Elisabeth Langgässer német író, költő (1899–1950)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Elisabeth Langgässer német író, költő (1899–1950)

február 23, 2018 - 09:46

Egy római katolikus általános iskolában tanított, ahonnan elbocsátották, amikor egy zsidó férfitől házasságon kívül kislánya született. 1935-ben házasságot kötött a filozófus Wilhelm Hoffmannal, aki a kislányt örökbefogadja, és három közös gyerekük is születik. A nácik hatalomra kerülésekor Elisabeth könyveit betiltották, őt kényszermunkára ítélték. 15 éves lányát Auschwitzba hurcolták, ő a táborból való szabadulása után Izraelben telepedett le. Elisabeth súlyos betegen túlélte a háborút és újra publikálhatott, 1950-ben megkapta a Georg-Büchner díjat, nem sokkal utána meghalt. Néhány műve: Daphne an der Sonnenwende, Die Rose, Frühsommer, Späte Zeit, Winterwende. 

Magyarul megjelent műveit többek közt fordította.  

 

Tavasz 1946 

Cordeliának
 
Kökörcsin, te drága,
itt vagy, szép csoda!
nap süt fényes koronádra,
itt vagy írnak sebre, vágyra,
itt vagy Nausikaa?
 
Szél lengette hajlás,
hullám, hab és fény,
szférák üdvössége, zajlás,
súlyát elvető robajlás,
végre könnyű: én!
 
A varangy honából
szállok fölfele,
pillám alatt Plutó lángol,
s alvilági fuvolától
fülem még tele.
 
Gorgó vad szemében
vaskemény a fény,
lúgfreccsentő hazug szégyen,
vártátok, szívem elégjen,
belevesszek én?
 
Arcod édességét
csókra hajtsd közel,
Styx és Léthe tükrözését
nem és ne vetélkedését
hadd feledjem el.
 
Szűzies habokban
élsz, itt vagy velem,
szívem csöndben dobban,
de fel még sem lobban,
Nausikaa, gyermekem.

Ford. Hajnal Anna

 

Szavak délben 

Álmos a kert, mint hüvelykujjon
a hüvelyk, malmozza unalmát,
ki viszi ölben a körtéket, mondd?
A rózsaringlót, az almát?
 
Szélesen táruljon comb és térd,
domborul somszilva, mirabell érik,
feszül a gyümölcsnedv, mágikus vér,
gurul a föld a nyár küszöbéig.
 
Bőrébe telítve dugig elég,
mind alámerülve, gyümölcsmagába,
csüngenek, villog köpenyük, a lég,
felvirul rajtuk a kék meg a sárga.
 
Dobbanó hullás. Mely hord és kihord,
szeresd a mindünkszülötte egészet,
a magházas almát, szedetlen bíbort:
mint illanó álom, az Egészbe vész el.
 
Zaj a lombban, egy kotlós fészkére tapad,
bátran leült a törött kerékre?
Idő, hova futsz? Avalunnak szalad?
Hogy hivnak, te édes? Mandulamag?
Bíborlik? Sárgul? Tétlen is hat,
s mind így felel: kegyelmet végre!

Ford. Hajnal Anna

 

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Jelena Dimitrijević szerb író, költő, utazó (1862–1945)

március 27, 2019 - 20:08

Kruševac-on született, jómódú, hagyományos ortodox családba. Gyerekkorában kezdett érdeklődni a nyelvek iránt, megtanult franciául, angolul, oroszul, olaszul, görögül és törökül. A nyelvek mellett íráskészsége is hamar kibontakozott, 1878-ban jelent meg első verse. 1881-ben házasságot kötött Jovan Dimitrijevic magasrangú katonatiszttel, Niš városában telepedtek le. Férje támogatta író és szociális tevékenységét, beutazták együtt Európát és Amerikát, útjairól írt könyvei nagy sikert arattak. Érdeklődésének középpontjában a nők élete állt, különösen a háremben élők helyzete foglalkoztatta.

A szalonokból a nyomorba: Majthényi Flóra életútja (1837–1915)

december 04, 2018 - 23:36

1837. július 28-án születik Nyitranovákon (ma Szlovákia), nemesi családba. Hétéves, amikor apja a család anyagi helyzetének leromlása miatt öngyilkos lesz. Anyja nem hajlandó leadni a megszokott életszínvonalból, nem akarja az elszegényedést kifelé mutatni. A kislány körültekintő neveltetésével reméli biztosítani az előnyös kiházasítást és az anyagi helyzet helyreállítását. A kislány nyelveket tanul (anyja angol nevelőnőt fogad mellé) és a zenében is tehetséget mutat, komponál is. Sokat utaznak, bejárják Európát.

Az első svéd feminista: Sophia Elisabet Brenner

április 09, 2017 - 21:21

1659-ben született. Az első jelentős svéd írónő, 1693-ban megjelent, a női nem indokolt védelméről szóló írása miatt pedig az első svéd feministaként tartják számon. Kora szokásaitól eltérően rendkívül alapos nevelést kapott, apja elintézte, hogy a stockholmi német fiúiskolában – egyedüli lányként –  tanulhasson. A divatos festő, Elias Brenner felesége lett 1680-ban, házuk az irodalmi és művészeti élet egyik központja volt.