Ragna Nielsen norvég pedagógus, publicista, író, feminista (1845–1924)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ragna Nielsen norvég pedagógus, publicista, író, feminista (1845–1924)

július 17, 2017 - 13:50

Értelmiségi családba született, anyja , az első feministák egyike volt. A tanárképző elvégzése után több helyen is tanított, majd 1885-ben Kristianiaban Fru Nielsens Latin- og Realskole néven saját iskolát nyitott, ahová a kor szokásaitól eltérően lányok és fiúk egyaránt járhattak. Az első norvég nő volt, aki középiskolai igazgatói kinevezést kapott. 1901 – 1904 között beválasztották a városi tanács tagjai közé. A Norske kvindelige Handelsstands Forening (Norvég kereskedelmi nőegylet), Kvindestemmeretsforeningen (szüfrazsettek),  Norsk Fredsforening (Norvég békepárt)  egyik alapító tagja volt. A Norsk Kvindesagsforening  (norvég nőjogi egyesület) elnöke volt 1886 és 1888, majd 1889 és1895 között. (188-ban egy évig az elnök.) 1921-ben elindította a Norske Kvinder nőmagazint. 
Néhány munkája: Norske kvinder i det 19de aarhundrede; Fra de smaa følelsers tid; Sisyphos og de politiske partier; Bare en liten hjertefeil. 

 

Sigrid Undset Tizenegy év c. regényében így rajzolja meg az alakját (magyarul: Vigilia 1936/2.): 

"Ingvild az iskolával se nagyon barátkozott meg. Alig költöztek új lakásukba, amikor anyja kíséretében jelentkezett. Az osztályfőnöki fülkében mutatkozott be Ragna Nielsen asszonynak. A tanítónő gyönyörű jelenség volt, Ingvild pedig rajongott a szép emberekért, úgy hogy előre örült a tanulásnak. De Nielsenné szépségével hatalmas önérzet párosult. Csöpp madárképe finoman tagolódott, de egyenes, rövid orra tántoríthatatlan konokságra vallott s kedves, síma, ezüstszürke haja, valamint homlokcsigája csak fokozta e benyomást. Alacsonysága és zömöksége ellenére fürgén és határozottan mozgott. Rendkívül választékosan öltözködött; fekete vagy világosszürke derekából mindig széles mellbetét fehérlett ki; mintha egyenruhában járt volna. Ingvild hamarosan megfigyelte, hogy Nielsenné a legcsekélyebb izgalomtól rákvörösre gyúl. Az indulat valósággal beíelhőzte ezüstcsillámú üstö- két, - ilyenkor egy angyal se pisszenhetett meg előtte. De amire anyus elbúcsúzott, Ingvild a tanítónő rabjává szegődött. Nielsenné lágyan és gyengé- den kézenfogta a kicsit. S bevezette a harmadik osztályba."

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Isabelle Gatti de Gamond belga pedagógus, politikus, feminista (1839–1905)

július 28, 2017 - 21:16

Anyja Zoé de Gamond belga feminista, apja Giovanni Gatti olasz zeneművész volt. Párizsban született, ötéves korában költözött a család Brüsszelbe. Alapos nevelésben részesült, így anyja halála és a család elszegényedése után nevelőnő lett egy lengyel nemesi családnál. Az ott töltött idő alatt autodidakta módon megtanult görögül, latinul, és bővítette filozófiai ismereteit. 1961-ben tért vissza Brüsszelbe, a következő évben elindította a  L'Education de la Femme című lapot, melyben a lányok iskoláztatásának fontosságát és az erre kidolgozott tanítási módszereit propagálta.

Anna Whitlock svéd pedagógus, újságíró, feminista 1852 – 1930 

április 01, 2018 - 14:45

A Landsföreningen för kvinnans politiska rösträtt (LKPR) szüfrazsett egyesület egyik alapítója és elnöke a feminista eszmékkel már gyerekkorában megismerkedett, anyja Sophie Forsgrén nőjogi aktivista révén. 1875-ben a stockholmi Högre lärarinneseminariet tanárképző elvégzése után külföldön tanult, és az Aftonbladet  tudósítója volt. 1878-ban iskolát alapított, ami  Whitlockska samskolan  néven világhírű lett. A Frisinnade kvinnor liberális egyesület elnökségi tagja volt. 1918-ban megkapta a svéd állampolgároknak adható legmagasabb kitüntetést, az Illis Quorum-ot.   

Vilhelmine Ullmann norvég pedagógus, író, feminista (1816–1915)

március 16, 2017 - 14:38

Christianiaban született értelmiségi családba, az anyja által vezetett leányiskolában tanult, végzés után nevelőnőként dolgozott. 1839-ben férjhez ment Jørgen Ullmannhoz, hat gyereket szült, majd 1854-ben különváltak. Vaterland Børneasyl néven nevelőintézetet alapított, irodalmi karrierje is akkor indult. A Nordisk illustreret Børneblad című lapban rendszeresen publikált elbeszéléseket, meséket, verseket, fordításokat, kritikákat, állandó munkatársa volt a a Nylænde című feminista újságnak. Egyik alapító tagja volt a Norsk Kvinnesaksforening elnevezésű nőjogi szervezetnek.