"A testtel való megbarátkozás a hastánc egyik lényege..." - Interjú Gellért Lívia Nilgirivel
A női lét számomra fontos kérdéseiről és a hastáncról beszélgettem Pécsett Gellért Lívia oktatóval, aki csupa nőies életerő és harmónia...
A női lét számomra fontos kérdéseiről és a hastáncról beszélgettem Pécsett Gellért Lívia oktatóval, aki csupa nőies életerő és harmónia...
A biztosítóknak eddig az ún. gender direktíva megengedte a nemek szerinti eltérő árazást, ha azt statisztikai adatokkal alá tudta támasztani (min. 5 évre visszamenőleg). Belga jogvédők azonban - a rossz nyelvek szerint egy európai parlamenti képviselő unszolására, aki sokallta a biztosítási díját - a legvégsőkig elmentek az Európai Bizottságnál, mert szerintük a régi gyakorlat diszkriminatív volt. Sikerrel jártak.
(megjegyzés: az írást a szerző facebook kommentjeiből, az ő engedélyével szerkesztettem össze - A. R.)
Algériában múlt hónapban 146 nőt szavaztak be a parlamentbe, amelynek eredménye, hogy a nők képviselete a törvényhozásban 31.6%! Ez pontosan 1.6%-kal meghaladja azt a statisztikai és lélektani határt amely átlépésével a nőknek már nem kell "férfinak álcázniuk magukat", hogy elfogadják őket és beépüljenek a rendszerbe, azaz nem kell előnytelen kompromisszumokat kötniük.
Új írásában Jo T vizsgálja Elizabeth Day korábbi cikkének azt az állítását, miszerint a férfiak "az új második nem" és nagyon félrevezetőnek találja, hogy Day nem veszi figyelembe a patriarchális struktúrák szerepét a férfiak problémái előidézésében, hanem azokért a feminizmust hibáztatja.
A következő részletek erről a blogról vannak:
http://jimhines.livejournal.com/636066.html
Szerintem fontos, érdekes írás, érdemes végigolvasni - a kommenteket is.
A szerző férfi.
A Kuszing Gábor (PATENT) által moderált beszélgetés meghívott előadói Kapronczay Stefánia (a TASZ betegjogi programvezetője) és Kispéter Erika (gender-szakértő) voltak; a kisszámú, ám lelkes érdeklőt egészségügyi dolgozók, jogászok, újságírók, tanárok és egyetemi hallgatók tették ki, érdekes módon mind nők.
Az utóbbi évben, de még inkább az utóbbi hónapokban az abortusz kérdése jelentős változásokon ment keresztül, kevés nyilvánosságot kapva. A 2012. január elsejétől érvényes új Alaptörvény kimondja, hogy „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti”, mely az abortusz jövőbeli szigorításának adhat alapot. Habár a kormány megígérte, hogy nem lesz szigorítás, a múlt hónapban (EU-s kötelezettség miatt) regisztrált abortusztabletta körüli viták már kézzel fogható jelei a változásnak. Nagy Kálmán KDNP-s képviselő az Országházban 2012.
Daphne du Maurier Rebecca c. vaskos (545 oldal), ám gördülékenyen olvasható regénye 1938-ban íródott az ún. „női gótika” tradíciójában, és – ami nem ritka a műfajban – tartalmazza a krimi és a szerelmes regény elemeit is. A borító a csókolózó pár által az utóbbit emeli ki, a látszat szintjén némileg csökkentve a mű komolyságát (ami női szerzők műveivel a kiadói gyakorlatban rendszeresen megesik). A filmváltozatot sem kell ismerni ahhoz, hogy belássuk: ez nem szirup.
Rose Gorelick az oroszországi Minszk mellett született 1893-ban, egy nyolcgyerekes szegény rabbi családjába. Hatéves korától segített anyjának kis boltjukban, iskolába nem járt, számolni otthon tanult. Tizenéves korában egy helybeli rőfös alkalmazta, aki annyira meg volt vele elégedve, hogy rövidesen rábízta a bolt vezetését.
'"2012. június 8-án Szegeden a Somogyi könyvtár Csillag téri fiókkönyvtárában megnyílt az első Schwimmer-szoba Magyarországon. A szervezők, az Együtt a Nőkért Egyesület (ENE) alapítói szándékuk szerint Magyarország számos könyvtárába szeretnék bevinni a kezdeményezést. A Schwimmer-szoba megálmodói és kivitelezői Antoni Rita, az ENE elnöke, és Retek Erika a fiókkönyvtár könyvtárosa, akiket támogattak a fiókkönyvtár munkatársai. A Schwimmer-szoba egy igen barátságos, bensőséges hangulatot árasztó kis kuckója a könyvtárnak, ahol szívesen leül a lámpaernyő alatti fotelbe olvasgatni az ember.
„le akarjuk rombolni azt a szörnyű hazugságot, amely az emberiség felénél a tudást: szégyennek, bűnnek, a legveszedelmesebb tudatlanságot: ártatlanságnak, a szellemi sötétséget: nőies bájnak, a természetellenesen megkínzott és elkorcsosított testet: szépnek, a társadalom iránti érdeklődést modern hóbortnak nevezi.” (Bédy-Schwimmer Rózsa 1907)
Emily Wilding Davison angol szüfrazsett Londonban született sokgyermekes családban. Felsőfokú tanulmányaira nevelőnői munkával szerzett pénzt. Irodalmat, biológiát és kémiát hallgatott, kiváló eredményekkel végzett.