A Fidesz tipikusan kevés nőt enged hatalomközelbe - hangoztatott konzervatívizmusa  ez  egyre kevésbé eu-konform gyakorlat igazolásának  könnyed és problémamentes eszköze.

Érdekes azonban, hogy mindennek ellenére - netán éppen ezért?- a legtöbb megosztást és ellenérzést kiváltó nyugdíj- és tanügyi átalakítások vezéralakjai nőneműek.

A Selmeczi Gabriella és Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett - valójában azonban mindössze az ő nyakukba varrt-, kormánypolitikai célokkal egybecsengő radikális átalakítások -  szintén kormánypolitikai célokkal egybecsengő - mellékterméke, hogy személyükkel kapcsolatosan a női nem politikai szerepének negatív, így még  a jelen alacsony mértékben is szükségtelen voltát lehet hangsúlyozni és erősíteni a közvélemény szemében.

Más kérdés persze, hogy a negatív árfolyam-alakulások okán kárhoztathatók csupa férfiak voltak : náluk ugyanis soha nem kapcsolják össze a hibázást, a személyes antipátiát a nemükkel.

Így van ez persze nemcsak a politikában, hanem a vállalat- és autóvezetésben, meg általában mindenütt, ahol hibázni lehet:

Kiss Pista ugyanis mindig azért hibázik, mert ő Kiss Pista -  Kiss Mari viszont mindig azért hibázik, mert nő.

Így hát merő szerencse, hogy mindaz a 4 db vezető, aki az idei évben tájékozódási problémái okán fordított irányban hajtott fel az autópályákra, s okozta ezzel vagy tucatnyi vétlen ember halálát, kivétel nélkül mind férfi volt.

Komolyan tartok tőle, hogy ha a négy vétkes sofőr mindegyike történetesen nő lett volna, akkor mára komoly veszélyben lenne az én jogosítványom is.