Gyári munkásnő törvénytelen lánya, az elemi iskola után, tizenhárom éves korától ő is munkába állt. 20 éves korában férjhez ment egy cementgyári munkáshoz, öt gyereket szült, 25 éves, amikor depressziós, alkoholista férje öngyilkos lesz.Tovább olvasom
Jómódú családból származott, magántanároktól kapott alapos oktatást, több nyelven beszélt. Néhány évet Angliában dolgozott először unokatestvére, Martina Bergman-Österberg intézetében, majd a British Museum-ban.Tovább olvasom
Az első nő és az első svéd író, aki Nobel díjat kapott (1909), a Svéd Tudományos Akadémia első női tagja (1914), műveit több mint negyven nyelvre lefordították.Tovább olvasom
Stockholmban az 1860-as években munkásnőknek könyvtárat, esti iskolát és munkaközvetítő irodát nyitott. 1859-ben alapítója és 1885-ig szerkesztője volt a Tidskrift för hjemmet (Családi lap) című újságnak.Tovább olvasom
1856 . december 10-én született értelmiségi családban. A Gymnastik- och idrottshögskolan (egészség- és testnevelés) főiskola elvégzése után 1875-től gyógytornászként dolgozott.Tovább olvasom
A lundi egyetem első női hallgatója és a második nő, aki svéd egyetemen orvosi diplomát szerzett. A gyógyítás nála családi örökség – anyja, nagyanyja, dédanyja javasasszony volt, akiket sokszor üldöztek, boszorkánynak kiáltottak ki.Tovább olvasom
Az első nő, aki bekerült a svéd törvényhozó testületbe. Az uppsalai egyetemen végzett 1884-ben, Stockholmban Anna Whitlock iskolájában tanított.Tovább olvasom
Norvégiában született 1886. január 2-án, férjhezmenetele után Svédországban élt.
A Sveriges Arbetares Centralorganisation (Svéd munkások központi szervezete) anarchista egyesületének tagja.Tovább olvasom
*Igen, bevándorló (invandrare) vagyok, ugyanis a svédek egységesen így hívják azokat, akik Svédországba költöznek. 40 éves vagyok, öt és fél éve élek Dél-Svédországban, főleg Malmöben. Itt rengeteg dolgon átmentem, amin előtte kb.Tovább olvasom
