Latin-Amerika első női nagykövete Macaracasban született, 1919-ben Svájcban szerzett tanári diplomát. Házassága és négy gyereke születése után Panamában ő volt a második nő, aki 1935-ben jogi diplomát szerzett.
Korának híres költője, Giulio Strozzi házasságon kívül született lánya. Zenei tehetsége rendkívül korán megmutatkozott, apja támogatta és a legjobb tanárokat fogadta mellé. 16 évesen már csodálatosan énekelt és több hangszeren játszott. Tehetséges és termékeny komponista is volt, 1644-ben jelent meg első műve, amelyet a toszkánai nagyhercegnőnek dedikált. Dalainak szövegét kezdetben apja, majd később ő maga írta. Életművéből kiemelkednek kantátái, melyek hat kötetet tesznek ki.
A National Ballet School of Canada alapítója Londonban született 1918-ban. Gyerekkorában légzési problémái miatt az orvos balettórákat javasolt számára. Komoly tehetségnek bizonyult, de 16 éves korára túl magasra nőtt, táncos helyett tanár lett, 17 évesen már saját iskolája volt. 1947-ben Kanadába költözött, ahol kinevezték a National Ballet of Canada balettmesterének. 1959-ben közreműködésével megalakult a National Ballet School of Canada, ahol az ő módszerével folyt az oktatás. Kanadán kívül tanított még Svédországban, Dániában és Oroszországban is.
A vadvirágkertészet szakértője volt, de tudományos körökben a rovarok tanulmányozásával vált nemzetközileg ismertté. Hatkötetes, gazdagon illusztrált munkája a bolhákról alapmű, világszerte elismerést aratott. A Royal Society tagja volt, és az első nő, akit a British Museum kurátorává választottak. Több mint 300 publikációja jelent meg, jónéhány egyetem – köztük Oxford és Cambridge – tiszteletbeli doktora volt. 2000-ben megkapta a Dame Commander of the Order of the British Empire rangot.
1933-ban az American Contemporary Artists Gallery-ben kiállított fél-absztrakt képein hajózási motívumok, füstfelhők, horgonyok jelennek meg, a következő években absztrakt emberi testeket állít hatalmas gépekkel szembe. 1937 végétől a Bauhaus és az orosz konstruktivizmus hatása jelenik meg munkáin. Különösen érdekelte a fény megjelenítése és új, különleges festékek felhasználása, a negyvenes évek végén például rádiumos festékkel kísérletezett.
Az első természettudományos végzettséggel rendelkező könyvtáros, a magyar kémiai bibliográfia létrehozója a Pázmány Péter Tudományegyetem kémia-természetrajz szakán végzett 1922-ben, doktori értekezését 1925-ben védte meg. 1923-tól dolgozott az Országos Széchényi Könyvtárban, 1938-tól a Szerzeményi Osztályt vezette. Nevéhez fűződik a modern magyar kémiai irodalom könyvészetének összeállítása.
Néhány munkája:
1923-ban szerezte meg jogi diplomáját a McGill egyetemen, ő volt az első nő, akit kimagasló tanulmányi eredményéért aranyéremmel tüntettek ki. Ez sem volt azonban elég ahhoz, hogy ügyvéd legyen, Quebec tartomány ügyvédi kamarája csak férfiakat fogadott be. Húsz évet érvelt, harcolt és várt, amíg ügyvéd lehetett, akkor is Nova Scotiában, nem Quebecben. Cégjogászként praktizált, az első nő volt, akit tanácsosnak neveztek ki. Aktív tagja volt a Quebec National Federation of University Women és a Canadian Federation of University Women (diplomás nők egyesületei) szervezeteknek.
Nagyváradon született sokgyermekes családban. (Megj. a Ferike a Franciska becézett változata.)
