gróf tolnai Festetics Julianna (1753–1824)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

gróf tolnai Festetics Julianna (1753–1824)

október 27, 2019 - 01:13

Festetics Julianna 1817-ben (Johann Ender festménye, részlet)

Széchenyi István anyja Jabloncán született, a sági birtokon nőtt fel, ahol egy piarista tanár volt a nevelője, majd a pozsonyi Notre Dame de Sion zárdában tanult. Tudott magyarul, németül, olaszul, franciául és angolul. Rendszeres látogatója volt az apja által alapított keszthelyi könyvtárnak. Komoly irodalmi műveltsége mellett érdekelték a természettudományok is, ásványokat és növényeket gyűjtött és rendezte őket.

1772-ben Széchényi József gróffal kötött házasságot, férje 1775-ben vadászbalesetben meghalt. 1777-ben férjhez ment Széchényi Ferenchez, akivel beutazta az országot és egész Európát, hat gyerekük született.

Amikor férje megalapította a Nemzeti Múzeumot, odaajándékozta saját gyűjteményét, ami a természettudományos részleg alapja lett. Sokat jótékonykodott, beválasztották a Csillagkeresztes Rend tagjai közé.   

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dömölky Lídia vívó (sz. 1936)

március 09, 2018 - 21:36

1955-ben a római világbajnokságon szenzációs vívással egyéniben és a csapattal is aranyérmet szerzett. Még kétszer nyert a válogatottal világbajnokságot (1959 Budapest, 1967 Montreal). Rómában (1960) ezüstérmes a tőrcsapattal. 1964-ben Tokióban a női tőrcsapat tagjaként olimpiai bajnok. A tőrcsapat Mexikóvárosban (1968) ismét ezüstérmet nyer. Számos világversenyen állt a dobogó második és harmadik fokán. Hétszeres egyéni magyar bajnok. Visszavonulása után női gimnasztikus testképzéssel foglalkozik, szakmai folyóiratokban publikál. Könyvei (tsz.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.