A sielő családból származó Anne első nemzetközi sikerét 15 éves korában aratta, amikor 1954-ben Norvégiában aranyérmes lett az óriás műlesiklásbam, a legfiatalabb nyertes a sportág ötvenéves történelmében. 1960-ban a Squaw Valley-ben olimpiai aranyérmet nyert.
Kanada legsikeresebb, legeredményesebb kerékpározója Edmontonban született, a Victoria egyetem hallgatójaként kezdett versenyezni. Országúti kerékpározóként indult, négyszer nyert nemzeti bajnokságot és tagja volt a válogatott csapatnak. Ő volt az első kanadai nő, aki kerékpár világbajnokságon érmet nyert. 1991-től hegyi versenyeken indult, rögtön első világkupa versenyén, Svájcban, aranyérmet nyert. 1994-ben első lett a Mountain Bike Világbajnokságon. 1996-ban az atlantai olimpián ezüstérmes volt.
Győrben kezdett sportolni, majd 1990-től a fővárosi Újpesti Dózsa, 1993-tól a Bp. Honvéd versenyzője volt. Első bajnoki aranyérmét 1986-ban a serdülő OB 500 méteres számában nyerte, 1989-ben ifjúsági világbajnok a négyes hajóval. 1991-ben került a kajakválogatottba, tucatnál több bajnoki aranyérmet nyert. Legnagyobb sikerét az 1992-es barcelonai olimpiai játékokon aratta az 500 méteren aranyérmes négyes hajó tagjaként. 1993-ban az Év Sportolója női kajakban.
1955-ben a római világbajnokságon szenzációs vívással egyéniben és a csapattal is aranyérmet szerzett. Még kétszer nyert a válogatottal világbajnokságot (1959 Budapest, 1967 Montreal). Rómában (1960) ezüstérmes a tőrcsapattal. 1964-ben Tokióban a női tőrcsapat tagjaként olimpiai bajnok. A tőrcsapat Mexikóvárosban (1968) ismét ezüstérmet nyer. Számos világversenyen állt a dobogó második és harmadik fokán. Hétszeres egyéni magyar bajnok. Visszavonulása után női gimnasztikus testképzéssel foglalkozik, szakmai folyóiratokban publikál. Könyvei (tsz.
