetettségben élnek, állandó lemondás az életük, önbecsülésük kifejletlen, félelmek és előítéletek akadályozzák őket abban, hogy önállóan gondolkodjanak és cselekedjenek. Abban, hogy felszabadultak és életvidámak legyenek – röviden: hogy teljes életet éljenek.
E könyv szerzője nő és gyakorlati pszichológus, aki önvizsgálatra készteti Önt, hogy jobban megismerje saját magát, majd mintát ad a pozitív gondolkodásra, végeredményben pedig segít kialakítani azt az életstratégiát, amellyel önbizalma, teljesítménye és életkedve fokozható.” (hátoldal)

Greer, Germaine. A kasztrált nő. Corvina, 2002.

A második hullám egyik sokat emlegetett, rendkívül szókimondó alapműve, az egészen Arisztotelészig visszavezethető freudi nézet ellen szól, miszerint a nő másodrendű, mert „félresikerült férfi”. A tézis szerint a nők „kasztrációja” testi és lelki síkon egyaránt működik a patriarchális társadalomban: a női test különböző elnyomó, fegyelmező  aktusai, a női szexualitás, női orgazmus diszkurzusának hiánya, valamint a nők személyes kibontakozásának akadályai a hagyományos nemi szerepek révén. A szerző arra biztatja a nőket, hogy az uralkodó ideológia által rájuk kényszerített hamis énképek helyett fedezzék fel valódi énjüket, vágyaikat, értékeiket. (A. R.)

Haas Anna: A feleséged vagyok, nem a cseléded (Arsenicum Kiadó, 2005)

Mivel nálunk még nagyon dívik „a nő dolga a házimunka”- mentalitás (lásd Pongrácz Tiborné és Murinkó Lívia vonatkozó tanulmányát a 2009-es  Szerepváltozásokban), és ez a leggyakrabban egyedül viselt teher erősen gátolja a  személyes kibontakozásban a nőket, hazánk közegében nagyon releváns ez a könyv. Példái, történetei életszagúak, itt-ott már-már deprimálóak: némi öntudatra már szert tett nőknek égnek áll a haja a bennük szereplő férfiak önzésétől, illetve női párjaik  szolgalelkűségétől, gyámoltalanságától. Az olvasó csak reménykedik – illetve esetenként tudja is –, hogy azért nem minden férfi „Macholand” pöffeszkedő, a nőket  mosó-főző-takarító-gyermekgondozó cselédeknek néző lakója; viszont amiről ez a (beismerem, a férfiakat időnként túl negatív fényben ábrázoló) könyv ír, egy nagyon is létező és megoldásra szoruló probléma. (A. R.)

Holland, Jack. Nőgyűlölet: A világ legrégebbi előítélete. Ford. Vallasek Júlia (Bookart, 2011)

Kiváló könyv, alapos, érdekfeszítő nőtörténeti áttekintés, a patriarchális szemléletmód  nagy háttértudással, szellemesen megírt      kritikája – ismét egy heteroszexuális, családos férfi tollából, ismét jól példázva, hogy annyira talán mégsem lehet férfigyűlölő a feminizmus, ha férfiak is kiállnak mellette, és nem is akármilyenek: Jack Holland elismert újságíró volt, és utolsó műveként, lánya segítségével, halálos ágyán fejezte be ezt a könyvet. (A. R.)

Idézet a  szerző lányának, Jenny Hollandnak az  Előszavából:

„Apám szerette a történelmet, és szerette a nőket. Ez a két tény vezette el őt a nőgyűlölet témájához, mely meglehetősen különbözik attól, amiről a hivatása szólt: az észak-írországi politikai ügyektől .2002-ben kezdett el dolgozni a Nőgyűlölet. A világ legrégibb előítélete című könyvén. A téma meglehetősen ellentmondásosnak bizonyult. A férfiak, ha meghallották, mivel foglalkozik apám, többnyire azt feltételezték róla, hogy igazolni próbálja a nőgyűlölet jogosságát. Ez a reakció nagyon megdöbbentette apámat. Általában mindenki meglepődött, hogy egy férfi ír erről a témáról. „Miért ne? A nőgyűlöletet férfiak találták ki” – mondogatta.

Írás közben nagyon megrázta azoknak a bűntetteknek a hosszú sora, melyeket férjeik, apáik, embertársaik és uralkodóik követtek el a nők ellen. Anyámmal megborzongtunk, amikor sorolta őket – a boszorkánysággal vádoltak esztelen kínzásától kezdve az észak-koreai börtönökben elszenvedett borzalmakig. Újságcikkeket vágott ki, elolvasott millió történetet, a költészethez és a drámairodalomhoz nyúlt kulturális magyarázatért.

