Széchy Ágnes újságíró, állatvédő (1923–2000)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Széchy Ágnes újságíró, állatvédő (1923–2000)

február 23, 2018 - 21:24

A magyar állatvédelem úttörője, nemzetközileg is elismert környezet- és állatvédő. Alapító tagja a Fauna Egyesületnek, szerkesztője a Fauna Híradónak, hazai és külföldi folyóiratokban  jelentek meg publikációi a témában.  A WSPA (állatvédő világszövetség) elnökségi tagja volt. Sok éven át dolgozott az állatok jogainak elfogadtatásán. Megérte, hogy teljesült legfontosabb célja, Magyarország 1998-ban törvényt hozott az állatok védelméről és kíméletéről. Komoly része volt ennek a törvénynek a létrejöttében. Munkásságának elismeréséül megkapta a Pro Natura díjat és a Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. 

Budapesten, az állatkerti állatmentő állomáson 2011. október 7-én emléktáblát avattak a tiszteletére.

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Szabóné Nogáll Janka író (1861–1924)

október 13, 2017 - 14:22

Gyulán született törvényszéki bíró lányaként, 1876-ban Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet, de végül sosem tanított. 1878-ban jelent meg nyomtatásban első elbeszélése, írásait rendszeresen közölte a Fővárosi Lapok, a és a Magyar Népvilág. A Divat Szalon és a Háztartás című lapok szerkesztője volt. 1891-ben beválasztották a Petőfi Társaság tagjai közé.  

Gárdos Mariska (1885–1973) író, újságíró, nőmozgalmi vezető

június 26, 2014 - 07:49

Gárdos Mariska 1885.május elsején született, a kereskedelmi iskola befejezése után egyik alapítója, majd vezetőségi tagja volt a Kereskedelmi Alkalmazottak és Magántisztviselők Szakegyletének. Fiatal korától kezdve foglalkozott a dolgozó nők problémáival. Alapító tagja a Nők Asztaltársaságának, az 1905-ben induló Nőmunkás című lap belső szerkesztője, valamint a havonta megjelenő A dolgozó nő című szociális női lap felelős szerkesztője volt.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.