Dr. Tihanyi Zsófia

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Dr. Tihanyi Zsófia

március 06, 2019 - 07:16
Tihanyi neve a Bozzay Margit szerkesztette 1931-es Magyar asszonyok lexikonjában bukkan elő, mint az egyetlen magyar fogorvosnő a több száz felsorolt közül.

Tihanyi neve a Bozzay Margit szerkesztette 1931-es Magyar asszonyok lexikonjában bukkan elő, mint az egyetlen magyar fogorvosnő a több száz felsorolt közül.

Tihanyi Zsófia születési dátuma ismeretlen, de valamikor a 20. században élt és praktizált. Szegedi születésű, aki a tanulmányait Budapesten folytatta, majd a Poliklinikán, Dollinger Gyula féle sebészeti klinikán, és Jendrassik Ernő praxisában tanulta tovább a szakmát.

1915-ben megnyitotta saját fogászati rendelőjét. Tihanyi férje Dr. Korányi Sándor volt, akit ma is úgy emlegetnek, mint a „legnagyobb magyar belgyógyászt”.

Tihanyi Zsófia a második világháború alatt végzett önzetlen munkájáért megkapta a Vöröskereszt kitüntetését.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



„Bálványozott bábok voltunk, legyünk emberekké” - Teleki Blanka (1806–62), a magyar nőnevelés úttörője

január 02, 2019 - 00:00
Teleki Blanka

A sors fintora: Teleki Blanka édesapja, gróf Teleki Imre jelmondata a hosszúfalvai kastély homlokzatára vésve az alábbi volt: „Qui bene latuit bene vixit − Aki jól rejtőzködött, jól élt” (Ovidius). Ugyanakkor a grófnő és unokahúga, teljes életpályája ennek a mondatnak a cáfolatává lett.

Götz Irén vegyész (1889-1941)

február 23, 2019 - 23:34

Magyaróváron született 1889. április 3-án. 1907-ben iratkozott be a budapesti egyetemre. 1911-ben doktorátust szerzett: kidolgozott egy méréstechnikai módszert a radioaktív sugárzással foglakozók munkálatainak segítésére. Védése után Párizsba ment, és a Marie Curie vezetése alatt álló intézetben folytatta a munkát. Betegség miatt visszatért Budapestre, az Élettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson helyezkedett el. Részt vett a Galilei Kör tevékenységében.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.