Kay Starr amerikai pop- és jazzénekesnő (1922–2016)
1922. július 21-én az Oklahoma állambeli Doughertyben született Kay Starr (eredeti nevén Katherine Laverne Starks) amerikai pop- és jazzénekesnő. 1939-től aktív, leginkább népszerű az 1940-es és ’50-es években volt. Legismertebb slágerei a „Wheel Of Fortune” és a „The Rock And Roll Waltz”. A sokak által minden idők legnagyobb jazzénekesnőjének tartott Billie Holiday egy alkalommal azt mondta Starr-ról, ő
„az egyetlen fehér nő, aki bluest tud énekelni”.
Apai ágon irokéz indián, anyai ágon ír és szintén amerikai indián származású. Nagynénje figyelt fel a hétéves kislány énekhangjára, ő szervezte első szereplését egy dallasi rádióban (a család időközben Dallasba költözött). Tehetségkutató versenyeken elért sikereit követően saját tizenötperces műsort kapott a rádióban, ahol pop és „hillbilly” dalokat énekelt zongorakísérettel. Tízéves korára napi három dollárt keresett, amely a gazdasági válság idején nem lekicsinylendő fizetésnek számított.
Miután a család továbbköltözött a tennessee-i Memphisbe, Kay tovább folytatta rádiós szerepléseit a memphisi WMPS-en, ahol „nyugati swingzenét” énekelt – azaz még mindig leginkább popot és countryt vegyesen. Ekkor változtatta vezetéknevét is Starr-ra.
Tizenötéves, tehát még középiskolás korában kérték fel John Venuti zenekarába, amellyel a memphisi Peabody Hotelben szerepelt rendszeresen egészen 1942-ig. Alkalmanként Bob Crosby és Glenn Miller zenekarával is fellépett, és első felvételeit („Baby Me” és „Love With A Capital You”) is Glenn Millerrel rögzítette.
A középiskola befejezését követően Los Angelesbe költözött és először Wingy Manone, majd 1943-ban Charlie Barnet zenekarához szerződött. Ezt követően kihagyott egy évet tüdőgyulladás, illetve a hangszálaival túlterhelésnek köszönhetően fellépő problémák miatt. 1947-ben szólóénekesként szerződött le a Capitol Recordshoz, ahol azonban a lemezkiadó politikájának köszönhetően némileg háttérbe szorult idősebb és már nagyobb sikereket elért kollégái – Peggy Lee, Ella Mae Morse, Jo Stafford és Margaret Whiting – mellett.
1950 körül szülővárosában hallotta Pee Wee King „Bonaparte’s Retreat” című szerzeményének hegedű feldolgozását, és ez a felvétel annyira lenyűgözte, hogy felvette saját verzióját a nashville-i Roy Acuff-fal. Acuff új szöveget írt a számhoz, és közel milliós eladással ez lett Starr addigi legnagyobb sikere.
1955-ben az RCA Victor lemezkiadóval kötött szerződést. Ez azonban az az időszak volt a zenetörténetben, amikor a rock and roll felváltotta a populáris zene korábbi formáit, ezért Starrnak két dala tudott csak slágerré válni ebben az időszakban: a korszellemre ügyesen reagáló „The Rock And Roll Waltz” - amely értelmezhető Starr rock and roll-próbálkozásaként, de a rock and roll paródiájaként is -, valamint a „My Heart Reminds Me”.
1959-ben visszatért a Capitolhoz, ahol Frankie Laine és Johnnie Ray stílusát idéző, a jazzben gyökerező rock and roll dalokkal ért el nagy sikereket: ezek közé tartozik legnagyobb slágere, a „Wheel Of Fortune” és az „(Everybody’s Waitin’ For) The Man With The Bag” című karácsonyi dala is, amelynek azóta számos feldolgozása született, többek között Vonda Shepard előadásában is szerepelt az Ally McBeal című tévésorozatban.
Starr rendszeresen szerepelt az NBC Club Oasis című tévéműsorában és a hatvanas elején is több albumot rögzített (Movin’, 1959; Losers, Weepers ..., 1960; I Cry By Night, 1962) 1966-ban újra otthagyta a Capitolt és koncertturnéra indult az USÁ-ban és az Egyesült Királyságban. Az aktív koncertezés mellett számos jazz és country albumot készített független kiadóknál (pl. Back To The Roots, 1975). A nyolcvanas években Helen O’Connell-lel és Margaret Whitinggal együtt szerepelt a 3 Girls című revüműsorban, 1993-ban Pat Boone-nal turnézott, 1997-ben pedig megjelent első élő albuma. 2001-ben Tony Bennett-tel vette fel a „Blue and Sentimental” című számot Bennett Playin’ With My Friends: Bennett Sings The Blues című albumára.
2007 óra a kaliforniai Bel Airben lakik, hat alkalommal házasodott, egy lánya és egy unokája van. Ma 92 éves és továbbra is fellép.
Források: http://en.wikipedia.org/wiki/Kay_Starr
Diszkográfia: http://members.tripod.com/~Kay_Starr/LightsGoOn.html
2016. nov. 3-án halt meg. A Guardian nekrológja.