Louise Glück (Fotó: Don J. Usner)
"Több mint hét évvel a támadás után a mostani szakértői vélemény szerint a nőnél „jelenleg is súlyos tünetekkel jellemezhető poszttraumás stressz diagnosztizálható”. A traumát máig nem dolgozta fel, csupán megtanult együtt élni a tünetekkel.
„A bűncselekmény következtében fellépő pszichés tünetek, a sérülések miatti testkép súlyos negatív változása, a nőiesség élményének és szexualitásának súlyos sérülése, a munka és szabadidős tevékenységek korlátozódása pedig a nő életminőségének súlyos fokú romlását eredményezte” – írják.
A szakértők kitérnek arra is, hogy a nőt az elmúlt években újabb és újabb traumák érték. Azzal ugyanis, hogy az ügyészség először meg akarta szüntetni a nyomozást, valamint hogy az elhúzódó bírósági tárgyalások során az áldozatnak főleg férfiak előtt kellett vizeletürítési-, menstruációs problémáiról, nemi szervének állapotáról és megváltozott szexuális életéről beszélni, intézményi abúzus áldozata lett.
(...)
Bene Krisztián kérte, a bíró pedig felszólította Renner Erikát, hogy járuljon hozzá a –már a büntetőügyben is szereplő, de ott zártan kezelt – sérüléseiről készült fotók átadásához.
„Amennyiben nem járul hozzá a fényképek, illetve az orvosi dokumentáció alperes általi megismerhetőségéhez, abban az esetben a bíróság fel fogja hívni az igazságügyi orvosszakértőt, hogy a kirendelő végzésben írt kérdések közül csak azokra válaszoljon, amelyekhez nem szükséges a fényképek, illetve az orvosi dokumentáció felhasználása” – írta a végzésben a bíró.
Miután Renner Erika és ügyvédje több oldalon keresztül sorolta, hogy a csonkításról készült fotók miért minősülnek személyes adatnak, és miért nem járulnak hozzá azok kiadásához, a bíróság végül eltekintett ettől, és a fényképeket nem adta át Bene Krisztiánnak."
"A CRISPR/Cas9 eljárást a díjátadón a géntechnológia legélesebb eszközének nevezték, arra utalva, hogy a CRISPR/Cas9 egy a génszerkesztésben használt genetikai olló. Az eszköz segítségével a kutatók sosem látott pontossággal változtathatják meg az állatok, növények és mikroorganizmusok DNS-ét.
A technológia bevezetésének igen nagy hatása volt az élettudományi kutatásokra: nemcsak az új rákkezelési eljárások kifejlesztése előtt nyitotta meg az utat, de az örökölt betegségek leküzdésében is hatásos eszköz lehet."
"A koncepció Melegség és megismerés című középiskolai programunk nyomán, de annak kitágításával született. Az alapvető koncepció itt is az volt, hogy a befogadókat megismertessük a körülöttünk lévő emberek és életformák sokféleségével, és az ismerősségen keresztül az elfogadást is erősítsük. De az „érzékenyítésen” túl legalább ilyen fontos volt az is, hogy a valamely kisebbségi élethelyzetben érintett gyerekek találkozzanak olyan hősökkel, akikkel azonosulni tudnak, viszontláthassák magukat a mesékben. Amik remélhetőleg jó beszélgetések alapjai is lehetnek.
(...)
Biztos, hogy segített volna, ha már óvodásként vagy kisiskolásként találkozom olyan mesékkel, akár hétköznapi történetekkel, amikben jobban magamra ismerek, amik olyan kislány- vagy női szerepeket, történeteket is felmutatnak lehetséges és szerethető alakokként vagy utakként, amelyek eltérnek a hagyományostól."
A Vaslaci az örökbefogadásról szól.
"„Vajon a törvény vagy a rendszer változtatja meg az értékeket, vagy az értékek vonják maguk után a törvény és a rendszer változását?” E kérdést feszegeti kétszáz oldalon át Cso Namdzsu Született 1982-ben című regényében, amely az Egyesült Államok második legjelentősebb irodalmi elismeréseként számon tartott Nemzeti Könyvdíj (National Book Award) idegennyelvű könyvek kategóriájában idén a legjobb tíz közé került. A magyarul Németh Nikoletta fordításában olvasható mű megjelenésekor Dél-Koreában szenzációt keltett, több millió példányban adták el, minden ötvenedik ember olvasta, és a helyi #MeToo mozgalom alapkönyveként, az intézményesített női elnyomás elleni fellépés regényeként emlegetik."
"Az 1970-ben, Budapesten született Farkas Katalin az ELTE-n tanult matematikát és filozófiát. 2000-ig az ELTE oktatója volt, majd a CEU-n folytatta a munkásságát, miután elindult az egyetem filozófia tanszéke. 2007 és 2010 között tanszékvezetőként dolgozott az intézményben, 2010-2014-ig pedig rektorhelyettes volt. 2012-ben az Academia Europaea tagjának választották."
A névadó Sárközi Márta szerkesztő, író az egyik leghíresebb magyar zsidó kultúrcsalád központi figurája volt. Édesanyja Vészi Margit festő és újságíró, aki akkor volt világháborús haditudósító, amikor még alig akadt újságírónő Magyarországon.
A sztálinizmus évei alatt Sárközi (korábbi nevén Molnár Márta) sok, a hatalom által elhallgatatott írón és költőn segített, több műfordítása jelent meg. A mai olvasók leginkább talán az egyik tökéletesen sikerült fordítása, a Gerald Durrell-féle Családom és egyéb állatfajták miatt ismerhetik.
"Glück az elmúlt évtizedek egyik legtöbbet méltatott amerikai költője, számos jelentős díjat, így a Pulitzert és a National Book Award-ot is megkapta már. Művészetéről írott kritikáiban rendszeresen kiemelik, hogy Glück önéletrajzi ihletettségű költészetet alkot, de az egyéni történetet univerzális jelentőséggel tudja felruházni.
Glück 1943-ban született New Yorkban, apai ágon magyar származású: magyar zsidó nagyszülei ugyanis Magyarországról emigráltak az Egyesült Államokba.
Glück magyarra fordított versei közül többet a Versum honlapján lehet elolvasni."
A csütörtöki döntéssel Glück lett a tizenhatodik nő, aki elnyerte az irodalmi Nobel-díjat."
A korábbiak: Selma Lagerlöf, Grazia Deledda, Sigrid Undset, Pearl S. Buck, Gabriela Mistral, Nelly Sachs, Nadine Gordimer, Toni Morrison, Wisława Szymborska, Elfriede Jelinek, Doris Lessing, Herta Müller, Alice Munro, Szvetlána Alekszijevics, Olga Tokarczuk.
"Európában a nemek fizetése közötti különbség nyolc évenként csökken egy százalékkal, vagyis a nők átlagosan 84 év múlva érhetik el, hogy ugyanazért a tevékenységért ugyanazt a javadalmazást kapják, mint a férfiak. Egyebek mellett ezt állapította meg az Európai Szakszervezeti Konföderáció (ETUC) friss elemzése. Ezért az ETUC nyomatékosan felszólítja az Európai Uniót, hogy mielőbb fogadjon el törvényt az egyenlő munkáért egyenlő bért elv megvalósításának előmozdítására.
(...)
Magyarországon 2031-re várható a bérdiszkrimináció megszüntetése, amivel az uniós tagállamok élvonalába tartozunk. Míg 2010-ben a férfiak ugyanazért a munkáért 17,6 százalékkal kerestek többet, mint a nők, addig 2018-ra az eltérés 11,2 százalékra csökkent — állítja az érdekvédelmi szervezet."