Nagybátyja, Salvador Allende chilei elnök meggyilkolása után férjével és gyermekeivel Venezuelába emigrált, és ott kezdett írni. Első regénye, a The House of the Spirits, családja és hazája történetéről szól. Nagyapjához igen közel állt, halála évfordulóján minden évben új műbe kezd. 2011-ben és 2014-ben sikeres TED beszédet is tartott.
Néhány magyarul megjelent:
A Mount Holyoke College-ban végzett, doktori értekezését 1931-ben a Radcliffe-ban védte meg. A Dunlop Observatory munkatársa volt, és a torontoi egyetemen csillagászatot tanított. Az első nő volt, akit asztronómiai tudományos társaság elnökévé választott. Tudományos publikációin kívül ismeretterjesztő cikkeket is írt, a Toronto Starban volt heti rovata. The Stars Belong to Everyone című könyvében mindenki számára érthetően mutatja be a csillagászatot. Ő volt az első kanadai nő, akiről kisbolygót neveztek el.
Massachusetts államban, Nantucket szigetén született. Az első nő, akit az American Academy of Arts and Sciences tagjai közé választott. Nemzetközi elismerést aratott 1847-ben, amikor apja teleszkópjával meghatározta egy új üstökös pályáját. 1865-ben lett a Vassar kollégium professzora, az obszervatórium vezetőjének nevezték ki. Elérte, hogy a férfi professzorokkal azonos fizetést kapjon. 1873-ban megalapította az American Association for the Advancement of Women-t (Amerikai Egyesület a Nők Helyzetének Jobbításáért). Sokszor idézik a tanítványainak leggyakrabban feltett kérdését:
Az első ausztrál őslakos profi teniszező, az 1970-80-as évek egyik meghatározó játékosa. 14 Grand Slam címe van, ebből hetet egyéniben szerzett (négy Australian Open, két Wimbledon, egy Roland Garros), hatot párosban, egyet vegyes párosban. 1971-ben az év sportolójának választották.
1818. júl. 30-án a yorkshire-i Thorntonban született Emily Brontë angol író, költő, az Üvöltő szelek szerzője. Testvéreivel (Charlotte, Anne, Branwell) gyerekkorától írt történeteket, a 3 nővér első közös verseskötetét 1846-ban Currer, Ellis és Acton Bell (férfi) álneveken adta ki. Az Üvöltő szelek egy évvel később, szintén álnéven jelent meg. Egy ideig nevelőnőként dolgozott, majd visszavonult. Sosem ment férjhez, szerelmi életéről nem tudunk. Zárkózott személyiség és szabad lélek volt, legjobban egyedül szeretett sétálni a kutyájával a természetben.
Apja már hétéves kora előtt megtanította csembalón játszani, és gyakran vitte koncertkörútra tehetséges gyerekeit. Ez egészen 1769-ig tartott, a 18 éves lány eladósorba került, nem kószálhatott tovább a világban apjával és fiútestvérével. 1783-ban feleségül ment az apja által választott férfihoz, akinek előző házasságaiból öt gyereke volt, Maria még szült hármat. Férjének 1801-ben bekövetkezett halála után zenetanításból tartotta fenn családját. Maria zenét is szerzett, ez a közte és öccse közötti levelezésből nyilvánvaló, de egyetlen műve sem maradt fenn.
Salzburgban született, a leánylíceumban tett érettségi után tanulmányait az innsbrucki egyetemen folytatta, többek között botanikát, ásványtant, kőzettant hallgatott. Lelkes barlangász volt, nevét Európa-szerte megismerték, szakértelmével nemzetközi hírnevet vívott ki. Ausztrián kívül megjárta Németország, Dalmácia, Szlovénia, Írország, Franciaország, Brazília barlangjait. Tagja volt az osztrák Barlangkutató Egyesületnek. 1925-ben tagja volt a híres írországi Poulnagollum barlangrendszer feltárására szervezett expedíciónak.
