„... részem volt minden nyomorúságban, minden megaláztatásban ...” - Boros Ferike színésznő (1873–1951) 

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

„... részem volt minden nyomorúságban, minden megaláztatásban ...” - Boros Ferike színésznő (1873–1951) 

július 30, 2017 - 19:30

Nagyváradon született sokgyermekes családban. (Megj. a Ferike a Franciska becézett változata.)

A Színművészeti Akadémián 1893-ban kapott oklevelet, a Vígszínházban, majd a Nemzeti Színházban játszott. Póztalan, sallangmentes játéka kirítt a társai közül, akik nehezen fogadták be. Amikor kiderült, hogy keresetének nagy részét hazaküldi saládja támogatására, kolléganői azt tanácsolták hogy "menjen jól férjhez". Ő azonban a nehezebb utat választotta, és 1903-ban Londonba távozott. Színháznál nem tudott elhelyezkedni, ezért idegenvezető lett. Itt azonban rendszeres szexuális zaklatás érte, így házigondnokságra váltott, ahol azonban "bolondos szavalása" (angolul tanult) zavarta a lakókat. Skóciába ment tovább ahonnan egy időre Dél-Afrikába, Fokvárosba került nevelőnőnek. Élete jobbra fordulásáról később így mesélt egy szegedi újságírónak:   

„Egy milliomos farmer családjában - mint három kislány nevelőnője - elég tisztességes pénzösszeget kerestem, s most már jöhettem vissza Angliába s Londonba. Ekkor már nagyon jól tudtam angolul, hisz állandóan angol környezetben éltem. És szinte éreztem a közelgő változást, a sorsom fordulatát. A New Cross színházban léptem fel először. Másnap, az angol újságok, mint star-t emlegettek.”

Később az Empire színházban népdalokat adott elő. 1909-ben New Yorkba utazott. Amíg szerződésre várt, lefordította a Gyurkovics lányok című vígjátékot, amit  The seven sisters címmel a Lyceum Theatre be is mutatott. 1911-ben debütált a Broadwayn. Pózmentes játéka nem vált be a némafilmeknél, a hangosfilmek megjelenésével azonban utat tört a mozivászonra is: ötvenen túk szakmát váltott. Hollywoodba költözött és 1930-tól 1949-ig, 19 év alatt 48 egész estét betöltő játékfilmben alakított különböző karaktereket. Utolsó filmjét, az East Side, West Side-ot, amelyben egy nagymamát játszott, 1949-ben forgatja. Ezután visszavonult és hollywoodi otthonában 1951-ben érte a halál. 

 

 

Lásd még:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Forrai Eszter költő, festő (sz. 1938)

április 14, 2017 - 00:35

Az ELTE bölcsészkarán végzett, 1962-től Párizsban él, publikál magyarul, franciául, fordít, fest. Munkásságáért kapott kitüntetései: Roboz Károly-díj (Izrael), Prix Mérit (Franciaország), Magyar Köztársasági Érdemkereszt. Néhány kötete magyarul: Faágak tánca, Lépcsők, Napóra mögött, Színné vált szavak; és franciául: L’escalies de vogul, L’ombre des eclairs, Dechirure de ciel. 

 

Részlet Lépcsők című verséből:

Akkor január volt,

Kegyetlen hideg

A Dunába vezettek a lépcsők

Mikor a kis cipőkből kilépve

Megálltunk -

Elsőként a Scalában: Némethy Ella operaénekes (1895–1961)

április 03, 2018 - 21:41

Budapesten kezdte tanulmányait, majd Milánóban Ettore Paizza tanítványa volt. A budapesti Operaházban 1919-ben volt az első fellépése a Sámson és Delilában. Az elkövetkező években vezető mezzo-szoprán énekessé nőtte ki magát, korának legjobb Wagner énekeseként tartották számon. Külföldön is népszerű volt, fellépett Olaszországban, Dél-Amerikában, Németországban, Spanyolországban. 1948-ban a budapesti Operaház örökös tagjává választották. 

 

Basilides Mária operaénekes (1886–1946)

november 28, 2017 - 16:20

Jolsván született, ahol apja volt a polgármester, művészi tehetségét zeneművészeti főiskolát végzett anyjától örökölte. 1905 és 1911 között a budapesti Zeneakadémiára járt, Sík József volt a mestere. Végzés után a Népopera szerződtette, 1911-ben a Quo Vadis című operában debütált. Csodálatos alt hangja a közönséget és a kritikusokat egyaránt elbűvölte. 1915-től az Operaház ösztöndíjas, majd 1917-tól rendes tagja lett, 1934-ben örökös tagnak választották.