Margunn Bjørnholt norvég szociológus, közgazdász, feminista (sz. 1958)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Margunn Bjørnholt norvég szociológus, közgazdász, feminista (sz. 1958)

október 08, 2017 - 23:23

A Tromso-i egyetemen diplomázott 1981-ben. Kutatásai széles skálán mozognak, foglalkozott alternativ pénzügyekkel, munka- és család, nemek közötti egyenlőség, férfiak és a férfiasság, kulturális örökség, és újabban a feminsta jogelmélet, feminista közgazdaságtan kérdéseivel. A Norsk Kvinnesaksforening (NKF, norvvég nőjogi egyesület) és a  Norges kvinnelobby (norvég nőlobbi) elnöke, az International Alliance of Women (nemzetközi nőszövetség, a korábbi International Women's Suffrage Alliance) elnökségi tagja.

Néhány munkája:  

  • "Like Father, Like Son? The Transmission of Values, Family Practices and Work-Family Adaptations to Sons of Work-Sharing Men." Fathering: A Journal of Theory, Research and Practice about Men as Fathers 8 (3).  
  • How Men Became the Local Agents of Change towards Gender Equality. Journal of Gender Studies 20 (1): 3–18.
  • "Advances in Feminist Economics in Times of Economic Crisis." In M. Bjornholt and A. McKay (eds.), Counting on . New Advances in Feminist Economics.

Norvég feministák: Beris As, Margunn Bjornolt és

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Vilhelmine Ullmann norvég pedagógus, író, feminista (1816–1915)

március 16, 2017 - 14:38

Christianiaban született értelmiségi családba, az anyja által vezetett leányiskolában tanult, végzés után nevelőnőként dolgozott. 1839-ben férjhez ment Jørgen Ullmannhoz, hat gyereket szült, majd 1854-ben különváltak. Vaterland Børneasyl néven nevelőintézetet alapított, irodalmi karrierje is akkor indult. A Nordisk illustreret Børneblad című lapban rendszeresen publikált elbeszéléseket, meséket, verseket, fordításokat, kritikákat, állandó munkatársa volt a a Nylænde című feminista újságnak. Egyik alapító tagja volt a Norsk Kvinnesaksforening elnevezésű nőjogi szervezetnek.

Dale Spender ausztrál feminista, író, nyelvész (sz. 1943)

szeptember 20, 2017 - 00:47

A feminizmus nem indított háborúkat. Nem ölte meg az ellenfeleit, nem állított fel koncentrációs táborokat, nem okozott éhínséget, nem élt kegyetlen módszerekkel. Harcait az oktatásért, a szavazati jogért, a jobb munkakörülményekért, a közbiztonságért, a gyermeksegélyezésért, a szociális ellátásért vívta. A bántalmazott és megerőszakolt nők számára felállított krízisközpontokért és menedékhelyekért, a menekült nők jogaiért, törvényi reformokért. Így hát amikor valaki azt mondja, hogy "én nem vagyk feminista", azt kérdezem: Miért nem? Mi a feminizmussal a problémád?  

Gina Krog norvég tanár, feminista (1847–1916)

december 27, 2016 - 20:29

A norvég nőmozgalom úttörője, egész életében a nők egyenjogúságáért, szavazati jogáért, tanuláshoz való jogáért dolgozott. 1880-ban Angliában került kapcsolatba a szüfrazsett mozgalommal, hazatérése után több cikket írt a témában. 1884-ben egyik alapítója volt a Kvinnesaksforening-nak (norvég nőjogi egyesület), a következő évben létrehozta a Kvinnestemmerettsforeningen egyesületet (norvég szüfrazsett egyesület). 1904-ben alapító tagja volt a Norske Kvinners Nasjonalrad-nak (norvég nők nemzeti tanácsa).