Az erdélyi Széken paraszt családba született, apja, nagynénje is mesemondó volt. Hat évet járt iskolába, húszéves korában férjhez adták. Ahogy később önéletrajzában írta, a mesemondás volt az egyetlen öröme. A felnőtteket a tündérmeséken kívül tréfás, néha vaskos történetekkel szórakoztattta. Meséit, mondókáit Nagy Olga, a kolozsvári Folklór Intézet munkatársa vette magnóra és rendezte sajtó alá. Hetvenen túl Kiszáradt az én örömem zöld fája címmel írta meg önéletrajzi könyvét.
Fazekas apjától tanulta meg a mesterség alapjait. 1935-ben ő volt az első nő, aki mestervizsgát tett fazekasságból. A hagyományos túri díszítőelemeket felhasználva hozta létre saját, jellegzetes alkotásait. Munkái nemcsak hazai, hanem külföldi kiállításokon is komoly sikert arattak. 1968-ban megkapta a Népművészet Mestere címet.
1894. júl. 29-én született Hajdúszoboszlón Csokonai Vitéz Gizella költő, könyvtáros. Csokonai Vitéz Mihály oldalági rokonságából származott. Négyéves korától vak volt. Az elemi iskolát Budapesten a Vakok Iskolájában végezte. A Vakokat Gyámolító Országos Egyesületben dolgozott, mint korrektor, gépíró, távírász és a Braille-könyvtár könyvtárosa. Alapító tagja volt a vakok 1928-ban megalakult Homérosz Kórusának. Verseket fiatal korában kezdett írni. A fénytelenség világából című kis verseskötete 1931-ben jelent meg, amelyhez Herczeg Ferenc írt előszót.
Anyja Zoé de Gamond belga feminista, apja Giovanni Gatti olasz zeneművész volt. Párizsban született, ötéves korában költözött a család Brüsszelbe. Alapos nevelésben részesült, így anyja halála és a család elszegényedése után nevelőnő lett egy lengyel nemesi családnál. Az ott töltött idő alatt autodidakta módon megtanult görögül, latinul, és bővítette filozófiai ismereteit. 1961-ben tért vissza Brüsszelbe, a következő évben elindította a L'Education de la Femme című lapot, melyben a lányok iskoláztatásának fontosságát és az erre kidolgozott tanítási módszereit propagálta.
A nők szüzességének mitizálása a patriarchátussal egyidős: a magántulajdon felértékelődésével és az apajogú öröklés megjelenésével a férfiakat nyomasztani kezdte a lehetőség, hogy a feleségük kakukkfiókát csempész a családi fészekbe, és idegen kézre száll a vagyon. Így vette kezdetét a nők szexualitása feletti zsarnokoskodó kontroll, amit bizonyos formában sikerült napjainkba is átmenteni.
Romániában az első, a világon a első nők egyike, akik ejtőernyőző engedélyt szereztek. Számtalan világrekordott állított fel, a korabeli lapok a „Magasságok királynője” néven emlegették. 1931-ben 6000 méterről való ugrás volt a világrekordja, a következő évben 6929 méter volt a világrekordja, amit az Aero Club of Washington hitelesített. 1932-ben, első európai nőként, pilótaengedélyt kapott az Egyesült Államokban. Ugyanabban az évben Miles Hawk típusú gépével rekordot állított fel, 6 óra 10 perc alatt tette meg a Róma és Tripolisz közötti távolságot.
Állandó politikai diskurzus része, hogy a magyar anyanyelvet beszélő honfitársak épp melyik határ melyik oldalán mit, miért és hogyan csinálnak. Miről mit, és ami fontosabb: egymásról mit is gondolnak valójában.
Az úttörő, aki nő létére orvosként dolgozott és nők orvosképzésével is foglalkozott Indiában. Elmiraban született, a metodista vallást követve nőtt fel. A Woman's Medical College of Pennsylvania hallgatója volt, 1896-ban diplomázott. 1869-ben a Methodist Mission megbízásából Indiába utazott, hogy nőket gyógyíthasson. 1970 januárjában érkezett Bareilly-be, ahol azonnal munkához látott. A gyógyítás mellett az orvoslás iránt érdeklődő lányokat tanított és készített fel a vizsgákra.
