"Az ország jobban járna, ha nők vezetnék": Josefina Deland svéd feminista

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

"Az ország jobban járna, ha nők vezetnék": Josefina Deland svéd feminista

október 07, 2017 - 15:37
A svéd feminizmus egyik előfutára.

Stockholmban született 1814-ben művészcsaládba, anyja színész, félig francia apja balettáncos volt. Fiatalkorában néhány évig Franciaországban élt és tanult, hazatérése után Stockholmban nyevtanárként tevékenykedett, 1839-ben francia nyelvkönyvet publikált. A svéd feminizmus egyik előfutára, a női egyenjogúsággal, a nők érdekképviseletével foglalkozott jóval a szervezett nőmozgalom előtt. 1852-ben nyilvános vitát indított arról, hogy az állam nem biztosít nyugdíjat a visszavonuló tanárnőknek és nevelőknek, akik így gyakran szegényházba kényszerülnek. 1855-ben megalapította a Svenska lärarinnors pensionsförening-ot (nyugdíjas pedagógusnők egyesülete). Cikkeiben, beszédeiben többször hangoztatta, hogy az ország jobban járna, ha nők vezetnék. Határozottságáért, szókimondó természetéért gyakran kigúnyolták, „visszataszítóan férfias viselkedését csak ragyogó aranyhaja és csillogó szeme enyhíti némileg”. 1859-ben véglegesen Franciaországba költözött. 1890-ben halt meg.
 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

november 03, 2011 - 17:45

1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.