"Egy féltékeny rendőr agyonlőtte riválisát, majd magával is végzett. Balatonfüred közvéleménye ezek után egy emberként zúdította haragját a rendőr felesége, Edit nyakába, miközben a két férfit a történet tragikus hőseként emlegetik." Hetek óta foglalkoztatja a közvéleményt a balatonfüredi kettős gyilkosság - pedig a történet csak a szokásos "családon belüli erőszak" esete, némi ismertséggel tetézve.
A bulvárlapok csemegéznek a történeten és így summázzák a lakossági fórumokon tapasztalt részrehajlásokat :
A társadalom ítélete közelebbről nézve persze ennél némiképp árnyaltabb :
Ami ismételten megdöbbentett, az a doktorált pszichológus szakértő véleménye :"Mindig a nő hoz döntést Dr. Sebestyén Tamás pszichológus szerint a társadalom előbb megbocsát a férfinak. – Ez onnan gyökerezhet, hogy egy női félrelépés mögött a legtöbb esetben van átgondolás, racionális érvek és egyben érzelmek is, míg a férfiakat gyakran csak szexuális kíváncsiságuk vezérli. Másfelől egy szerelmi viszony mindig elsősorban a nőn múlik, ő választ, ő irányít. A balatonfüredi esetben az orvos a társadalmi rangsorban magasabb szinten állt a rendőrnél, ez is közrejátszhatott abban, hogy sikerült elcsábítania kolléganőjét. Edit nehezen dolgozza majd fel ezt a tragédiát.
A szakértő pszichológus szerint a szexuális kíváncsiság elfogadhatóbb ok a félrelépésre, mint az érzelmek - bravó!
A patriarchátusban a nő anyagi kiszolgáltatottságát "átgondoltságnak, racionális érvnek" (magyarul számításnak) nevezni szintén nem kis csúsztatás.
Az pedig, hogy a szerelmi viszony mindig a nő választása és az ő irányítása alatt áll, már hihetetlennek tűnő szakmai tévedés.
(Ha a pszichológusok nem tanulnak legalább 1-1 félév szociológiát, gendert, közgazdaságtant, akkor mire kapnak diplomát?)
Társadalmunkban "a nő egy olyan réteghez tartozik, amelynek gazdasági aktivitása rémisztően alacsony. A fiatal nőké a 20%-ot is alig haladja meg… Ezt a számok iránt érzékenyeknek mondom: 20% alatti aktivitási ráta egyenértékű a társadalmi kirekesztődéssel." (Betlen Anna)
Nehezen elképzelhető, hogy az a réteg, akiről ezek a sorok szólnak, vagyis a fiatal nők ilyen háttérrel a párkapcsolatokban valóban választanak vagy irányítanak, sőt mindig ők lennének azok...
Épp fordítva: őket választják és őket irányítják. Születésüktől fogva a szépség kultuszának nyomása alatt tartva, tanulásuk ellenére szakmailag ellehetetlenítve, anyaságukban koloncnak nyílvánítva őket - hiszen pl. az a fiatal nő, aki úgy lesz terhes, hogy nem dolgozott kellő ideig előtte, nem kapja meg az anyasági támogatásokat !
Nagyjából olyan ez, mintha egy bányászfiú a föld alatti munkájáért csak akkor kaphatna fizetést, ha már legalább egy gyermeknek apja... és ha nőkről van szó, hát pont ilyen törvények vannak ma, itt, nálunk.
Nem csodálom, hogy ilyen igazságtalan szociálpolitika mellett ha nem is lasszóval, de egyre inkább kényszerrel szükséges befogni a szülőképes nőket :(
De ez már egy másik, manapság szintén napirenden lévő téma felé visz.