Kálmán Kata fotóművész, szociofotós (1909–1978)
A Selmecbánya melletti Korponán született. Budapesten érettségizett. 1927-től testvérével Madzsar Alice mozdulatművészeti iskolájába járt. Itt ismerkedett meg a filmtörténész Hevesy Ivánnal, aki megtanította fényképezni.
Kálmán Katát a szakma minden ága érdekelte és mindegyiket ki is próbálta, szociofotók, természetfotók, néprajzi fotók, városképek egyaránt megjelentek kiállításain.
Nehéz sorsú osztálytársai révén már iskoláskorában feltűntek neki a társadalmi különbségek, ezért elsősorban szegényeket fotózott - művészetét a társadalom jobbítása szolgálatába akarta állítani. Első fotóit Jászjákóhalmán készítette. „A falukutatók fölfedező kedve és lelkiismereti parancsa indította el a rózsadombi lakásból Kálmán Katát, hogy az akkori autótlan világban vonatozva és gyalogszerrel Rolleiflexét, Kodak Duóját és Linhof kameráját a kezében cipelve elinduljon a Jászságba, a Hortobágy- ra, a Badacsony tövébe, Tardra és Kalota- szegre, de a főváros .nyomordzsumbujaiba és dzsungeljeibe is, lefényképezni azt, amit a falukutatók leírtak" - mondja róla Boldizsár Iván.
Legismertebb képe a „Kenyérevő gyermek".
„Keserves és szépséges arcok, férfiak és nők, gyermekek is, kicsik és nagyobbak, mindegyik elbűvöl a felvétel művészi tökélyével és megrendít az arcok kifejező erejével. Kálmán Kata fotói a jól látható szegénység ellenére az emberi lét elbitorolhatatlan méltóságát mondják ki" – írta Boldizsár Iván a TIBORC-album képeiről.
Néhány albuma:
- Tiborc,
- Kálmán Kata fényképeskönyve,
- Szemtől szemben.