Kossuth Zsuzsanna, főápoló (1817–54)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Kossuth Zsuzsanna, főápoló (1817–54)

augusztus 08, 2012 - 20:37

Kossuth Lajos húga, az 1848−49-es szabadságharc idején a tábori kórházak kinevezett főápolója.

Kossuth Zsuzsanna 1841-ben kötött házasságot Meszlényi Rudolffal; három gyermekük született. A házaspár tevékenyen részt vett az Országos Védegylet szervezésében, a férj azonban 1848-ban elhunyt. Kossuth Lajos húgát 1849-ben az összes tábori kórházak főápolónőjének nevezte ki. Kossuth Zsuzsanna munkájának eredményeként rövid időtartam alatt több mint hetven tábori kórház létesült. 1849 áprilisában felhívást tett közzé, amelyben felszólította a magyar nőket, hogy önkéntesként vegyenek részt a sebesültek ápolásában. A szabadságharc végéig fáradhatatlanul tevékenykedett.

1850 után előbb Pesten, majd Bécsben raboskodott. Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének közbenjárására engedték szabadon, azzal a feltétellel, hogy külföldre távozik. Kossuth Zsuzsanna előbb Brüsszelben telepedett le, majd az USA-ba költözött, ahol 1854-ben hunyt el.

Emlékezetét a Kossuth Zsuzsanna emlékérem (1998), illetve Kossuth Zsuzsanna című regénye (1983) őrzi.

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Urr Ida költő, orvos (1904–1989)

november 12, 2018 - 20:29
Urr Ida, költő

Kassán született, ott érettségizett, orvosi diplomát a budapesti egyetemen szerzett. Még egyetemi hallgató, amikor megjelenik első verseskötete. Kassán kezd praktizálni, a harmincas években Budapesten kap állást, komoly figyelmet szentelt a szociális kérdéseknek. A második világháború alatt a Svéd Vöröskereszt orvosa, zsidókat bújtat, sok ember életét menti meg. A háború után belgyógyász főorvos, a Magyar Gerontológiai Társaság tagja. Irodalmi munkásságát sem adta fel, több kötete jelent meg. A Yad Vashem 1989-ben a Világ Igaza címmel jutalmazta embermentő tevékenységéért.

Jókai Mór: A női honvédhadnagy

március 14, 2015 - 13:02

"Mindnyájan emlékezni fogunk az alakjára, a kik az 1848/49-iki szabadságharca emlékeinek kiállítását meglátogattuk. A pénztárnál egy 48-as honvéd főhadnagy ült, egyenruhában, mellén a koszorus vitézségi renddel, fején a trikolor-rózsás csákó; napbarnitott arczán se bajusz, se szakáll.

Én ez alakot az 1849-iki májusi napokban láttam, akkor még nyalka «legény» volt, huszár dolmányban, sarkantyus csizmában. Irtam is róla valami költeményt.

Kánya Emília (Szegfi Mórné) író, újságíró, az első magyar női lapszerkesztő (1828–1905)

december 27, 2016 - 14:35

Az első női lapszerkesztő értelmiségi családba született, alapos nevelést kapott. 17 évesen lett Feldinger Gottfried felesége, akivel közösen szerkesztették az Euphrosine című lapot. Emilia néven a Napkelet, Hölgyfutár, Szépirodalmi Közlöny és Divatcsarnok is közölte írásait. Tíz év után elváltak, nemsokkal utána Családi Kör címen lapot indított, amely gyorsan népszerű lett, rangos írók publikáltak benne. 1861-ben házasságot kötött Szegfi Mór újságíróval, akivel leány-árvaházat  és nőképző-egyletet alapítottak.