Ragna Nielsen norvég pedagógus, publicista, író, feminista (1845–1924)
Értelmiségi családba született, anyja Vilhelmine Ullmann, az első feministák egyike volt. A tanárképző elvégzése után több helyen is tanított, majd 1885-ben Kristianiaban Fru Nielsens Latin- og Realskole néven saját iskolát nyitott, ahová a kor szokásaitól eltérően lányok és fiúk egyaránt járhattak. Az első norvég nő volt, aki középiskolai igazgatói kinevezést kapott. 1901 – 1904 között beválasztották a városi tanács tagjai közé. A Norske kvindelige Handelsstands Forening (Norvég kereskedelmi nőegylet), Kvindestemmeretsforeningen (szüfrazsettek), Norsk Fredsforening (Norvég békepárt) egyik alapító tagja volt. A Norsk Kvindesagsforening (norvég nőjogi egyesület) elnöke volt 1886 és 1888, majd 1889 és1895 között. (188-ban egy évig Anna Bugge az elnök.) 1921-ben elindította a Norske Kvinder nőmagazint.
Néhány munkája: Norske kvinder i det 19de aarhundrede; Fra de smaa følelsers tid; Sisyphos og de politiske partier; Bare en liten hjertefeil.
Sigrid Undset Tizenegy év c. regényében így rajzolja meg az alakját (magyarul: Vigilia 1936/2.):
"Ingvild az iskolával se nagyon barátkozott meg. Alig költöztek új lakásukba, amikor anyja kíséretében jelentkezett. Az osztályfőnöki fülkében mutatkozott be Ragna Nielsen asszonynak. A tanítónő gyönyörű jelenség volt, Ingvild pedig rajongott a szép emberekért, úgy hogy előre örült a tanulásnak. De Nielsenné szépségével hatalmas önérzet párosult. Csöpp madárképe finoman tagolódott, de egyenes, rövid orra tántoríthatatlan konokságra vallott s kedves, síma, ezüstszürke haja, valamint homlokcsigája csak fokozta e benyomást. Alacsonysága és zömöksége ellenére fürgén és határozottan mozgott. Rendkívül választékosan öltözködött; fekete vagy világosszürke derekából mindig széles mellbetét fehérlett ki; mintha egyenruhában járt volna. Ingvild hamarosan megfigyelte, hogy Nielsenné a legcsekélyebb izgalomtól rákvörösre gyúl. Az indulat valósággal beíelhőzte ezüstcsillámú üstö- két, - ilyenkor egy angyal se pisszenhetett meg előtte. De amire anyus elbúcsúzott, Ingvild a tanítónő rabjává szegődött. Nielsenné lágyan és gyengé- den kézenfogta a kicsit. S bevezette a harmadik osztályba."