Ahogy haladunk felfelé az egyetemi ranglétrán, egyre kevesebb a nő az ELTE-n

Az egyik legnagyobb magyar egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) a legmagasabb fokozattal rendelkező oktatók-kutatók között a legkisebb a nők aránya – ez derül ki az intézmény Nemi Egyenlőségi Tervének első változatából. 

HIRDETÉS

A dokumentumot az ELTE Esélyegyenlőségi Bizottságának Nemi Egyenlőségi Munkacsoportja jegyzi, és célja az Európai Unió esélyegyenlőségi stratégiájának érvényesítése az ELTE intézményrendszerében. Vagyis erőszaktól és sztereotípiáktól mentes szervezeti kultúra és képzési programok létrehozása, a nemi szempontból kiegyensúlyozott összetételű döntéshozó és képviseleti szervek kiépítése, a nemek egyenlőségét előmozdító, a magánélet, család és munka feltételeit kiegyensúlyozó foglalkoztatási viszonyok és előmeneteli rendszer megvalósítása – írja az egyetem honlapja.

A mostani szöveg keretterv, a teljes program vitára bocsátását, majd elfogadását jövő év közepére tervezi az egyetem.

A dokumentum egyik sarokpontja a nemek közötti egyenlőség megvalósulásának elemzése az ELTE intézményrendszerén belül: az egyetem központi adatgyűjtésééből származó adatok alapján az oktatók 54 százaléka férfi, 46 százaléka nő, míg az összes kutatónak csupán 41 százaléka nő.

A különböző egyetemi címek közötti eloszlás ugyanakkor meglehetősen aránytalan: 

minél magasabb, nagyobb presztízzsel és munkabérrel járó tudományos fokozatot nézünk, annál kisebb a nők aránya

– ezt üvegplafonhatásnak nevezi a dokumentum.

Nézzük a részletes adatokat. Az összes ELTE-s tanársegéd 63 százaléka nő, az eggyel magasabb egyetemi státuszban, az adjunktusok között 52 százalék a nők aránya. Az egyetemi docensek között már csak 36, a legmagasabb címmel rendelkezők, vagyis az egyetemi tanárok között pedig mindössze 16 százalék. 

A karok között sincs egyenlőség , a dokumentum szerint az Informatikai és a Természettudományi Karon különösen magas a férfi oktatók és kutatók aránya, “ebben az adott tudományok és a munkaerőpiaci nemi megoszlás férfi túlsúlya is tükröződik. A jellemzően a nők által dominált tudományok és munkaerőpiaci nemi megoszlás a Pedagógiai és Pszichológiai Karon (PPK), a Tanító- és Óvóképző Karon (TÓK), és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Karon (BGGYK) érezteti hatását“ – áll az anyagban.

Azokon a karokon, ahol több női hallgató van (BGGYK, TÓK és PPK), magasabb a női oktatók-kutatók aránya is.

Ugyanakkor az Állam- és Jogtudományi Karon (ÁJK), a Bölcsészettudományi Karon (BTK), és a Társadalomtudományi Karon (TÁTK) több a női hallgató, de az oktatók-kutatók között a férfiak aránya magasabb. 

Az egyetemen dolgozó oktatást-kutatást segítő munkavállalók között viszont a nők sokkal többen vannak, a foglalkoztatottak 67 százalékát teszik ki.

Ebben tetten érhető az a jelenség, hogy az alacsonyabb presztízsű és rosszabbul fizetett munkákban jellemzően több a nő foglalkoztatott,

– állapítja meg a dokumentum.

A keretterv célként jelöli ki a fenti adatok mélyebb elemzését és az okok feltárását, valamint a nemzetközi felsőoktatási adatokkal történő összehasonlítását. (Az adatok változásának nagyobb időintervallumban történő vizsgálata rajzolná ki a tendenciákat.) 

A Nemi Egyenlőségi Terv megvalósítása mellett mindenesetre elkötelezte magát az ELTE rektora és vezetése.