Reindl Ludovika néven született Rimaszombaton 1850-ben. Szülei vándorszínészek voltak, a kislány már négyévesen színpadra állt. Tizenhat évesen házasságot kötött énektanárával, Blaha János színházi karmesterrel, aki tovább képezte, és akinek nevét – noha a férfi négy évvel később tüdőbajban meghalt – egész életében viselte. Debrecenben játszott, majd Bécsben vendégszerepelt. Itt szerződtetni akarták, de ő visszautasította: magyar színésznő akart lenni. A Nemzeti Színházban, majd Budán játszott. 1875-ben a Népszínházhoz szerződött, 1896-ig az itteni társulat tagja volt, fontos szerepe volt abban, hogy a Népszínház a pesti német színház riválisává nőtte ki magát. Népszínművekben, operettekben, operákban egyforma sikert aratott. A film nem vonzotta. Utolsó nagy sikere Csiky Gergely Nagymama c. művének címszerepe. 1918-ban lépett utoljára színpadra. 

1875-ben hozzáment egy földbirtokoshoz (ez a frigy válással végződött), majd 1885-ben Splényi rendőrtanácsossal kötött házasságot. A kettő között törvénytelen gyermeke született Máday Andor képviselőtől - Blaha Sándor végül szintén képviselő lett. 1887-ben petefészekciszta miatt műtétre szorult, amelyet azonban csak saját lakásában volt hajlandó elvégeztetni. A sikeres beavatkozás növelte a nőgyógyászat - és Tauffer professzor - tekintélyét. Harmadik házasságából született lánya, Blaha Sári anyja nyomdokaiba lépett, színésznő lett. 

Még életében: 1918-ban teret neveztek el róla - itt élt, ablakából rálátott a róla elnevezett színházra. 1926-ban, tüdőgyulladásban halt meg. A Nemzeti Színház előcsarnokában ravatalozták fel, kétszáz cigányzenész játszotta a dalait, és politikusok és híres pályatársak mellett, már-már életveszélyes tolongás közepette mintegy százezer fős tömeg kísérte a Kerepesi úti temetőbe. 

Néhány szerepe: 

• 1863–65 – Féltve őrzött kislány – gyermekcímszereplő – Győri Színház
• 1867 – Kékszakállú – operett-átirat – főszerep, Debreceni Színház
• 1867 – Varázshegedű – operett-főszerep, – Debreceni Színház
• 1871. május 7. – Marcsa – Tündérlak Magyarhonban – Nemzeti Színház – Blaha Lujza budapesti premierje
• 1874 – Csikós c. népszínmű, címszerep – Nemzeti Színház
• 1875. január 1. – Finum Rózsi – Tóth Ede: A falu rossza c. népszínművében – Nemzeti Színház
• 1875. október 22. – Tóth Kálmán: Az ördög párnája – bohózat, főszerep – A Népszínház első darabja
• 1877 ősze – A Kisasszony a feleségem – operett-főszerep – Népszínház
• 1878 – Török bíróné – Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris – Népszínház, címszerep – a Csingilingi csárdás c. betétdal slágerré válik
• 1879 – A Favartné c. operett főszerepe – Népszínház
• 1879 – Boccaccio c. operettben mint az ifjú Boccaccio – Népszínház
• 1882 – Vörös Sapka – főszerep – Népszínház
• 1882 – Konti József: Eleven ördög – operett-címszerep, Népszínház
• 1883 – A Koldusdiák – Simon diák szerepében – Népszínház
• 1885 – Felhő Klári – népszínmű címszerepe – Népszínház
• 1886 - Gerő Károly: Tunikás lányok - népszínmű - Népszínház
• 1888 – Konti József: Suhanc – operett-főszerep, Népszínház
• 1894 – Szókimondó asszonyság – főszerep – Népszínház
• 1908 – Csiky: Nagymama – főszerep – Nemzeti Színház
• 1909. március 17. – Móricz Zsigmond: Sári bíró – Bíróné főszerep, Nemzeti Színház
• 1909 ősze, Móricz Zsigmond: A lányom – főszerep, Nemzeti Színház
• Móricz Zsigmond: Aranyos öregek – főszerep – Nemzeti Színház
• 1911 nyara – Török bíróné – Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris c. népszínmű – Balatonfüred
• 1914. január – Garamszeghy Sándor: Matyólakodalom – főszerep – Nemzeti Színház, utolsó szerepe, visszavonulása miatt leveszik a műsorból

Hivatkozott irodalom: