"Kívülállóként számos eszköz a rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy változást generáljunk. Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke szerint első lépésként például annyit tudunk tenni, hogy változtatunk a nézőpontunkon – fontos aspektus, hogy ne az áldozatban keressük a hibát. „Ne azt a kérdést helyezzük a középpontba, hogy az áldozat miért nem szólt hamarabb, hanem azt, hogy az elkövető miért követte és követhette el a zaklatást vagy az erőszakot.” De szerinte az is lényeges, hogy ne bíráljuk az áldozatokat akkor sem, ha nem az elvárásaink szerint viselkednek. Ha személyesen nekünk bújik elő valaki, biztosítsuk afelől, hogy átérezzük a történtek súlyát, figyelmesen hallgassuk végig, és higgyünk neki. Ne nehezteljünk rá, ha nem tesz azonnal feljelentést. Sokkal többre megyünk, ha éreztetjük vele, hogy támogatjuk, és elfogadjuk a döntéseit.

Antoni Rita szerint az sem elhanyagolható, hogyan kommunikálunk az adott esetekről. „Ha kívülállókkal beszélgetünk (akár online, akár offline) egy esetről, mondjuk egy ismert áldozat kapcsán, ne kételkedjünk a szavahihetőségében, és ne bélyegezzük hisztisnek, ne mondjuk, hogy feltűnési viszketegségben szenved. A beszélgetést hallgathatja vagy olvashatja egy áldozat az ismeretségi körünkből – ne vegyük el a kedvét a segítségkéréstől, és ne lökjük őt még mélyebbre az önhibáztatásba” – mondja. Szerinte inkább tegyünk róla, hogy a beszélgetésben az kapjon hangsúlyt, hogy ezt senki sem érdemli, hogy ez bűncselekmény, ami ellen társadalmi szinten fel kell lépni. A Nőkért Egyesület elnöke hangsúlyozza: a megelőzésért sokat tehetünk, ha a gyerekeinket abban a szellemben neveljük, hogy férfi és nő egyenlő. „A férfiak nem ösztönlények, a lányok fő értéke nem a külsejükben áll, a tiszteletet pedig mindenki megérdemli.”

Radojka Filákovity teljes cikke: „Ezekben a pillanatokban is ezer néma áldozat fojtja el a fájdalmát” – Hogyan tovább a #metoo után?" itt olvasható.