MúzeumCafé 96. szám - Női szempont: nem(ek) a múzeumban

A nő mint alkotó, muzeológus, mecénás, kiállítás vagy kutatás tárgya – a témát változatos nézőpontok szerint tárgyalja a MúzeumCafé 96. lapszáma.

Svégel Fanni a Néprajzi Múzeum történetének három meghatározó munkatársa, Fél Edit, Kresz Mária és Morvay Judit pályaképét vázolja fel.

Szabó Kitti az elfeledett festő- és zongoraművészt, Hacker Máriát mutatja be a hagyatékában fennmaradt dokumentumokra támaszkodva.

Basics Beatrix tanulmánya a női művészeti oktatás kezdeteit idézi fel.

Krász Lilla kutatásának tárgya a szülés kultúrtörténete a kora újkori Magyarországon.

Gyarmati Gabriella Munkácsy Mihályné szerepét ismerteti a festő életében.

Ruttkay-Miklián Eszter a finnugor népek kutatója, Schmidt Éva hagyatékát dolgozza fel.

Vidra Bernadett írásában hazai és külföldi női gyűjteményalapítókat mutat be.

Fejős Zoltán annak járt utána, hogyan vált a tengerentúli művészvilág fontos szereplőjévé Kárász Ilonka, a New Yorker címlapjainak rajzolója.

A Fővárosi Képtár vezetői, Molnárné Aczél Eszter és Árvai Mária a női múzeumi pályáról és a gyűjtemény elfeledett női alkotóiról nyilatkoztak Gréczi Emőkének.

Berényi Marianna Jette Sandahlt, az aarhusi Nőmúzeum alapítóját kérdezte a nők és a múzeumok kapcsolatáról.

Gergely Mariann, az MNG művészettörténésze Karácsony Ágnesnek mesélt múzeumi pályáról, kutatási és kurátori munkáiról.

A Szemlében Fejős Zoltán ismerteti Szijártó Zsolt médiaantropológiai kötetét, a Módszertan rovatban Kómár Éva a mesterséges intelligencia múzeumi felhasználásának jelenlegi eredményeit mutatja be. A Híreket Magyar Katalin szerkesztette, a portréfotókat Szilágyi Lenke készítette, a tervezés Pintér József, a korrektúra Szendrői Árpád munkája.