Klasszika archeológia és gender
december 28, 2017 - 21:05
A hatvanas-hetvenes évek mozgalmainak hatására (amely egybeesik a feminizmus második hullámával), történészek, antropológusok kezdték más szempontból vizsgálni saját területüket.
A hatvanas-hetvenes évek mozgalmainak hatására (amely egybeesik a feminizmus második hullámával), történészek, antropológusok kezdték más szempontból vizsgálni saját területüket.
A dán női emancipáció első jelentős személyisége már első regényében, az 1851-ben megjelent Clara Raphael, Tolv Breve-ben (Clara Raphael, tizenkét levél) az egyenjogúsággal, a nők elnyomott helyzetével foglalkozott. A könyv mondanivalója heves vitákat váltott ki, de irodalmi értékét ellenzői sem vitatták.
A gribskovi erdészházban élt szüleivel. 40 éves volt, amikor anyja meghalt, és az addig engedelmes gyermekként élő nő elkezdhette önálló életét. Koppenhágába költözött és régi álmát beteljesítve írni kezdett, bekapcsolódott a nőmozgalomba. Életének hátralévő kilenc évébe belesűrített mindent, amit csak tudott. Újságot szerkesztett, regényeket és elbeszéléseket írt, fordított, előadásokat tartott. A dán nőszervezet, a Kvindelig Fremskridtsforening tagja lett, melynek Hvad vi vil című lapjában kezdett megjelenni 1888-ban folytatásos regénye, az Et Lægemiddel.
1868. július 4-én született Lancesterben, egy lelkipásztor lányaként. Középiskolai évei alatt fokozatosan elvesztette a hallását.
A radcliffe-i középiskola befejezése után 1893-ban a Harvard College Observatory-ban kezdett dolgozni, ahol „emberi számítógép”-ként alkalmazták. Feladata az volt, hogy az obszervatórium által készített fotólemezeket katalogizálják, és a rajtuk található objektumokat fényesség szerinti osztályozzák.
(Erre a monoton, unalmas munkára kizárólag nőket vettek fel, képzettségükhöz viszonyítva rendkívül alacsony fizetésért.)
Tanulmányait a Wellesley és a Radcliffe College-ban végezte, utána a Harvard College obszervatóriumában kapott állást. A kettős csillagok megfigyelésével és színképelemzéssel foglalkozott, munkája nemzetközi viszonylatban is komoly érdeklődésre tartott számot. 1911-ben az obszervatórium kurátorának nevezték ki. Részt vett a nők választójogáért folytatott harcban, a National Women's Party tagja volt.
A svéd feminista mozgalom egyik úttörője és vezető alakja értelmiségi családba született. Egyik alapítója volt 1873-ban az első svéd nőjogi szervezetnek, a Föreningen för gift kvinnas äganderätt-nak, melynek titkárává választották. Komoly szerepe volt 1884-ben a legjelentősebb svéd feminista egyesület, a Fredrika-Bremer-förbundet megalakításában is, ahol az elnökhelyettesi posztot töltötte be.
Apja tekintélyes ügyvéd, szenátor, két lánya és fia igényes nevelésben részesült. Emily elvégezte az Amherst Academy-t és a Mount Holyoke Female Seminary-t, majd hazatért a szülői házba. Félénk, visszahúzódó természet volt, kevés emberrel érintkezett, de rengeteget olvasott, élénk levelezést folytatott. Valószínűleg 1850 táján kezdett verseket írni, de műveit csak kevés bizalmasa olvashatta. Életében mindössze hét versét publikálta, azokat is név nélkül. Az évek múlásával egyre visszavonultabb életet élt, gyakorlatilag nem hagyta el a házat.
Hardwickban (Massachusetts) született és élt, a Harvard Shaker vallási közösség tagja volt. Asztalosműhelyben dolgozott, a nehéz fűrészelés megkönnyítésére tervezte és készitette el az első körfűrészt.
Az ő találmánya volt a rokka dupla forgófejének kidolgozása, amellyel gyorsabban és több fonalat lehetett előállítani. Része volt a szöggyártás megújításában is. Addig egyenként kovácsolták a szögeket, ehelyett kidolgozta új módszerét, amellyel egy vaslemezből egyszerre vágtak ki több darabot.
Ukrajnában született, kisgyerekkorában emigráltak szülei Kanadába. Az első világháború idején csatlakozott a Socialist Youth Movement-hez.Ebben az időben New York-ban a Rand School of Social Science-en marxizmust hallgatott. Az 1920-as években sokat utazott az országban, többek között ő szervezte meg a bányászok, a vasasok, a varrónők szakszervezetét. 1922-ben a Workers' (Communist) Party of Canada tagja lett. 1931-ben általános sztrájkot szervezett Torontóban a varrónők bérének emelésésre és munkakörülményeik javítására, ugyanebben az évben a Estevanban a bányászok sztrájkját segítette.
