Szerző Mamika

Olvasási idő

less than
1 minute

a- a+

Közzétéve 6 éve

Legutóbb frissítve 5 éve

Eddig olvastam

Fertsek Elza író, tanító, iparművész (1889–1974)

május 15, 2018 - 12:10

Arcképcsarnok

Művészek

Írók

Fertsek Elza (a jobb szélen) Náray Antalné és Dohnányi Ernőné társaságában 1942-ben

Adatlap

Születési dátum:

1889/05/15 - 1974/12/11

Születési ország:

Európa

Magyarország

Szakma:

Művész

Író

Balassagyarmaton született, a Budapesti Tanítónőképzőbe járt, ahol 1908-ban végzett. Csipkekészítést is tanult, munkáival több hazai és külföldi kiállításon vett részt. 1934-ben Fertsek Ferenc néven kezdett publikálni. Kezdetben napi- és hetilapokban jelentek meg elbeszélései, hamarosan a Nyugat állandó szerzői közé tartozott, több regényét is kiadták.

Néhány munkája:

Egészségesen távozott;
Pubi és a körülmények;
Bábu a polcon;
Boldogok éneke;
Fickó meg a többiek.

Kapcsolódó tartalom

Májusban született

Szegedi Boris író (1895–1967)

Reichard Piroska költő, műfordító, tanár (1884–1943)

Török Sophie (Tanner Ilona) Baumgarten-díjas író, költő (1895-1955)

Hajnal Anna költő, író, fordító (1907–1977)

Kaffka Margit író (1880–1918)

Mollináry Gizella író, költő (1896–1978)

férfi álnév

Nyugat

csipke

magyar nők

magyar nők a két világháború között

Egyszeri adomány

Más egyszeri összeg

Rendszeresen adományoznál?

Legújabb tartalmak

Abortuszpetíció50 1973–2023 médiamegjelenések

ápr 3, 2024 - 15:04

Az Abortuszpetíció50 1973–2023 konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői

Abortuszpetíció50 1973–2023 - beszámoló a Nőkért Egyesület konferenciájáról

már 13, 2024 - 22:09

Antoni Rita 2024. február 9-én a Sándor-palotánál. Fotó: Csoszó Gabriella.

Nem úgy lesz egy nő hiteles nőpolitikus, hogy úgy táncol, ahogy a férfiak fütyülnek - Antoni Rita beszéde a Sándor-palotánál

már 4, 2024 - 12:51

1553 magyar állampolgár tiltakozó levele országgyűlési képviselőkhöz az abortusz szigorítása ellen - 1973. augusztus

feb 26, 2024 - 00:48

Gergely Márta író (1913–1973)

március 27, 2019 - 20:21

Barcson született, egy pécsi középiskola tanulója volt, de érettségit nem szerzett, mert Ady Endre népszerűsítése miatt kicsapták. 1931-től Budapesten szövőnőként dolgozott. Első írásai a Népszava, Magyar Hírlap, Új Idők lapjain jelentek meg, néha Borbás György vagy Kevély Mihály írói néven. Első regénye, A salakmosó 1934-ben jelent meg és elnyerte a Pantheon Kiadó Mikszáth-díját. Sikerei lehetővé tették, hogy otthagyja a gyári munkát és írásaiból éljen. Termékeny és népszerű író volt, a Világvárosi regények sorozatában megjelent könyvei különböző női sorsokat mutattak be.

Devecseriné Guthi Erzsébet író, műfordító (1892–1965)

augusztus 24, 2019 - 18:43

Budapesten született, anyja Füredi Eszter operaénekes, apja Guthi Soma ügyvéd és író volt. Alapos nevelést kapott, éneket és nyelveket tanult, angolul, németül, franciául, oroszul, olaszul beszélt. Elbeszéléseket, tárcákat írt, klasszikus és kortárs írók, többek között Dickens, Wodehouse, Maugham, Csehov. Gogol műveit fordította. Aktiv szereplője volt a korabeli irodalmi életnek, a Hadik kávéházban naponta összejött társasághoz tartoztak Karinthyék, Kosztolányiék, Nótiék, Rejtő, Déry, Aszlányi, Heltai. Önéletrajzát 1963-ban adta ki Búvópatak címmel.
.

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.