Rozsmán Erzsébet költő (sz. 1934)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Rozsmán Erzsébet költő (sz. 1934)

november 29, 2016 - 20:05

A szlovéniai Göntérházán született, iskolái befejezése után a lendvai Varstroj vállalatnál dolgozott. Fiatal korától publikál, verseit a Naptár, Népújság, Muratáj közölte. 1982-ben Vallomások címmel jelent meg kötete. 

 

Rozsmán Erzsébet: Legyek fehér tél

 

Legyek tél, fehéren szálló hó.

Legyek fehér hótakaró.

Ne legyek lucskos sár.

Legyek egy fény vakok szemén,

És lelkem maradjon fehér.

Legyek zöld falevél,

Új remény.

Vihartól megtépett kis falevél.

Kis eltaposott fű az út szélén.

De maradjon lelkem fehér.

Legyek magasan szálló madár,

ki fészkelt sosem talál,

de szabadon száll.

Legyek egy csepp víz

tenger hullámain.

De lelkem maradjon fehér.

Lucskos fekete sár

soha ne legyek én.

Legyek egy magas hegy

felhők felett.

Legyek egy elmúlás,

egy elfelejtett lény.

De lelkem maradjon fehér.

 

Megjelent:

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Alojzija Štebi (Lojzka) szlovén politikus, újságíró, feminista (1883–1956)

március 24, 2017 - 00:35

A ljubljanai tanítőképzőn végzett 1903-ban, utána vidéki általános iskolákban tanított. A nőmozgalomban való részvételét nem nézték jószemmel felettesei, egyik helyről eltanácsolták, a másikat ő hagyta ott, és a Zarja (Hajnal) című lap munkatársa lett. Az Alianse ženskih gibanj (nőmozgalmi ernyőszervezet) elnökévé választották, nemzetközi nőkongresszusokon Rómában, Washingtonban, Koppenhágában vett részt. A Ženski pokret (nőmozgalom) című újság főszerkesztője volt, cikkei főleg a nők és fiatalok helyzetével, a női egyenjogúsággal, a munkásnők problémáival foglalkoztak. A II.

Somló Sári szobrász, író, költő (1886–1970) 

március 02, 2017 - 00:31

Aradon született színészcsaládból, 1893-ban költöztek Budapestre. Az Iparművészeti iskolába járt, ahol végzés után 1912-ben tanársegéd lett. 1908-ban a párizsi Exposition des Arts Décoratifs kiállításon Filozófia című szobra nagydíjat kapott. Portrékat, kisplasztikákat és síremlékeket  készített, többek között Vajda Jánosét és Tartsay Vilmosét. Katona József mellszobra ma a Színháztörténeti Múzeumban található. A Magyar Képzőművésznők Országos Egyesületének titkára, majd 1922-1948 között elnöke volt. Több kötet elbeszélést és verset is publikált. 

Több mint százezer vers írója: L. Onerva finn költő, író, feminista

április 02, 2017 - 23:10

Hilja Onerva Lehtinen élete során (1882–1972) hihetetlen mennyiségű, több, mint 100 000 verset írt, regényeket, elbeszéléseket, esszéket, kritikákat publikált, franciából fordított. Legfontosabb, leggyakoribb témája a nők személyes szabadsága, magán- és közéletük önállósága. Magyarul a Finn költők angológiájában olvashatjuk tőle.

Néhány verseskötete: Särjetyt jumalat (Megsebzett istenek), Kaukainen kevät (Távoli tavasz), Sielujen sota (Lelkek harca), Liekki (Láng), Kuilu ja tähdet (Űr a csillagok között).