Zsurzs Éva filmrendező (1925–1997)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Zsurzs Éva filmrendező (1925–1997)

szeptember 29, 2017 - 14:30

Kossuth-díjas, Érdemes művész, a magyar televíziózás egyik legjelentősebb alakja. 1957-től volt az MTV munkatársa, az évtizedek során egyedülálló életművet hozott létre. Magyar és külföldi, klasszikus és kortárs művek kerültek ki a keze alól, parádés szereposztással.  

Egyik lánya Zsurzs Kati színésznő. 

Néhány munkája: 

  • Vitézek és hősök;
  • Nő a barakkban;
  • A házasságok a földön köttetnek;
  • Élektra;
  • Férjhez menni tilos!;
  • Kreutzer-szonáta;
  • A helység kalapácsa ;
  • Othello Gyulaházán;
  • A koppányi aga testamentuma;
  • Danaida;
  • A fekete város;
  • Mondd a neved!;
  • Beszterce ostroma;
  • Abigél;
  • A névtelen vár;
  • Egy lócsiszár virágvasárnapja;
  • Különös házasság,
  • Csongor és Tünde;
  • A csikós.

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Mészáros Márta filmrendező

szeptember 19, 2017 - 12:08

Moszkvában végezte el a filmfőiskolát, hazatérése után riportfilmeket kezdett készíteni. Első játékfilmje az Eltávozott nap volt. A következő években készített filmjei egyre nagyobb sikereket arattak, különösen a külföldi kritikusok és közönség előtt. Gyakori témája a nők élete, sorsa, helyzetük a magán- és közéletben. Az első női rendező volt, akit Arany Medve díjjal tüntettek ki 1975-ben az Örökbefogadás című filmjéért.

Lehel Mária festőművész (1889–1972) 

március 01, 2017 - 23:51

A posztimpresszionizmus egyik jelentős képviselője 1906 és 1914 között Nagybányán, későb Párizsban tanult. 1911-ben a Nyolcak kiállításának egyik résztvevője volt. 1924-ben Párizsba költözött, de többször hazalátogatott, 1946-tól véglegesen Olaszországban telepedett le.  Kiállításai voltak Párizsban, Budapesten, Genovaban. Milánóban, Rómában. Festményei megtalálhatók a jászberényi Hamza múzeumban, a Nemzeti Galériában, több olasz múzeumban.