Kalivoda Kata festő, karikaturista (1877–1936)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Kalivoda Kata festő, karikaturista (1877–1936)

augusztus 20, 2017 - 00:00

Budapesten a Mintarajziskolában, majd a női festőiskolában, később Münchenben és tanult. Leginkább a portré- és tájképfestészet foglalkoztatta, rendszeresen szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. Az első női karikaturisták közé tartozott, a Borsszem Jankó több évtizeden át közölte rajzait. Néhány munkája: Templombamenők, Kendőpróbálók, Bucsusok, Emlék, Lány guzsallyal, Kézimunkázó lány.

1913-ban a Vasárnapi Újság riportere, Kovács Lydia otthonában felkereste, és így írt róla: 

"Kalivoda Kata leginkább genre-festményeivel vonta magára a figyelmet ő is Münchenben, Párisban tanult. Nem sokáig maradt külföldön. Maga beszélte el kedves közvetlenséggel műtermében tett látogatásunkkor, hogy Páris zajából hazakergette a vágy a magyar falu után s Eötvös-utczai műterméül békés csöndje után, a hol a téli időszakot tölteni szokta.

De még itt is alig várja a nyarat, hogy kimenekülhessen dunavecsei kis villájába, a hol a kis falu esteli harangszava ébreszti fel benne azokat a hatalmas értéseket, a melyek visszatükröződnek képeinek magyar alakjaiban.

Nem a nagyváros festője, nem is jól érzi magát itt, elemében csak akkor van, ha kimenekülhet falura, a nép közé, melynek típusait legjobban szereti festeni. Ott nevelkedett közöttük, látta őket szántani, vetni, aratni, vasárnap imádkozni és - duhajkodni... Mint fiatal leány, fogékony lélekkel szívta magába az egyszerű, kedves falusi levegő impresszióit.

A falusi embereket egészségeseknek, vidámaknak, őszintéknek és egyszerűeknek látja s ebben az egészséges meglátásban szerette meg őket... Ezt a rajongó szeretetet magával vitte a nagy, bűnös Párisba is, - de nem veszítette el, hanem épen az egyszerű magyarság szeretete kergette vissza hozzánk, hogy magyaros művészetével értéket szerezzen a női pikturának.

Hogy a képzőművésznők menynyire meg tudták hódítani a társadalom elismerését, mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy vannak egyesek, a kik iskolákat tartanak fenn. Így Kalivoda Kata is. Tizennégy növendéke van iskolájának s közöttük a művésznő állítása szerint van egy-két olyan kiváló talentum is, a kik már most jelét adják igazán szívós tanulmányaikban teknikai készségüknek.

Mi épen akkor érkeztünk műtermébe, mikor a növendékek elhagyták. Egy kicsi, tipikus vecsei parasztleány serényen rakja félre a növendékek állványait, s igazítja az összegyűrt puha szőnyegeket. Kalivoda Kata modellje különben a kis parasztlányka: ott lehet látni szőke bábos kontytyal borított üde, fiatal fejecskéjét a művésznő képein. Kellemes, finom, meleg tónus ömlik át a tágas műtermen, a melynek millieujében Kalivoda Kata finom művészi lelke csillan fel...

Ennek a kiváló asszonynak gazdag, sajátos egyénisége ott él a műtermének minden egyes darabjában, a mely körülveszi őt. A finom ízlésű nippekkel művészien elrendezett antik üvegszekrény, a puha perzsa szőnyegek, az egyszerű, de választékos bútorok fölött a falakon hatalmas vásznak függenek, melyekről reánk mosolyognak az egyszerű, böcsületes magyararczok.

Kalivoda Kata művészetének alakjai, a kik derűssé, vidámmá varázsolják a művésznő otthonát, hogy kellemes meleg, elegáns millieujében is fülébe zsonghasson az egyszerű falucska piczi, csengő harangjának énekes szava ..." 

Kalivoda Kata: Lány guzsallyal

Kalivoda Kata: Nagybányai udvar tavasszal

Kalivoda Kata: Emlékezés

 

Források:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dóczyné Berde Amál festőművész (1886–1976)

január 01, 2017 - 20:35

Apja teológiatanár, anyja tehetséges gyerekeit neveli: Sándorból református pap lesz, Máriából író, Károlyból orvosegyetemi professzor. Amál magántanulóként elvégzi a Tanítóképzőt Kolozsváron, majd európai tanulmányútra megy, művészeti tanulmányokat folytat. Pesten Kernstok Károly, Nagybányán Thorma János a mestere. Feleségül megy Dóczy Ferenc teológia-matematika-fizika szakos tanárhoz. Első önálló kiállítása 1922-ben Kolozsváron van, a következő években műveit budapesti, bukaresti, müncheni, bécsi és kolozsvári tárlatokon állítja ki nagy sikerrel.

Vankóné Dudás Juli naiv festő, író, népművész (1919–1984)

április 04, 2017 - 01:00

Festményein szülőfaluja, Galgamácsa szokásait, hagyományait, mindennapi életüket örökítette meg: Lakodalom, Szentiváni túzugrás, Pünkösdi májusfa állítás, Éjféli misemenet, Galavölgyi falusi mulatság. Nagyméretű pannót készített szállodák részére. Rendszeresen részt vett hazai- és nemzetközi kiállításokon, művei a magyar múzeumokon kívül külföldön is láthatók.

Könyvei: