Lydia Becker (1827–1890) brit női választójogi aktivista, természettudós, újságíró

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Lydia Becker (1827–1890) brit női választójogi aktivista, természettudós, újságíró

december 21, 2015 - 23:24
A 19. századi angol nőmozgalom egyik vezetője, Manchester Society for Women's Suffrage alapítója és titkára, Jessie Boucherettel az 1870 és 1890 között megjelenő Women's Suffrage Journal szerkesztője.

1827-ben, február. 24-én született a lanchashire-i Chaddertonban. A kor szokásainak megfelelően csak otthoni nevelést kapott, azonban olyan élénken érdeklődött a botanika iránt, hogy 1862-ben így is díjat nyert egy tanulmányáért, 1864-ben pedig könyvet írt Botanika kezdőknek címmel. Női önképzőkört alapított, levelezett Charles Darwinnal.

1866-ban részt vett a National Association for the Advancement of Social Science éves találkozóján, és érdeklődését felkeltette egy bizonyos "Miért kell a nőknek szavazati jogot kapniuk" c. előadása. Ekkor határozta el, hogy ő is cselekedni fog a cél érdekében, és hamarosan megalapította a Manchester Society for Women's Suffrage szervezetet. Pár hónappal később egy megözvegyült kereskedőnő, Lily Maxwell tévedésből a szavazólistára került, és Becker biztatására le is adta a szavazatát. Ezután más női családfők is kampányolni kezdtek - egy fiatal ügyvéd, bizonyos Richard Pankhurst segítségével - a szavazati jogukért, azonban a hatóságok azzal válaszoltak, hogy utólag Maxwell szavazatát is érvénytelenítettek.

Ez azonban nem szegte Beckerék kedvét, és néhány részeredményt el is értek: a nők szavazhattak egyes területi választásokon, és iskolák vezető testületeiben is helyet kaptak. Elérték, hogy a Man-szigeten 1881-ben törvénybe iktatták a nők szavazati jogát. Az 1870-es években országjáró körutat szerveztek, beszédeket tartottak - egy ilyen alkalommal 1874-ben a tizenöt éves is a közönség soraiban tartózkodott.

Becker, tagadta az esszenciális nőies tulajdonságokat, nem élt azzal az érvvel, miszerint a nők morálisan "tisztábbak" vagy felsőbb rendűek lennének a férfiakhoz képest. Úgy vélte, hogy nők és férfiak értelmi képességeiben sincs különbség, így a koedukált oktatás híve volt. Másokkal ellentétben a hajadon nők szavazati jogáért is érvelt, sőt úgy gondolta, hogy nekik még nagyobb szükségük van erre. 1890-ben, diftériában halt meg. Neve - például  vagy  mellett - ott áll a Reformerek Emlékoszlopán a londoni Kensal Green temetőben.

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Krikett, feminizmus, háború és oktatás: Betty Archdale mozgalmas élete

augusztus 17, 2019 - 22:11

Londonban született 1907-ben, anyja a harcos szüfrazsett Helen Archdale, apja Theodore Archdale katonatiszt, keresztanyja volt. Tanulmányait a Bedales School-ban kezdte, itt tanult meg krikettezni is. Jogi egyetemre járt Montrealban, Londonban és Moszkvában, 1938-ban lett a brit jogászkamara tagja.

A világon az első állatvédő szervezet alapítója: Frances Power-Cobbe (1822–1904) ír újságíró, feminista

május 23, 2016 - 23:43

Előkelő családba született, Dublin közelében 1822. dec. 4-én. Élénken érdeklődött a tudományok iránt. Mindössze két évet járt iskolába, de azt is időveszteségként, sőt tanulmányai kényszerű félbeszakításaként (!) értékelte, hatékonyabbnak tartotta az önálló ismeretszerzést. 1838-ban végül szülei kivették az intézményből, mert gyengélkedő anyja helyett (aki kilenc évvel később meghalt) át kellett vennie a háztartást. Otthon tovább képezte magát, és - legalábbis az egyház által diktált formában - elvesztette a hitét. Amikor ez kiderült, apja elűzte a családi otthonból.

Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

november 03, 2011 - 17:45

1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.