Helene von Druskowitz osztrák filozófus, író, zenekritikus (1856–1918)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Helene von Druskowitz osztrák filozófus, író, zenekritikus (1856–1918)

május 02, 2019 - 19:41
Az első osztrák nő, aki bölcsészetből doktorátust szerzett.

Bécsben született jómódú családba, lányiskolai évei után elvégezte a bécsi konzervatóriumot. Az osztrák egyetemeken nők nem tanulhattak, ezért anyjával Zürichbe utazott, ahol többek között filozófiát, archeológiát, irodalmat és modern nyelveket hallgatott.

Tanulmányai befejezése után 1878-tól osztrák és svájci egyetemeken tanított irodalomtörténetet. Sokat utazott, bejárta Európát és Észak-Afrikát. Kapcsolatban volt a kor ismert művészeivel, tudósaival, egy ideig Friedrich Nietzsche baráti köréhez tartozott. 1885-ben Drei englische Dichterinnen (Joanna Baillie, Elizabeth Barrett Browning, George Eliot) című esszékötetével keltett nagy feltűnést. Támogatta a nőjogi mozgalmat, alapítója és rendszeres szerzője volt a Der heilige Kampf és a Der Federuf című lapoknak. 

Néhány munkája: Sultan und Prinz; Der Präsident vom Zitherclub; Wie ist Verantwortung und Zurechnung ohne Annahme der Willensfreiheit möglich?; Zur Begründung einer neuen Weltanschauung (Zur neuen Lehre); Aspasia; Die Pädagogin; Pessimistische Kardinalsätze.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

Mathilde Fibiger dán feminista, író, távírdász (1830–1872)

december 27, 2017 - 00:59

A dán női emancipáció első jelentős személyisége már első regényében, az 1851-ben megjelent Clara Raphael, Tolv Breve-ben (Clara Raphael, tizenkét levél) az egyenjogúsággal, a nők elnyomott helyzetével foglalkozott. A könyv mondanivalója heves vitákat váltott ki, de irodalmi értékét ellenzői sem vitatták.

Jelena Dimitrijević szerb író, költő, utazó (1862–1945)

március 27, 2019 - 20:08

Kruševac-on született, jómódú, hagyományos ortodox családba. Gyerekkorában kezdett érdeklődni a nyelvek iránt, megtanult franciául, angolul, oroszul, olaszul, görögül és törökül. A nyelvek mellett íráskészsége is hamar kibontakozott, 1878-ban jelent meg első verse. 1881-ben házasságot kötött Jovan Dimitrijevic magasrangú katonatiszttel, Niš városában telepedtek le. Férje támogatta író és szociális tevékenységét, beutazták együtt Európát és Amerikát, útjairól írt könyvei nagy sikert arattak. Érdeklődésének középpontjában a nők élete állt, különösen a háremben élők helyzete foglalkoztatta.