Kolozsváron született, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1932-től 1936-ig Berlinben élt, ott jelentek meg első publikációi. Hazatérése után az Erzsébet Nőiskolában tanított franciát és magyart. 1944-ben antifasiszta magatartása miatt állásából elbocsátották, utána az OSZK könyvtárosa volt. Cikkeket, esszéket, elbeszéléseket, regényeket publikált, A vörös daru című regényéért az MTA Péczely-díjával tüntették ki.

"Az újítók közé lenne sorozható modernsége s írásmodora miatt, amellyel a szintetikus és analitikus jellemzés keveredését teremti meg alakjaiban, de nőies finomsága, különösen a szerelmi élet rajzában, ideállítja a nemes hagyományokat őrizők élcsoport» jába" - írja róla Boross István.

Húga Ferenczi Magda író.

Néhány munkája:

Argirus királyfi széphistóriájának múzeumi csonka példányáról;
A székely népballadákról;
Mary;
Ágneszka elment;
Estétől hajnalig;
Madame Flamingos Schatten;
A hegyen át;
Kis-könyv: eljegyzés 1789-ben,
Juliánka.

Ezek közül három megtalálható az MTDA - Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívumában.

Kapcsolódó tartalom

Júniusban született

magyar nők

könyvtáros

Országos Széchényi Könyvtár

Berlin

magyar nők a két világháború között

Erzsébet Nőiskola

Egyszeri adomány

Más egyszeri összeg

Rendszeresen adományoznál?

Legújabb tartalmak

Abortuszpetíció50 1973–2023 médiamegjelenések

ápr 3, 2024 - 15:04

Az Abortuszpetíció50 1973–2023 konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői

Abortuszpetíció50 1973–2023 - beszámoló a Nőkért Egyesület konferenciájáról

már 13, 2024 - 22:09

Antoni Rita 2024. február 9-én a Sándor-palotánál. Fotó: Csoszó Gabriella.

Nem úgy lesz egy nő hiteles nőpolitikus, hogy úgy táncol, ahogy a férfiak fütyülnek - Antoni Rita beszéde a Sándor-palotánál

már 4, 2024 - 12:51

1553 magyar állampolgár tiltakozó levele országgyűlési képviselőkhöz az abortusz szigorítása ellen - 1973. augusztus

feb 26, 2024 - 00:48

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Fertsek Elza író, tanító, iparművész (1889–1974)

május 15, 2018 - 12:10

Fertsek Elza (a jobb szélen) Náray Antalné és Dohnányi Ernőné társaságában 1942-ben

Balassagyarmaton született, a Budapesti Tanítónőképzőbe járt, ahol 1908-ban végzett. Csipkekészítést is tanult, munkáival több hazai és külföldi kiállításon vett részt. 1934-ben Fertsek Ferenc néven kezdett publikálni. Kezdetben napi- és hetilapokban jelentek meg elbeszélései, hamarosan a Nyugat állandó szerzői közé tartozott, több regényét is kiadták.

Néhány munkája:

Egészségesen távozott;
Pubi és a körülmények;
Bábu a polcon;
Boldogok éneke;
Fickó meg a többiek.

Oravecz Paula író (1903–1990)

november 14, 2018 - 22:26

A Gyermekvédő Liga intézetében tanult 16 éves koráig, utána gyári munkásként dolgozott. Később vőlegénye után kivándorolt Brazíliába, ahol összeházasodtak. Orvos férje mellett dolgozott műtősnőként, első novellája a helyi lapban jelent meg. Férje halála után, a harmincas években tért haza, megjelenő írásai hamarosan népszerűek lettek. Elbeszélései, regényei fő témája a szegények élete, kiszolgáltatottságuk, reménytelen sorsuk. 1945-ben házasságot kötött Déry Tiborral, azonban a férfi sorozatos hűtlenségei miatt néhány év múlva elváltak. Emlékiratán dolgozva halt meg 1990-ben.