Novák Ilonka úszó (sz. 1928)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Novák Ilonka úszó (sz. 1928)

május 15, 2016 - 23:54

Lovász Gitta és Novák Ilona 1940-ben

Első bajnoki aranyérmét 1940-ben nyerte a 100 méteres hátúszásban. 1948-ban a londoni olimpián negyedik volt a rövidebb hátúszószámban és ötödik a 4x100 m-es gyorsváltóban. A helsinki nyári játékokon 1952-ben a világcsúcsot úszó 4x100 méteres gyorsváltó tagjaként nyert olimpiai bajnokságot. A 200 méteres hátúszásban ő volt az első három percen belüli úszónő. Egyéniben 24, váltóban 6 országos bajnokságot nyert, az FTC örökös bajnoka. A Testnevelési Főiskolán 1963-ban edzői oklevelet szerzett. Az ELTE testnevelőtanáraként dolgozott, de sportvezetőként is sokat tett a sportágért: 1971-től a MÚSZ alelnöke, 1971-72 között az úszóválogatott szövetségi kapitánya és 1974-től húsz éven át az Európai Úszó Liga elnökségi tagja volt.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az „Aranylány”: Betty Cuthbert ausztrál futó (1938–2017)

augusztus 07, 2017 - 12:28

Aranylánynak becézték a 18 éves korában Melbourne-ben nyert három olimpiai győzelme után. Világrekorddal lett első 100 méteren, győzött 200-on és a 400-as váltóban. 1956 és 1964 között 18 világrekordot állított fel. Az 1960-as római olimpiát sérülés miatt ki kellett hagynia. 1964-ben Tokióban újra olimpiai bajnok lett, negyedik aranyérmét 400 méteren szerezte meg, ezt tartotta élete legjobb teljesítményének. Ugyanebben az évben megkapta a Helms Award kitüntetést.

Anne Henning amerikai gyorskorcsolyázó (sz. 1955)

szeptember 29, 2017 - 23:39

Az Illinois állambeli Northbrook-ban nőtt fel és kezdett sportolni. Rövidtávú gyorskorcsolyázással kezdte, később edzője tanácsára áttért a hosszabb távokra. 1971-ben ezüstérmes lett a ISU Sprint Championships-en, ez feljogosította a világbajnokságon való indulásra, ahol 500 méteren világcsúccsal nyert. 1972-ban az olimpia előtt 500 és 1000 méteren is új világcsúcsot futott. Szapporóban a olimpián 1000 méteren bronzérmes, 500 méteren olimpiai csúccsal aranyérmes lett. 16 évével ő volt a sportág legfiatalabb olimpiai bajnoka.

Tary Gizella vívó, író (1884–1960)

december 28, 2016 - 00:27

A Rákosi Szidi-féle színiiskolában ismerkedett meg a vívással, majd Fodor Károly vívóintézetében fejlesztette tudását. 1909-ben Pozsonyban az első magyar női tőrvívóbajnokság nyertese. Az 1924-es párizsi olimpiai játékokon ő szerezte meg a magyar női sport első olimpiai helyezését,  hatodik lett. 1925 -29 között háromszor nyerte meg a szlovenszkói, 1930-ban pedig a Tátra-bajnokságot. Évtizedeken át vívómesterként működött. 

1924-ben Pécsett bemutatták Mátkaság című színművét; egyfelvonásosait fővárosi kabarék játszották.