Adelheid Popp osztrák munkásnő, feminista (1869–1939)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Adelheid Popp osztrák munkásnő, feminista (1869–1939)

december 27, 2016 - 00:57

A tizenötgyerekes bécsi munkáscsaládból származó lány tízéves korában kezdett dolgozni. Az SPÖ (Sozialdemokratischen Partei Österreichs) egyik gyűlésére bátyja vitte el. A párt vezetői felfigyeltek a jó fellépésű, a nők problémáiról hatásos beszédeket tartó fiatal lányra, segítették tanulni, továbbképezni magát.

Adelheid 1893-ban szervezője és vezetője volt az első női sztrájknak, melyben egy bécsi ruhagyár 600 női dolgozója vett részt. Még ugyanabban az évben megalapította a Libertas csoportot, amely nőket készített fel arra, hogy politikai vitákban helyt tudjanak állni. Szintén 1893-ban alapította meg az Arbeiterinnen-Zeitung (Munkásnők újsága) című lapot, melynek első szerkesztője volt. A párt vezetői felkérték, hogy írja meg önéletrajzát, ami példát, biztatást adhat a többi munkásnőnek. A Die Jugendgeschichte einer Arbeiterin (Egy munkásnő önéletrajza) 1909-ben jelent meg, névtelenül, August Bebel írt hozzá előszót. A könyv korának egyik legolvasottabb politikai műve volt, több nyelvre lefordították.

Adelheidet beválasztották az SPÖ központi bizottságába, az első világháború után Bécs város önkormányzatának, az 1920-as években az osztrák parlamentnek a tagja. Mint képviselő, fő feladatának a szociális problémákat és a nők helyzetének rendezését tekintette. Javaslatokat nyújtott be a családjogi törvény megreformálására, mely a férfit, mint családfőt, korlátlan jogokkal ruházta fel. Harcolt az abortusz legalizálásáért, a férfiak és nők egyenlő bérezéséért. 1939-ben, agyvérzésben halt meg. 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Irma von Troll-Borostyani osztrák író, újságíró, feminista (1847–1912)

március 18, 2017 - 23:28

Salzburgban született, a város krónikája szerint ő volt az első szüfrazsett. Bécsben zenét tanult, és ott jelentek meg első írásai Leo Bergen néven. Budapesten vállalt zenetanári állást, ott ismerkedett meg későbbi férjével, Borostyáni Nándor újságíróval. Családi tragédia miatt Irma visszament Salzburgba, Nándor Párizsban élt, a házasság csak levelezésükben létezett. A következő években írásaiban az emancipációval, a nőkérdés problémáival foglalkozott. 1878-ban jelent meg Die Mission unseres Jahrhunderts. Eine Studie über die Frauenfrage (Századunk missziója.

Bertha Pappenheim osztrák szociális munkás, író, feminista (1859–1936)

december 27, 2016 - 00:52

Jómódú bécsi kereskedőcsaládba született. Több nyelven beszélt, sokat olvasott, de 16 éves korában ott kellett hagynia az iskolát, csak bátyja járhatott egyetemre. 1888-ban jelentek meg első irodalmi publikációi, kezdetben álnéven, abban az időben kezdte szociális és politikai tevékenységét is. Dolgozott ingyenkonyhán, majd zsidó leányok árvaházában, amelynek később az igazgatója lett.

Marie Baum német tanár, politikus, szociális munkás, író, feminista (1874–1964) 

március 18, 2017 - 22:57

A nőmozgalom egyik legsokoldalúbb alakja az első nők közé tartozott, akiket beválasztottak a német parlamentbe. Apja orvos, anyja ismert nőmozgalmár volt. Mivel német egyetemek nem vettek fel női hallgatókat, a zürichi egyetemen tanult, 1896-ban doktorált. Hazatérése után vegyészként dolgozott, a gyárakban tapasztalt körülmények felháborították, különösen a női-  és gyerekmunkások kizsákmányolása. 1909-től a  Deutschen Vereins für öffentliche und private Fürsorge vezetőségi tagja volt.