A norvég nőmozgalom úttörője, egész életében a nők egyenjogúságáért, szavazati jogáért, tanuláshoz való jogáért dolgozott. 1880-ban Angliában került kapcsolatba a szüfrazsett mozgalommal, hazatérése után több cikket írt a témában. 1884-ben egyik alapítója volt a Kvinnesaksforening-nak (norvég nőjogi egyesület), a következő évben létrehozta a Kvinnestemmerettsforeningen egyesületet (norvég szüfrazsett egyesület). 1904-ben alapító tagja volt a Norske Kvinners Nasjonalrad-nak (norvég nők nemzeti tanácsa). Megalakulásától tagja volt az International Woman Suffrage Alliance-nak (nemzetközi szüfrazsett nőszövetség). 1910 novemberében a Feministák Egyesülete meghívására Magyarországon is járt. Ő volt az első nő hazájában, aki hivatalos állami temetést kapott, melyen részt vett a miniszterelnök, az államelnök és a legfelsőbb bíróság elnöke is.