Apám úgy érezte, ez a legfontosabb munkája. Újságírói tekintete arra a félelmetes kérdésre irányult, hogy hogyan lehetséges, hogy a történelem során az emberiség egyik fele mindvégig elnyomta és terrorizálta az emberiség másik felét."

Részletek a műből: 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész, 6. befejező rész

Joó Mária (ELTE Filozófia Tanszék): Emberi természet, női természet. (Szabadbölcsészet, internetes tankönyv.)

Átfogó leírást ad a nőgyűlölet filozófiai gyökereiről, illetve a férfi mint univerzális vs. a nő mint különös, partikuláris dichotómiáról. Mivel a Tanárnő több cikkében is utalt arra, hogy fontosnak tartja a közérthető írásmódot, úgy gondolom, laikusok számára is hasznos és élvezetes ez az áttekintő munka. (A. R.)

Kolbenschlag, Madonna. Búcsúcsók Csipkerózsikának. Debrecen: Csokonai Kiadó, 1999.

„Érdekes, hogy kevesen ismerik, még feminista és genderkutató körökben is. Nagyon világos stílusban megírt könyv, egyszerre élvezetes olvasmány és nagy elméleti fölkészültséget tükröző munka – a szerző egy katolikus egyetem teológusa, de pszichológiából és irodalomelméletből is diplomázott. És mindenekelőtt a leghétköznapibb sztereotípiákat leplezi le, a kulturális világot, amiben felnövünk, az észrevétlenül belénk épülő értékrendszert. Szerintem az elolvasása után lehetetlen ugyanúgy nézni a patriarchális világra, mint korábban, lehetetlen észre nem venni torz és egyoldalú, egyben nevetséges mivoltát. Bátor és egyértelmű, határozott, sehol nem durva és szélsőségesnek sem nevezheti senki. Megértő, megbocsátó – nem mert nő, hanem mert emberséges –, de az igazságból nem enged – mert teljes jogú és felnőtt ember is egyben. Ha valaki ismerkedni akar a feminizmussal, első élménynek mindenképpen ideális ez a könyv. De ha már többet olvasott, akkor is hasznos, mert rendkívül koherens és következetes látásmóddal elemez olyan jelenségeket, eszméket, amelyeket nem szoktunk alaposabban szemügyre venni, mert születésünk óta olyan természetesnek tűnnek. A könyv azt teszi világossá, hogy messze nem azok.” (Sándor Klára)

NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület) Röviden a feminizmusról – tények és előítéletek.  (szóróanyag)

Érdemes ezzel a rövid, velős tájékoztatóval kezdeni, mely egyesével cáfolja meg a feminizmussal kapcsolatos, Magyarországon sajnos sokszor még művelt körökben is posztszocialista csökevényekként elevenen élő tévhiteket, sztereotípiákat. (Antoni Rita)

Watkins, S. A., M. Rueda, M. Rodriguez: Nesze neked feminizmus! Ikon Kiadó, 1996.

„A képregény formájában előadott ismeretterjesztő munka megvilágítja a feminizmus lényegét, azt ugyanis, hogy "a nők olyan jogokat követelnek maguknak, melyek minden embert megilletnek". A társadalmi munkamegosztásban a nők alárendelt szerepét történeti perspektívában mutatja be, plasztikusan láttatja a férfi és a női munka különválásának időszakát. A felvilágosodás korától van jelen a társadalomban az egyenlőtlenség elleni küzdelem. A királyok fejedelmi és a férfiak családi zsarnoksága ellen való lázadás. A francia forradalom korának külön fejezetet szentel a kötet, innen eredezteti a folyamatos, korszakokra is tagolható küzdelmet. Bemutatja a női egyenjogúság kérdésének sajátos útját az Egyesült Államokban, ahol nem az európai mintát követték, hanem saját történelmükből következően a rabszolgaság intézménye elleni harc hozta előtérbe fehéreknél és feketéknél egyaránt a nők egyenjogúságát. A brit nőmozgalom külön fejezetet érdemel a feminizmus történetében. Mérföldkőként említik a szerzők a szavazójog megszerzését, amely igen jelentős állomása volt az egyenjogúságért folytatott küzdelemnek. A második világháborút követő évtizedek hoztak bizonyos eredményeket, de a nőmozgalomnak bőségesen maradt tennivalója. A mozgalom az 1970-es évekre három fő irányzatra tagolódott: a radikálisokra, a szocialistákra és a liberálisokra - mindegyik irányzat más stratégiát tartott fontosnak. Ezeket mind megismerhetjük a sok vidám rajzzal kísért kötetből, akárcsak a világméretűvé vált nőmozgalom valamennyi jeles dátumát. A szerzők végül összegzik azokat a kihívásokat, amelyeket mai korunk támaszt a női egyenjogúságért küzdők elé. Jól szerkesztett bibliográfiával zárul a kötet, melyben a nemzetközi szakirodalom és a magyar nyelven is olvasható művek is megtalálhatók. - Érdekes, színvonalas, népszerű kalauz a feminizmus lényegét megérteni szándékozók számára.” (Könyvtári Intézet)

