Lilli Suburg észt író, újságíró, lányiskola-igazgató, feminista (1841-1923)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Lilli Suburg észt író, újságíró, lányiskola-igazgató, feminista (1841-1923)

december 11, 2015 - 10:01
Uue-Vändrában született, jómódú szülei taníttatták. Egészsége gyenge volt, az orbánc nevű bőrbetegség nyomokat hagyott az arcán, ezért csak sállal volt hajlandó fényképezkedni. 1869-ben tanári képesítést szerzett.

Lili Suburg

Az észt nemzeti öntudatra ébredés az 1860-as években kezdődött, a túlzott német befolyással szemben. 1877-ben Lilli első nőként jelentetett meg észt nyelven novellát, ami nagy visszhangot keltett. 1880-ban újabb meghökkenést váltott ki, amikor örökbe fogadott egy árva gyermeket, Anna Wiegandtot, és egyedülálló anyaként, magánórákat adva nevelte. A továbbiakban célja egy lányiskola alapítása volt, ahol észt nyelven folyik az oktatás. További novellákat jelentetett meg, az egyikben pl. a kényszerházasságok ellen foglalt állást. 1888-ban megalapította az első észt női magazint (Linda), melynek célja a nők öntudatának és jogtuatosságának növelése volt. A magazin 1893-ig rendszeresen megjelent. 1900 után emlékiratait írta. A később alakult Észt Nőszervezetek Szövetsége munkájában idős kora miatt már nem tudott részt venni. 1923-ban halt meg, a Szövetség emlékművet állított neki.  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Vera Poska-Grünthal észt ügyvéd, író, feminista (1898–1986)

március 24, 2017 - 20:38

Tartuban volt egyetemi hallgató, az első világháború és négy gyermeke nevelése miatt majdnem tíz évig tartott, amíg lediplomázott. Tallinban kezdett ügyvédként dolgozni, különösen a nőket érintő ügyek érdekelték. Kapcsolatba lépett a helyi nőszervezetekkel a létező családjogi törvények megváltoztatásáért. Egyik alapítója volt az International Federation of Female Lawyers and Judges-nek (Ügyvédnők és bírónők nemzetközi szervezete), első kongresszusukat 1928-ban Párizsban tartották. 1944-ben családjával Svédországba emigrált.

Hella Wuolijoki észt származású finn író, drámaíró (1886–1954)

március 01, 2017 - 22:28

Feminista, radikális politikai nézetekkel. Szoros kapcsolatban volt Bertold Brechttel és Makszim Gorkijjal. Műveiben gyakran megjelenik a régimódi falusi élet és emberek. Brechttel közösen írt műve a Herra Puntila ja hänen renkinsä Matti (Puntila úr és szolgája, Matti). Magyarul megjelent még A niskavuori asszonyok című regénye és A fűrésztelep-hercegkisaszszony című színdarabja.

Életéről 2010-ben Hella W. címmel finn dráma készült. 

Karolina Svetlá cseh író, feminista (1830–1899)

február 24, 2017 - 14:11

Az utca, ahol Prágában született, ma róla van elnevezve. Jómódú polgárcsalád lánya, nyelveket, zenét tanult. Kezdő íróként megismerkedett és barátságot kötött a már neves Božena Nemcovával. Sokat foglalkoztatták a cseh nemzeti problémák, a nők helyzete a társadalomban. 1865-től tagja volt az American Club of Ladies-nek, ahol előadásokat és vitaesteket rendeztek a nők problémáiról. 1871-ben megalapította a Zensky vyrobni spolek cesky egyesületet, ahol a nők ingyen tanulhattak szakmai és üzleti ismereteket. 

Néhány munkája: