március 2016

Az első orosz orvosnő egy kis faluban, Paninóban született 1843. szeptember 1-én. Apja jobbágysorból küzdötte fel magát, kereskedő lett, két lányának jó nevelést biztosított. Nagyezsda fiatalkorában feminista novellákat írt. Moszkvában a tanárképző elvégzése után orvosnak akart tanulni, de nők Oroszországban nem lehettek egyetemi hallgatók. Ezért Svájcba utazott, ahol a zürichi egyetemen ő volt első nő, aki 1864-ben felvételt nyert az orvosi karra.

1899-ben végzett, sebészetből második, belgyógyászatból harmadik volt évfolyamán. Rezidens éveit a Royal Melbourne Hospital-ban és a Royal Children's Hospital-ban töltötte. 1903-ban visszatért az egyetemre, ahol elkészítette és megvédte doktori disszertációját, ő volt az első nő, aki ezt a címet megszerezte. A Queen Victoria Hospital patológusaként dolgozott, 1920-ban főorvosi kinevezést kapott. A University of Melbourne első nő demonstrátora és előadója volt. A Victorian Medical Women's Society alapító tagja és elnöke volt.

1856 . december 10-én született értelmiségi családban. A Gymnastik- och idrottshögskolan (egészség- és testnevelés) főiskola elvégzése után 1875-től gyógytornászként dolgozott. 1879-ben az uppsalai orvosegyetem hallgatója lett, orvosi diplomáját 1888-ban a stockholmi Karolinska Institutet-en szerezte meg. Orvosként elsőrangú fontosságúnak tartotta, hogy a nők megismerjék saját testüket, tudatosan foglalkozzanak egészségükkel, 1899-ben Kvinnohygien (női higiénia) címmel írt a témáról könyvet. Ugyanolyan fontosnak tartotta, hogy a férfiakkal azonos jogaik és lehetőségeik legyenek.

1889 . január 30-án született Kielben, 1914-ben szerezte meg diplomáját a Christian-Albrechts-Universität hallgatójaként. Berlinben a Rudolf Virchow kórházban kapott állást. A háború alatt balkáni hadikórházakban dolgozott. 1923-ben belépett a szociáldemokrata pártba. 1928-ban beválasztották a berlini városi tanácsba. Ugyanabban az évben otthagyta kórházi állását és egy munkásnegyed orvosa lett. A nácik hatalomrajutása után zsidó származása miatt megbízhatatlannak minősítették és elbocsátották. 1933-ban az Egyesült Államokba emigrált, ahol pszichoanalítikai praxist nyitott.

1857. február 10-én született. Középiskoláit Bukarestben végezte. 1877-ben beiratkozott a zürichi egyetem orvoskarára, majd tanulmányait a montpellieri egyetemen folytatta, a román újságok állandó figyelme mellett. 1884-ben megkapta doktori diplomáját, hazatért, magánpraxist nyitott és sikertelenül megpályázott egy nőgyógyászi állást a Brâncovenesc kórházban. 1886-tól az Elena Doamna női menhely egészségügyi vezetője volt, 1891-ben kinevezték a bukaresti Filantropia kórház nőgyógyász főorvosának. Orvosi munkája mellett szociális és nőjogi területen végzett komoly munkát.

"Feminista forradalom! – többek között ezt skandálta az a több tucatnyi tüntető, aki megjelent a Rhythms of Resistance (RoR) és a Nőkért Egyesület közös, nőnapi demonstrációján kedd este. A vonulásos tüntetés a Deák tértől indult, és a Madách téren, valamint a Múzeum körúton keresztül egészen a Sóház és a Corvinus Egyetem közötti Történelem Szoborig tartott. A tüntetésről szóló Facebook-eseményben azt írták, a szexista gondolkodás és a nőkkel szembeni erőszak bagatellizálása miatt vonulnak.