Emma Nutt, az első női telefonkezelő (1860–1915)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Emma Nutt, az első női telefonkezelő (1860–1915)

szeptember 01, 2016 - 19:44
1878. szeptember elsején lépett munkába az első női telefonkezelő, Emma Nutt. Az Egyesült Államokban ezt a napot (Emma Nutt Day) róla nevezték el.

Szeptember elseje az Egyesült Államokban Emma Nutt napja. 1878-ban ezen a napon alkalmazta őt Alexander Graham Bell a Boston Telephone Dispatch Company telefonkezelőjének. Kezdetben a telefonközpontokban férfiak dolgoztak, de rengeteg panasz volt a rossz modorukra, trágár beszédükre, türelmetlenségükre, az ügyfelekkel szembeni gorombaságaikra. Bell reménye, hogy a női alkalmazottak udvariasak és türelmesek lesznek, bevált, a telefont kezelő nők remek munkaerőnek bizonyultak. 

Emma és nővére, akit néhány órával utána alkalmaztak, 10 dollárt kapott egy hónapra, ami akkoriban jó fizetésnek számított. A munkaidő heti 54 óra volt. Közel negyven éven át dolgozott a telefontársaságnak, kívülről tudta a New England Telephone Company összes előfizetőjének számát. 

Az 1890-es években a telefonkezelőkkel szemben szigorúak voltak az elvárások. legyen 17 és 26 év közötti, hajadon, szolid megjelenésű, jómodorú, magas és hosszú karú, hogy elérje a kapcsolótábla tetejét. A korra jellemző diszkrimináció is jelen volt, feketéket és zsidókat nem alkalmaztak. 

Emma Nutt az első világháború kitörése után vonult nyugdíjba, a kezdetben magas fizetése az évek során csak keveset emelkedett. 1919 április 15-én a New England-i telefonkezelők, többezer nő, sztrájkba lépett a magasabb bérek, rövidebb munkaidő, és a szakszervezetük elismeréséért. Öt nap múlva a sztrájk sikerrel befejeződött, a vezetőség elfogadta követeléseiket. 
 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Maria Cutarida-Crătunescu román orvos, feminista (1857–1919)

március 18, 2016 - 00:32

1857. február 10-én született. Középiskoláit Bukarestben végezte. 1877-ben beiratkozott a zürichi egyetem orvoskarára, majd tanulmányait a montpellieri egyetemen folytatta, a román újságok állandó figyelme mellett. 1884-ben megkapta doktori diplomáját, hazatért, magánpraxist nyitott és sikertelenül megpályázott egy nőgyógyászi állást a Brâncovenesc kórházban. 1886-tól az Elena Doamna női menhely egészségügyi vezetője volt, 1891-ben kinevezték a bukaresti Filantropia kórház nőgyógyász főorvosának. Orvosi munkája mellett szociális és nőjogi területen végzett komoly munkát.