Az északi sí a télisportok közé tartozó összefoglaló sportkategória, a sífutást, a síugrást és az északi összetett sportágakat tartalmazza.
Elena Välbe a téli olimpián 1992-ben (Albertville) négy bronz- és egy aranyérmet, 1994-ben (Lillehammer) két hatodik helyet és egy aranyérmet, és 1998-ban (Nagano) egy ötödik helyet és egy aranyérmet nyert.
Első bajnoki aranyérmét 1940-ben nyerte a 100 méteres hátúszásban. 1948-ban a londoni olimpián negyedik volt a rövidebb hátúszószámban és ötödik a 4x100 m-es gyorsváltóban. A helsinki nyári játékokon 1952-ben a világcsúcsot úszó 4x100 méteres gyorsváltó tagjaként nyert olimpiai bajnokságot. A 200 méteres hátúszásban ő volt az első három percen belüli úszónő. Egyéniben 24, váltóban 6 országos bajnokságot nyert, az FTC örökös bajnoka. A Testnevelési Főiskolán 1963-ban edzői oklevelet szerzett.
Kilenc évig munkanélküli volt, eközben két gyerekét nevelte, valamint idős anyját ápolta. 1979-ben sikerült állást szereznie a moszkvai Zsidó Színházban, mint az irodalmi vezető helyettese. 1982-ig dolgozott itt, ezután szabadúszó lett. 1983-ban megjelent első novelláskötete. Több novellája jelent meg irodalmi folyóiratokban, de nem vettek róla tudomást hazájában. Két forgatókönyvéből film készült: 1990-ben a Liberti nővérkék majd egy év múlva a Mindenki asszonya.
1872. március 31-én Szentpéterváron születik előkelő, gazdag családban, apja, Mihail Domontovics a cári hadsereg tábornoka. A fiatal lány Oroszországban és Finnországban nevelkedik, sokat utazik, több nyelven beszél, amit később a mozgalomban, majd diplomata karrierje során hasznosít. Fontos szerepe van abban, hogy megismertette és terjesztette hazájában a feminista eszméket, szervezte az orosz nőmozgalmat.
