Goethe fordítója: Anna Swanwick angol író, feminista (1813–1899)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Goethe fordítója: Anna Swanwick angol író, feminista (1813–1899)

június 21, 2017 - 23:51

Liverpoolban született, a helyi leánynevelőbe járt. Tanulmányait Berlinben folytatta, ahol németül, görögül és héberül tanult. 1843-ban tért haza, még abban az évben megjelent első kötete, a Selections from the Dramas of Goethe and Schiller. Fordítását a mai napig az egyik legjobbnak tekintik. A német és görög drámák  fordítása mellett saját művei is sikert arattak. Aktívan részt vett a kor társadalmi és politikai életében. 1861-ben aláírta J.S. Mill petícióját a nők szavazati jogáért. Fontosnak tartotta a dolgozó nők képzését, előadásokat tartott nekik. Szorgalmazta az egyetemek megnyitását a nők előtt, a Queen's és a Bedford College alapító tagja volt. Az Aberdeen-i egyetem tiszteletbeli doktorává választotta. Nevét - ,  és társaságában - felvésték a londoni Kensal Green temető Reformers Memorial falára.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Winifred Cullis brit orvos, feminista (1875–1956) 

június 02, 2016 - 00:00

Az első nő, aki brit orvosegyetemen tanszékvezetői kinevezést kapott, egész életében a nők tanuláshoz való jogáért munkálkodott. Cambridge-ben volt a Newnham College hallgatója, végzés után 1901-től a London School of Medicine for Women élettani tanszékének demonstrátoraként kezdett  dolgozni. Később a kutatómunkába is bekapcsolódott, több publikációja jelent meg, 1919-ben kapta meg professzori kinevezését. Világszerte előadásokat tartott a nők továbbtanulásának fontosságáról. A British Federation of University Women és az International Federation of University Women elnöke volt

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Flora Tristan

május 23, 2016 - 23:00

Perui apa és francia anya gyermekeként Spanyolországban született. A szülők házasságát nem ismerték el az országban, így a lány törvénytelen gyermeknek számított. Apja halála után anyjával nagy szegénységben éltek, így egyéb lehetőség híján 18 évesen hozzáment a munkaadójához, aki azonban kegyetlenül bánt vele, bántalmazta. Flora állapotos volt, amikor elmenekült tőle, és gardedámként kereste a kenyerét. Férje üldözte, közös lányukat többször elrabolta, aztán rálőtt feleségére, ami miatt végül elítélték.