Az első európai történetíró nő: Anna Komnéné

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Az első európai történetíró nő: Anna Komnéné

november 02, 2019 - 15:40
A rendkívül művelt bizánci hercegnő a 11-12. században élt.

1083. december elsején született I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár és felesége, Dukasz Eirené első gyermekeként. Apja még kiskorában eljegyezte az akkori trónörökös Konsztantin Dukasszal, a kislány leendő anyósa házában nőtt fel. Tanárokat fogadtak mellé, így elmélyülhetett a matematikában, a történelemben és az orvostudományban. 1092-ben azonban apja a fiát, Anna 1087-ben született öccsét, Jóannész Komnénoszt jelölte utódjának - hiába próbálta felesége erről még a halálos ágyán is lebeszélni. Két évvel később Konsztantin meghalt. Anna így 14 évesen Nikeforosz  Briennioszhoz ment hozzá, és négy gyermekük született. 

1118-ban férjével és anyjával összeesküvést szőtt, megpróbálták Jóannészt eltávolítani a trónról (Nikeforosz javára, aki azonban vonakodott együttműködni). A császár emiatt kolostorba záratta anyját és nővérét - azonban ezt nem börtönként, hanem egy kisvárosszerű létesítményként kell elképzelni. Itt írta meg Anna apjáról szóló művét, az Alexiaszt, melyben - Bellér Béla történész szerint - "nemcsak az I. keresztes háború eseményeiről fest lenyűgöző képet, hanem feltárja a túlcivilizált, de hanyatló Bizánc, és a barbár, de életerős Nyugat közti ellentétet is". Az 1150-es években halt meg. 

A művet Passuth László magyarra fordította.

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Irena Sendler szociális munkás, apáca (1910–2008)

február 11, 2017 - 14:02

A lengyel nemzeti hősként számontartott Irena a második világháború alatt a németek által megszállt Varsó földalatti ellenállási mozgalmának tagja, a Żegota (zsidókat segítő) gyerekek megmentésével foglalkozó csoportjának vezetője volt. A városi szociális osztály dolgozójaként munkatársaival a varsói gettóból csempésztek ki gyerekeket, hamis papírokkal látták el és biztonságba helyezték őket. A nácik rájöttek tevékenységére, elfogták, megkínozták és halálra ítélték. Társai az őrök megvesztegetésével kiszabadították, ezután álnéven folytatta tevékenységét.

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született a sorban ötödikként 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)