Ötszáznál több mű fűződik a nevéhez, számos operát, szimfónikus zenét, balettet komponált. Munkásságáért számos elismerést kapott, többek között a római Grand Prix díjazottja, hazájában Becsületrenddel tüntették ki.
Értelmiségi családba született, anyja Vilhelmine Ullmann, az első feministák egyike volt. A tanárképző elvégzése után több helyen is tanított, majd 1885-ben Kristianiaban Fru Nielsens Latin- og Realskole néven saját iskolát nyitott, ahová a kor szokásaitól eltérően lányok és fiúk egyaránt járhattak. Az első norvég nő volt, aki középiskolai igazgatói kinevezést kapott. 1901 – 1904 között beválasztották a városi tanács tagjai közé.
Az első dán szobrásznő, aki a kritikusok és a közönség előtt is sikert aratott. 12 és 14 éves kora között egy betegség ágyhoz kötötte, akkor kezdett rajzolni. Tehetségesnek mutatkozott, ezért szülei egy fiatal szobrászt bíztak meg tanításával. Legkedvesebb témái az állatok voltak, fábol faragott munkáit 1838-tól kezdve állította ki, hamar megismerték a nevét. 1839-ben egy bronzból készült szobra elnyerte a Neuhausenske díjat. 1844-ber olaszországi tanulmányútja során ismerkedett meg jövendő férjével. 1849-ben ment férjhez, gyerekeket szült, egyetlen kiállítása sem volt.
A Bryn Mawr College-ban hallgatott kémiát és geológiát, doktori értekezését 1912-ben geológiából készítette és védte meg. A United States Geological Survey társaságnál helyezkedett el és a Stissing Mountain szikláit tanulmányozta. Ő volt az első, aki kutatásainál Bruno Sander osztrák geológus módszerét alkalmazta. Erről írt Structural Petrography című könyve a szakma egyik alapművének számít.
A közvélemény – egy része elismerően, más része elítélően – a „new woman” megszemélyesítőjét látta benne. Független, önálló, szókimondó, vállalkozószellemű nő, saját markáns véleményével a világról. 1891-ben egyedül, lóháton és gyalog tett útjáról az A Girl in the Karpathians című könyvében számolt be. Két házassága volt, mindegyik válással ért véget.
Az első geológusnő és az első nő, aki a John Hopkins egyetemen doktorátust szerzett és akit a Geological Society of America tagjai közé felvettek. A University of Wisconsin elvégzése után 1889-ben külön engedéllyel a Johns Hopkins egyetemen folytatta tanulmányait, az előadások alatt paraván mögött kellett ülnie, hogy a férfihallgatók ne lássák őt. 1893-tól az Ohio State University, 1895-től a Bryn Mawr College professzora volt, nevéhez fűződik a geológia tanszék alapítása. Oktatómunkája mellett az USGS (United States Geological Survey) első női munkatársa volt, sokat dolgozott terepen is.
Tatán és a környékbeli falvak több iskolájában tanított. Bekapcsolódott a Vöröskereszt és a Győri Neológ Izraelita Nőegylet jótékonysági-, kulturális- és művészeti tevékenységébe. Az első világháború kitörésekor a Nőegylet vezetőségi tagjává választották. Kezdeményezésére segélyezték a hadirokkantakat, a hadiözvegyeket és az árvákat. A Jótékonysági Egylet elnökhelyettese, majd 2 év múlva elnöke lett. Irányításával 350-400 gyermeket láttak el ruházattal, élelemmel és iskolai eszközökkel.
A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakán szerzett tanári oklevelet. Első versei a Nyugatban jelentek meg 1940-ben. A versek mellett meséket, esszéket írt, sokat fordított angolból, németből, franciából. Férjével, Weöres Sándorral is jelent meg több közös kötete.
Néhány munkája:
