Ruth Moufang német matematikus (1905–1977)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ruth Moufang német matematikus (1905–1977)

január 07, 2018 - 19:42

Értelmiségi családba született, a frankfurti egyetem matematika szakán végzett 1929-ben. Doktori disszertációját 1931-ben védte meg, utána egy évig Rómában volt ösztöndíjas. A projektív síkokkal kapcsolatos úttörő jelentőségű kutatásai nemzetközi elismerést szereztek neki. Annak ellenére, hogy doktori fokozattal rendelkezett, nem nevezték ki egyetemi tanárnak, mert nő volt. 1937 őszén sikerült elhelyezkednie a Krupp művek kutatólaboratóriumában, ahol ipari matematikával foglalkozott. 1946-ban a frankfurti egyetem tanára lett, 1957-ben ő volt az országban az első nő, akit egyetemi professzorrá neveztek ki.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dorothea Leporin (Erxleben), az első német orvosnő (1715–1762)

május 30, 2015 - 22:37

A korszellemmel szembemenő orvos apja támogatta lánya természettudományos érdeklődését, és átadta neki a gyógyítási ismereteket. A lánynak már fiatalon híre ment, mert hatékonyabb volt, mint a többnyire csak természetfilozófiai képzettséggel és vajmi kevés gyakorlati tudással rendelkező, egyetemet végzett doktorok. Hallott Anna Maria van Schurmanról, akinek példája inspirálón hatott rá. 

Elisabeth Altmann-Gottheiner német közgazdász, feminista (1874–1930)

március 18, 2017 - 23:11

Az első német nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki, Mannheimben született. Angliában és Svájcban járt egyetemre, doktori értekezését 1904-ben Zürichben védte meg. 1908-tól Mannheimben a Handelschochschule tanára lett, professzori kinevezését 1924-ben kapta meg. Szakmájában több könyvet és cikket publikált, de érdeklődése a genderproblémákra is kiterjedt. 1912-től a Jahrbuch der Frauenbewegung című feminista évkönyv szerkesztője volt. A mannheimi egyetem minden évben az Elisabeth Altmann-Gottheiner-Preis díjat adományozza a genderkutatásban legjobb hallgatónak.

A világon az első doktori fokozatot szerző nő: Elena Cornaro Piscopia 

április 19, 2017 - 22:58

Gazdag nemesember törvénytelen lánya volt, akinek tehetségére hatéves korában figyelt fel egy pap. Tanácsára apja taníttatni kezdte. A kislány megtanult görögül, latinul, franciául, spanyolul, jártas volt a matematikában, csillagászatban, filozófiában, teológiában, zenében, megtanult szónokolni, vitázni. Belépett egy zárdába, melynek pár évvel később a főnöknője lett, a szegények jótevőjeként ismerték. 1678-ban a paduai egyetemen nyilvános vitában megvédte disszertációját és bölcsészdoktorrá avatták.