• Tüntetés Kanadában a faji szegregáció ellen
  • Wanda Robson, Viola Desmond testvére 2018-ban, kezében az új kanadai tízdollárossal

Viola Desmond, a kanadai Rosa Parks

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Viola Desmond, a kanadai Rosa Parks

július 07, 2020 - 21:10
A kanadai faji szegregáció egyik legismertebb történetének a főszereplője.

Viola Desmond Halifaxban született 1914-ben középosztálybeli családba. Anyja fehér lelkész lánya, apja fekete borbély volt.

Kozmetikus- és fodrásznak tanult, saját szalont nyitott a feketék speciális igényeinek a kiszolgálására. Az üzlet virágzott, és Viola hamarosan a helyi fekete közösség fontos szereplője lett.

1946-ban egyik üzleti útján New Glasgow-ban bement egy moziba, és mivel rövidlátó volt, a földszintre kért jegyet. Nem vette észre, hogy a pénztáros a karzatra szóló jegyet adott neki, a helyi szokások szerint ugyanis a színesbőrűek ott ültek. Ragaszkodott a földszinti ülőhelyhez, a vitához kihívott rendőrök bántalmazták, letartóztatták és bezárták.

Halifaxba hazatérése után a helyi baptista gyülekezet vezetői tanácsára bíróságra vitték az ügyet. A per hosszú ideig elhúzódott, többször szerepelt a helyi és országos lapokban. Végül 26 dolláros büntetés fizetésére kötelezték.

2010-ben Nova Scotia kormányzata posztumusz felmentette és bocsánatot kértek a családtól. 2012-ben a kanadai posta bélyeget adott ki tiszteletére, 2018-tól a kanadai tízdolláros bankjegyen Viola Desmond arcképe szerepel. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Martha Black kanadai aranyásó, képviselő (1866–1957)

február 23, 2018 - 21:15

Az aranyláz idején utazott Yukonba (eredetileg férjével közösen tervezték az utat, de ő inkább t választotta). Fűrészmalmot vezetett, bányászati engedélyekkel kereskedett,  és egy rönkkunyhóban szülte meg harmadik fiát,  akinek az apjától közben elvált. 1904-ben feleségül ment George Black ügyvédhez, és ideje nagyrészét a helyi flóra tanulmányozásával töltötte. Munkájáért 1917-ben tagjává választotta a Royal Geographical Society.

Marie Gérin-Lajoie kanadai reformer, nőjogi aktivista (1867–1945)

október 15, 2017 - 00:26

A feminizmus egyik úttörője jómódú értelmiségi családba született. Alapos műveltségét jogász apja könyvtárában, szociális érzékenységét anyja jótékonysági útjain szerezte. Nő lévén egyetemre nem járhatott, de magánúton alapos jogi tudásra tett szert, ebben később ügyvéd férje is támogatta. Előadásokat tartott, cikkeket és könyveket írt a nők jogi és szociális kiszolgáltatottságának megszüntetéséért.  1907-ben létrehozta a nőjogokért küzdő Fédération nationale Saint-Jean-Baptiste egyesületet.

Az Egyesült Államok első fekete női jogásza: Charlotte E. Ray

január 13, 2018 - 20:23

New York City-ben született 1850-ben, apja lelkész, újságíró és elkötelezett abolicionista volt. Washingtonban az Institution for the Education of Colored Youth elvégzése után a Howard University tanítóképző karán kezdett tanítani. C.E. Ray néven – hogy ne derüljön ki női mivolta – sikerrel jelentkezett az egyetemi jogi karára, 1872-ben diplomázott. Amerikában ő volt a harmadik jogot végzett nő. Ugyanabban az évben ő volt az első nő, akit a District of Columbia ügyvédi kamarája felvett tagjai közé és ezzel jogosulttá vált praktizálni.