A korai feministák egyike Edinburghban született, fiatalon kezdett publikálni, sokáig névtelenül vagy álnév alatt jelentek meg írásai. Első regénye 1815-ben jelent meg. A Tait magazin szerkesztőjeként ő volt az első brit nő, aki újságírásből élt.Tovább olvasom
német nőmozgalom egyik úttörője Berlinben született zsidó értelmiségi családba. Alapos nevelést kapott, beszélt angolul, franciául, olaszul.Tovább olvasom
Az első nő, akit az American Academy of Arts and Letters tagjai közé választottak. New Yorkban született, jómódú, intellektuális érdeklődésű családba. 1843-ban kötött házasságot S.G. Howe abolicionista tanárral, 6 gyerekük született.Tovább olvasom
Az első amerikai nő, akit a jogászkamara tagjai közé felvettek. 1866-ban, az Iowa Wesleyan University elvégzése után a Simpson College hallgatója lett, ahol politikatudományt és jogot tanult.Tovább olvasom
A „fehérkesztyűs tigris”-t politikusok, szakmabeliek és az olvasók egyaránt korának egyik legbefolyásosabb politikai riporterei között tartották számon. Ő volt az első nő, akinek cikkei az ország valamennyi fontos lapjában megjelentek.Tovább olvasom
Glenmaggieban a családi farmon született, a nyolcvanas évek végén költözött Melbournebe. Cikkeket, elbeszéléseket, verseket publikált a helyi lapokban, később két regénye is megjelent.Tovább olvasom
Buenos Aires-ben született, spanyol anyától, francia apától. Gondos nevelésben részesült, a humán tárgyak vonzották, 12 évesen írta első verseit.Tovább olvasom
Larisza Petrivna Koszacs Novohrad-Volinszkijben született, anyja Olena Pchilka író, feminista, apja P. A. Kosach jogász, földbirtokos. Házitanárok tanították, négyévesen már írt-olvasott.Tovább olvasom
Meissenben született, értelmiségi családba. Magántanároktól kapott alapos, széleskörű oktatást. 1840-ben kezdett publikálni, a Der Wandelstern és a Sächsische Vaterlandsblätter című lapokban, gyakran Otto Stern álnév alatt.Tovább olvasom