Wood, Gary W. Nemek, hazugságok, sztereotípiák. Vitatható nézetek nőkről, férfiakról  és párkapcsolatokról. Hajja Kiadó, 2006.

„A férfiak a Földről jöttek – és a nők is!” A nemi sztereotípiákat, a két nem egyenlőtlenségét igazolni kívánó Mars-Vénusz idiotizmus ellensúlyozása végett nagyon fontos munka! (A. R.)         

Woolf, Virginia. Saját szoba. Európa, Bp. 1986.

A feminizmus egy további nagy klasszikusa, főként a női alkotómunka, a női szerzőség lehetőségeit és feltételeit tárgyalja. Virginia Woolfot szerencsére hazánkban is ismeri és kedveli az olvasóközönség, műveit nemrégiben újra kiadták.

Woolf, Virginia. Három adomány. Ford. Séllei Nóra. Európa, 2006.

„Regényeinek jó ismerői is meglepődhetnek Virginia Woolf Három adomány című  kései (1938), de talán legnagyobb ívű és legtágabb perspektívájú esszéjének  témaválasztásán, melynek kiinduló kérdését akár ma is feltehetjük: miképp lehet  megakadályozni a háborút? (…) érvelésében (…)  nem a háborút kiváltó közvetlen politikai okokat veszi számba, hanem a társadalmi és nemi hierarchiákat, rítusokat, nevelési folyamatokat, a nőiesség és férfiasság fogalmait, az azokban megbúvó mellékjelentéseket, a megjelenítésükben rejlő árnyalatokat elemzi. A társadalmi  létezésnek, azon belül pedig elsősorban a társadalmi nemek férfiuralmon alapuló  együttélésének sűrű szövevényét boncolgatja igen kritikus szemszögű és finoman cizellált, logikus levezetésekkel, de mégis a jellegzetesen woolfi, képies stílusban. Ekképp a szöveg a maga összetettségében egyszerre láttatja Woolfot, a woolfi írásmódot és az adott történelmi korszakot - ám egyúttal egy több évszázadon átívelő társadalomtörténeti jelenségegyüttest is, mely egészen korunkig (és minden bizonnyal  azon túl is) ér. ” (http://www.libri.hu/konyv/harom-adomany.html)

Angol nyelvű könyvek:

Betty Friedan: The Feminine Mystique. W. W. Norton  Co., több kiadás

A háború utáni időszak, az ötvenes évek Amerikájában járunk, amikor a hazatérő férfiak igyekeztek a legkülönbözőbb munkaterületeken helytálló nőket az otthon négy fala közé visszaszorítani. Kertvárosi idill, jólét, háztartás, férj, gyerekek – az összes magazinból az ömlik, hogy a nőt mindez ki kell(ene), hogy elégítse. A beszűkült életű housewife azonban csak csendben, szomorúan, magának meri feltenni a kérdést: „Ez minden?”

Betty Friedan pszichológus, a National Organization of Women (NOW) későbbi alapítója nem spekulálgatott a nők boldogságát vagy boldogtalanságát lletően, ahogyan a feminizmus ellenlábasai gyakran teszik. Torz elképzeléseket alátámasztó alaptalan találgatás helyett vette a fáradságot és megkérdezte az érintetteket: több száz háztartásbeli feleséggel készített interjút, akik mind erről a „megnevezhetetlen problémáról” számoltak be neki. A könyv által szembesültek azzal, hogy a problémával nincsenek egyedül, mások is éreznek úgy, mint ők, és jogos, hogy a házimunkánál, gyermeknevelésnél többre, személyes érvényesülésre vágynak – nem akarnak többé az aranykalitkában raboskodni.

Amerikában mindez az ötvenes években volt aktuális. A mai konzervatív tendenciáknak köszönhetően a magyarokra most férne rá – pláne hogy ők az általános anyagi kilátástalanság közepette irigyelni vélik a housewife állítólagos jó életét. (A. R.)

Első fejezet online: http://evans-experientialism.freewebspace.com/freiden1.htm

Betty Friedan: The Second Stage.