Gusztáv Adolf svéd király leánya, hatéves korában került a trónra. Intelligens, okos nő volt, a tudományok, kultura, filozófia iránt érdeklődött.
Észak Minervája – ahogyan elismerően nevezték – levelezésben állt Európa számos tudósával, Descartes francia filozófus hosszú időt töltött udvarában, ott is halt meg.
Spanyol arisztokrata törvénytelen lánya volt. Már gyerekkorában is nagyobb érdeklődést mutatott a lovaglás és a lövészet, mint a jómodor és az előkelő társaság iránt. Legjobb barátja - élethossziglan - apja Jonatas nevű rabszolgája volt.
A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.
A spanyol polgárháború legendás alakja szegény, sokgyerekes családból származott. 15 évesen varrónőként kezdett dolgozni, később szakács lett. Mivel családja nagyon vallásos volt, kis híján apácának állt, végül azonban férjhez ment egy szakszervezeti aktivistához, és maga is elkezdett érdeklődni a szocialista mozgalom iránt.
Kilencévesen költözött családjával a nebraskai Red Cloudba. A University of Nebraska hallgatója volt, már egyetemi évei alatt jelentek megcikkei, elbeszélései. Diplomájának megszerzése után dolgozott a Home Monthly, Pittsburgh Leader és a The Library című lapoknak. 1905-ben jelent meg első elbeszéléskötete, a The Troll Garden. 1906-ban New Yorkba költözött, a McClure's Magazine szerkesztője lett. 1912-ben adta ki első regényét Alexander's Bridge címmel, komoly sikert aratott.
Jászberényben született, a Zeneművészeti Főiskolán végzett ének-zene szakos tanárként. Apácanövendék volt, felszentelése előtt ismerkedett meg és kötött házasságot Zelk Zoltánnal.
Pestre költözésük után kezdett írni, a Népszava és a Pesti Hírlap rendszeresen közölte cikkeit, elbeszéléseit. 1931-ben jelent meg Kék virág című verseskötete, mely elismerő kritikákat kapott. A Népszava például így írt:
A fiatal lányt apja tanította, többek között csillagászatra, matematikára, filozófiára és történelemre is. A Geschichte des Fräuleins von Sternheim című könyve 1771-ben jelent meg, és hazáján kívül komoly nemzetközi sikert is aratott. A Sturm und Drang hívei lelkesedtek érte, "azt a valamit érezték meg benne, amit igazában majd csak a „Werther" (1774) fogalmazott meg." (lásd Némedi Lajosné, Könyv és Könyvtár 1976). Néhány évvel később Pomona für Teutschlands Töchter címmel sikeres folyóiratot indított el.
A Mann's Antioch College matematika és csillagászat tanára, az első nők között volt, akiket a bostoni iskolák tanfelügyelői testületébe beválasztottak. Kiemelt feladatnak tartotta a természettudományi tárgyak oktatását, jól felkészült tanárokkal és a lehető legjobb eszközökkel. Elkötelezett híve volt a "természet tanulmányozása" mozgalomnak, amely könyvek bújása helyett a természet közvetlen megfigyelését helyezte előtérbe.
Missenträsk-ban született, egyetemi tanulmányait Uppsalában kezdte el. Diplomájának megszerzése után 1949-től Smålandban kezdett tanítani. 1953-ban jelent meg első könyve, a Tjärdalen, rögtön hatalmas sikert aratott, ahogy a következő években megjelen Hjortronlandet (1955), Regnspiran (1958) és Bära mistel (1960) is. Az első svéd írók között volt, akik szembefordultak az apartheiddel, erről szól az 1961-ben megjelent Jag och min son. Vietnamról Samtal i Hanoi címen írt könyvet. Támogatta a svéd bányászok sztrájkját, elkötelezett környezetvédő volt.
Magyarul megjelent munkái:
Mary Somerville skót tudós, matematikus, asztronómus (1780–1872) volt az első nő, akit a Royal Astronomical Society tagjai közé választott.
Kikukó 18 éves korában ment férjhez Takamacu herceghez, Hirohito császár öccséhez. Házasságkötésük után világkörüli utat tettek, diplomáciai feladatokat teljesítettek. Európai nászútjuk során, 1931. január 27-29. között Magyarországon is jártak. Díszes kísérettel érkeztek Budapestre, a Keleti Pályaudvaron több vezető politikus fogadta őket.
Új, néha vad hangulatú versei gyakran megbotránkoztatták olvasóit. Marx műveit tanulmányozta, csatlakozott a szocialista párthoz, majd szakított velük és 1915-ben néhány társával megalapították a Revolutionair Socialistische Vereeniging-ot (forradalmi szocialista párt). Több verseskötete jelent meg, esszéket is publikált. A második világháború alatt komoly részt vállalt a holland ellenállási mozgalomban, a De Vonk és a De Vlam szerkesztője volt. Életének későbbi szakaszában lírájában vallásos elemek is megjelentek.
