Karen Magnussen kanadai korcsolyázó (sz. 1952)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Karen Magnussen kanadai korcsolyázó (sz. 1952)

április 03, 2018 - 21:34

1968-ban volt először kanadai bajnok, a következő évet sérülés miatt ki kellett hagynia. 1970-ban indult újra, megnyerte a bajnokságot, elsőségét a következő négy évben is megtartotta. Az 1972-es olimpián ezüstérmet, az 1973-as világbajnokságon aranyat nyert. Megkapta a Velma Springstead Trophy-t és az Order of Canada kitüntetést. Sportolói pályafutása befejezése után edző lett, saját korcsolyaiskolát nyitott. 2010-ben Vancouverben az olimpia megnyitóján ő vitte a lángot a stadionba.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Madeleine de Verchères kanadai nemzeti hős (1678–1747)

március 03, 2018 - 19:25

Apja Franciaországból emigrált Kanadába, Montrealtól nem messze, a Szent Lőrinc folyó mellett telepedett le. A család és a többi telepes védelmére kisebb erődöt épített, magas falakkal, bástyákkal, ágyúval, fegyverekkel felszerelve. Madeleine egyszer tanúja volt, amikor, apja távollétében, anyja négy fegyveressel sikeresen visszavert egy támadást.

Maria de Lurdes Mutola mozambiki atléta (sz. 1972)

október 16, 2017 - 15:00

Szülővárosáról kapta becenevét, a „Maputoi express”-t. Gyerekkorában fiúcsapatokban  futballozott, 14 évesen kezdett atletizálni, a következő  évben már második volt az Afrikai játékokon.  Ő az egyik a világ négy sportolója közül, aki hat olimipián vett részt. A 800 méteres síkfutás specialistája volt, ebben a számban minden idők egyik legjobbjának tekintik. Kilencszer volt világbajnok, négy egymást követő évben nyerte meg az IAAF világkupát, kétszer nyert a Nemzetközösségi játékokon. 1966-ban bronzérmes, 2000-ben Sydneyben aranyérmes volt az olimpián.

Az Anna a Zöld Oromból sorozat írója: Lucy Maud Montgomery

november 15, 2018 - 01:27

A  Prince Edward-szigeten született, ez a helyszín sok írásában megjelenik. Édesanyja korán meghalt, nagyszülei nevelték. A Prince of Wales Főiskolán tanult, majd Bidefordban lett tanítónő, 1895-től a halifaxi Dalhousie Egyetem hallgatója volt. Rengeteg elbeszélést, verset, cikket írt, írásait Mark Twain is dícsérte, világhíressé azonban az 1908-ban megjelent Anne of Green Gables (Anne otthonra talál) című könyve tette. A kedvező fogadtatás hatására folytatta Anne történetét, a sorozat végül nyolckötetes lett, az utolsó 1939-ben jelent meg.