A Feminine Mystique folytatása, a „szupernő” ideáljáról szól, aki a  nálunk is jól ismert „kettős teher” alatt görnyedve igyekszik a munkahelyén és a háztartásban is helytállni, és mindeközben még bombanőnek is kinézni. Gyakori feminizmuslejárató húzás, hogy azt a nőt, aki nem képes ennyi elvárásnak megfelelni, eltanácsolják a munkájától, és visszatessékelik a konyhába – holott, mint Friedan nagyon helyesen rámutat, az igazi megoldás az egyensúly, az igazságos munkamegosztás a nyilvános és a magánszférában is, azaz a férfiak bevonása a háztartás és a gyermeknevelés feladataiba. (A. R.)       

Tong, Rosemary. Feminist Thought. A Comprehensive Introduction. Boulder & San Francisco: Westview Press, 1989.

A feminizmus fő irányzatait mutatja be (liberális, radikális, pszichoanalitikus, szocialista, egzisztencialista, posztmodern), kitérve a legfontosabb nevekre, művekre, az azokban kifejtett érvekre. Nagyon jó összefoglaló. Azóta újabb kiadása ("A More Comprehensive Introduction") is megjelent, mely tartalmazza pl. az ökofeminizmust is. (A. R.) 

Valenti, Jessica. Full Frontal Feminism: A Young Woman’s Guide to Why Feminism  Matters. Seal Press, 2007.

Jessica Valenti a feministing.com amerikai blog fiatal szerzője. Nagyon  szívesen látnám ezt a könyvet magyar fordításban, világos, közérthető, meggyőző érvelése miatt, amellyel bemutatja a feminizmus szükségességének okait. (A. R., Katica ajánlása nyomán)

Valenti, Jessica. He's a Stud, She's a Slut, and 49 Other Double Standards Every Woman Should Know. Seal Press, 2008.

Ez is bőven ráférne a magyar olvasóközönségre, hiszen még csak különösebben feministának sem kell lenni ahhoz, hogy a nőkre nézve hátrányos kettős mércék létezését felismerjük! Pl. a szexuálisan szabados férfi nagy kan, míg a hasonló életmódot folytató nő kurva; a feldühödött férfi jogosan mérges, a feldühödött nőnek viszont biztos csak megvan; ha a férfinak van problémája, körülötte forogjon a világ, a problémáját szóvá tevő nő viszont csak hisztis picsa; egy férfinak, egyéb értékeire hivatkozva, elnézik, ha kövér vagy csúnya, míg egy nőnek nem, stb.(A. R.)

Faludi, Susan. Backlash: The Undeclared War Against American Women. (Broadway; 15 Anv edition (August 15, 2006)

Hogy mi a backlash? A feminizmussal szembeni dühödt ellenreakció, melynek kis hazánknak sikerül még úgy is masszívan jelen lennie, hogy még a feminizmus sem bontakozott ki! (Ez aztán a paradoxon!) A backlash a nők emancipációját hibáztatja a legkülönfélébb társadalmi problémákért, pl. a válások magas számáért, a  népességcsökkenésért, sőt még a horrorfilmek népszerűségéért is. Párás szemű nosztalgiával bőszen bizonygatni igyekszik, hogy a feminizmus előtti időkben a nők boldogok voltak, míg ma boldogtalanok. Az igazság az, hogy nem voltak boldogok, csak ezt nem volt ildomos bevallani. És válni sem azért váltak kevesebbszer, mert a házasságok boldogok voltak, hanem mert nem lehetett, illetve ha mégis, teljes társadalmi kirekesztettséget vont maga után. 5-10 gyereket sem azért  szültek, mert annyit akartak, hanem a családtervezés hiányos lehetőségei miatt.  És ha ma (is) boldogtalanok, annak csak és kizárólag az az oka, hogy a férfiak nem (nem mindig) haladnak a korral és a változásokkal. (A. R.)

Gamble, Sarah. Ed. The Routledge Companion to Feminism and Postfeminism. London & New York: Routledge, 1998.

Az egyik legteljesebb mű, mely bemutatja a feminizmus előfutárait, a mozgalom három szakaszát, és elemzi a „posztfeminizmus” létjogosultságát. A mű további részeiben összegző tanulmányok olvashatók a Gender Studies különböző területeiről, végül pedig neveket és fogalmakat ismertető lexikonnal zárul ez a rendkívül informatív összeállítás.

Baumgardner, Jennifer és Amy Richards,  Manifesta: Young Women, Feminism, and the Future (Farrar, Straus and Giroux; 1st edition, 2000)

A harmadik hullám alapműve. Regisztráció után itt elolvashatsz belőle egy részletet. Egy további részlet, ami közvetlenül hozzáférhető.