1877-ben alapította meg a világ egyik legrégebbi reklámügynökségét, a Nya annonsbyrån, landsortspressens egen annonsförmedlare-t. Az általában csak Gumaelius Annonsbyrå vagy Gumaelius néven emlegetett vállalkozást egyedül kezdte, két bérelt szobában Stockholm régi negyedében. Az üzlet beindult, néhány hónap múlva már alkalmazottat kellett felvennie, egy éven belül jóval nagyobb helyre is szüksége volt. Kínosan ügyelt a hírnevére, hiteles adatokkal dolgozott, a fogyasztók tudták, megbízhatnak benne.
Eredeti neve Cicily Isabel Fairfield Andrews, ezt cserélte fel egy Ibsen darab (Rosmersholm) feminista hősnőjének nevére. Keményen bírálta kora társadalmát a nők alárendelt helyzete miatt. Újságírói karrierje az 1910-es évek elején kezdődött, a Dora Marsden és Mary Gawthorpe által alapított feminista hetilap, a Freewoman munkatársa volt. A lap sajátossága az volt, hogy a korban szokatlan módon a szexualitás kérdéseit is tárgyalta.
Jómódú család lánya, a St. Monica's School elvégzése után Oxfordban a Somerville College hallgatója lett. Az első világháború alatt önkéntes ápolónő volt. Vőlegénye, testvére és két unokatestvére is elesett fronton. A háború után lediplomázott, rövid ideig Oxfordban tanított. A háború borzalmai elkötelezett pacifistává tették, haláláig a Peace Pledge Union aktivistája, a Peace Council alelnöke volt. Első verseskötete 1919-ben jelent meg, Verses of a V.A.D. címmel.
Finnország első női elnöke munkáscsaládból származott. 1968-ban szerzett jogi doktorátust, 1970-től ügyvédként kezdett dolgozni a Central Organization of Finnish Trade Unions-nál és ezt a munkát egész politikusi pályafutása alatt megtartotta. Először 1979-ben választották be a parlamentbe, négyszer újraválasztották. 2000-ben lett az ország 11. elnöke, 2006-ban újraválasztották. A politika mellett dolgozott a szakszervezetekkel, különböző civil szervezetekkel, sokat tett az emberi jogok védelméért. A finn delegáció tagjaként aktívan részt vett az Európa Tanács munkájában.
Vaasaban született sokgyerekes családba, anyja lelkész lánya, apja orvos volt. 12 éves volt, amikor anyja halála után ő vezette a háztartást és gondozta testvéreit. Amikor apjuk is meghalt, a gyerekek nagynénjükhöz költöztek Helsinkibe.
Az ügyesen rajzoló Fanny a kor neves művészei, Selma Schaeffer és Alexandra Frosterus-Såltin műtermében tanult festeni. 1867-68-ban Düsseldorfban, majd egy évet Párizsban tanult, ott fordult érdeklődése a tájképfestés felé. 1869-ben volt első önálló kiállítása. Szokatlan hangulatú, drámai képeit a kritikusok nem fogadták jól.
Beszámolónk a „Vallások az elnyomottakért: nők, etnikumok és szegénység” vallásközi expóról.
1849-ben a Wesleyan Female College-ban végzett, és ugyanott kapott kisegítő tanári állást. 1860-ban folytatta tanulmányait, a Polytechnic College of Pennsylvaniánkémiát és fizikát, a Woman's Medical College of Pennsylvanián anatómiát és élettant hallgatott. 1862-ben a Cincinnati Female Seminary természettudományi karán megkapta tanárikinevezését. 1865-ben meghívták a Woman's Medical College kémiai és toxikológiai tanszékének vezetésére, ő volt az első nő, aki orvosegyetemen professzori kinevezést kapott. 1874-ben dékánná választották, ezt a pozícióját haláláig betöltötte.
Émilie du Châtelet (ejtsd: émili dü satele) hivatalos oktatásban nő lévén nem részesülhetett. Apja a királyi udvar magasrangú tisztviselője volt, gondos nevelésben részesítette. 12 éves korára anyanyelvén kívül beszélt németül, olaszul, latinul és görögül. Felnőtt korában tanárokat fogadott, akik matematikára, fizikára és filozófiára oktatták. Ismeretségben volt kora tudósaival, levelezett külföldi professzorokkal.
A pármai Boito konzervatóriumban tanult, 1944-ben volt az első hivatalos fellépése, és két év múlva már a milánói Scala újramegnyitásán énekelt. 1955 és 1973 között a Metropolitan egyik legünnepeltebb tagja, muzikalitása és hangjának fénye legendás volt. Leghíresebb szerepei a Tosca, Aida és a Pilllangókisasszony voltak.
